Április 13,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ha az ostoba tanul

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 756,892 forint, még hiányzik 2,243,108 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Volt nekem egy szomszédasszonyom. Néhány évvel ezelőtt szegődött át a másvilágra, annak ellenére, hogy olyannak tűnt, mint aki legalább örökké fog élni, hiszen soha semmi baja nem volt látszólag, aztán egyszer mégiscsak összeesett és bevégezte. Az örökösök menten pénzzé tették a házát, az új tulajdonos eldózerolta azt és épített a helyére egy másikat, úgyhogy gyakorlatilag nyoma sem maradt a földön. Nem volt iskolázott ember, jó, ha hat osztálya volt, ez persze általánosnak számított az ő generációjában. Megtanult írni, olvasni, sokra nem ment vele, mert bármiféle hivatalos irat értelmezése leküzdhetetlen gondot jelentett számára. Ha hatóságtól kapott levelet, néhány napig csak kerülgette, aztán merte csak kinyitni, nem mintha sok értelme lett volna, mert sose értette mit akarnak tőle. Olyankor mindig jött és segítséget kért, mondjam már meg, miről szól. Mindig azt feltételezte, hogy biztosan meg akarják büntetni valamiért, el akarják venni a házát, vagy valami hasonló rémséget követelnek, ha volt benne sárga csekk, azt kételyek nélkül befizette, mert nyilván jár a hivatalnak, különben nem küldtek volna felszólítást. Más vonatkozásban nagyon is talpraesett volt, senki úgy nem tudott bajt keverni, mint ő, a környékünkön az a mondás járta, hogy nem tanácsos vele rosszban lenni, mert különösen értett ahhoz, hogy rekordidő alatt bárkinek rossz hírét keltse. Az információi természetesen olyanok voltak, amilyenek, például ha éjjel felriadt valami zajra, néhány hangfoszlányból összeállt a fejében a történet, hogy teszem azt, a szembe szomszéd éjjel egy zsák szárazbabbal tért haza, azt nyilván lopta valahol, és másnap ezt már tényként híresztelte.

Furcsa, de az egykori szomszédasszonyomról a jelenlegi miniszterelnökünk jut eszembe. Őt nem lehetne azzal vádolni, hogy iskolázatlan, mert tanult, nem is keveset, megszerezte a jogi diplomát, sőt, még Oxfordban is továbbképezték egy kevéskét, így bizonyára nincsenek olvasási nehézségei, de a szövegértése nincsen egészen rendben. A jogértelmezése egészen sajátos, minden törvényre úgy tekint, hogyan lehetne kibújni alóla. Persze nem ő foglalkozik a kiskapuk keresgetésével, jogászok hada görnyed egy-egy feladat fölé, hogy hogyan tehetne meg valamit, amit igazából nem tehetne meg, de örökké találnak valahol a törvényekben olyan hézagot, amely mégiscsak feljogosítja a legkülönfélébb disznóságokra úgy, hogy még hivatkozhat is a törvénytiszteletre. Mást se láttunk az elmúlt évtizedben, mint az ezt igazoló példák sorát. Nem tudom, ki terjeszthette el róla a legendát, mely szerint ő egy előrelátó, megfontolt és bölcs politikus, amit mond, az nemcsak úgy van, de úgy is lesz, korunk jelenségeinek értelmezésében tévedhetetlen, sőt, a jövőre vonatkozó látomásait is érdemes komolyan venni. Nem lepne meg, ha kiderülne, ő híresztelte el saját magáról, talán már gondol a jövőre, esetleg arra gyúr, hogy bukása után valamelyik tévécsatornán látnok lesz, akit a 06 90-es kezdetű számon bárki felhívhat. Ott lenne a helye mellesleg.

Az előrelátása is egyre nyilvánvalóbban vall csődöt. Az Európai Néppártban is kiviselte magát frakcióstul, és bár nincs nap, hogy el ne mondanák újra meg újra, hogy igazából ők akartak pofára esni, azért egyre többen látják, hogy ez bizony párját ritkító lebőgés. Mióta ez a sunyi féreg beült a miniszterelnöki székbe, egyfolytában megbotránkoztatja a többi uniós tagot, neki semmi se jó úgy, ahogy van, persze nincsenek építő javaslatai, csak a kifogásait sorolja. Vétóz, bírál, biggyeszti a száját, közben rendszeresen fittyet hány a szabályokra, mindezekkel szemben a közösség tehetetlen, hiszen korábban ilyenre nem volt példa.

Most megint írt egy szamizdatot, ez már a hatodik a sorban. Valójában ez csak azt a célt szolgálja, hogy felhívja magára a külföldi lapok figyelmét, nyilván a sajtósai szétküldözték a szélrózsa minden irányába, hátha valahol megírják, hogy most majd a nagyszerű Orbán Viktor nekiáll és felépíti az európai jobboldalt. Már csak végig kell mennie a megkezdett úton, ténylegesen is kilépni a néppártból, aztán szétnézni, kik vállalják, hogy partnerei lesznek ebben a csodálatos munkában, amely, legyünk őszinték, nem ígérkezik túl ígéretesnek.

A V4-ben is emlegetni fogják a nevét, most éppen a szlovákoknál sikerült kormányválságot előidéznie a fene nagy segítőkészséggel. Addig hetvenkedett a vakcinasikereivel, hogy a kormányon belül fellángoltak az ellentétek, Szijjártó Péter közvetített a kétmillió Szputnyik V vakcina megszerzésében, Matovic kormányfő pedig közölte, van olyan jó viszonyban mind Orbán Viktorral, mind Szijjártó Péterrel, hogy bármiről tudnak beszélgetni, akár kényes kérdésekről is, mint például a kettős állampolgárság kérdése. Erre fel már be is kérette a szlovák külügyminiszter a magyar nagykövetet, mondván, Magyarország beavatkozik a szlovák belső ügyekbe.

Nálunk természetesen ilyen malőr nem fordulhat elő, hiszen míg a szlovákoknál Caputová nemtetszésének adott hangot a Szputnyik miatt, ugyanis azt korábban a lakosság elutasította, Orbán Viktor bármit megtehet, bármit megvásárolhat, végigolthatja vele az országot, Áder az ilyesmivel mindig is egyet fog érteni. Ahány ház, annyi szokás. Orbán már annyira megszokta, hogy akármekkora marhaság jut eszébe, máról holnapra megvalósul, hogyha egyszer ellenállásba ütközne itthon, el se hinné.

Vannak tanulatlan bölcsek és vannak tanult ostobák. Orbán az utóbbi. Egy ideig kétségkívül szerencséje volt, de azt csak a hülye nem tudja, hogy a szerencse ritka vendég, aki mindig hazardírozik, előbb-utóbb rajta veszt. Orbán most fordult a vesztes kategóriába, a sors előbb-utóbb visszaveszi, amit adott. Nem jönnek össze a dolgok az unióban, a járványkezelése is most áll végképp a feje tetejére. Bele fog bukni, de meg is érdemli.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!