NEHAZUGGY

A vándorcirkusz már összepakolt. Te kifizetted a belépő árát, és nem kaptál érte semmit

Vogronics András | 2021. Március 3, Szerda | 10:32

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Rólunk, de nélkülünk. Értünk, de ellenünk. A közösbe együtt tegyünk, aztán majd az osztogatásnál eldönti – igen, ő egyedül -, hogy kinek és mennyit. Lehetőleg a sajátjainak. Jó sokat. Az aprót szétszórja az alattvalóknak. Körülbelül ezt érzem. És ez nem csak a járvány miatt van. Ez járvány nélkül is így működött, csak akkor mindenki elvolt magának a saját világában.

Aztán amikor nincs sehogy, akkor egy csomó ember észreveszi, hogy jé, tényleg! Ezek szarnak ránk, ahogy mi is szartunk bele az ország dolgaiba, mert nekünk jó volt úgy, ahogy volt. Utaztunk, éltünk, futott a szekér, hadd lopjanak, engem hagyjanak békén, majd lesz valahogy, kit érdekel? Ismerős a duma? Van olyan ismerősöm, aki pár éve még így jellemezte az életét, ma meg néz bután, mert volt egzisztencia, nincs egzisztencia. Most szidja a rendszert, szidja kormányt.

Jól van, akkor megérkeztünk. Amikor a rózsaszín buborék kipukkan és előbukkan a valóság.

– Igazad volt, bazdmeg! Ezek leszarnak minket. Mi lesz most? Most mit csináljak?

– Menj el napszámosnak!

– Hülye vagy? Nem megyek, nem értek máshoz.

– Mentél volna szavazni, és elkergetni ezt a rablóbandát!

Valahányszor ezt ugattam, le lettem kussoltatva, hogy ezek milyen fasza gyerekek. Meg ezekre mindent lehet mondani, de akkor is milyen jól fejlődik az ország. Meg jött az örökzöld duma, hogy a másik szerinted nem lopna? Lehet. De volt egy opció. Lehet, hogy azok adnának, és nem elvennének. Lehet, hogy azok szakértőbben állnának a válsághoz, mert ha nem, belebuknának. Lehet, hogy szakemberek ülnének ott, ahol most valakinek a valakije faszkodik csilliárdos fizetésért, miközben lövése nincs az adott szakterülethez. Csak végrehajtja a parancsot. Lehet, hogy azok tennék a dolgukat, nem állnánk hadban az Európai Unióval, és az Európai Unió sem minket szívatna az Orbán-kormány helyett.

Még az is lehet, hogy nem kéne most azon agyalni, hogy az orosz vagy a kínai oltást kérjem, vagy ne kérjem. Ha nem is az általuk biztosított védettség miatt (amiről elég ellentmondásos, de leginkább kevés információm van), hanem mert fogalmam nincs, a jövőbeli kilátásaimra milyen hatással lehetnek. Ilyenkor magadra hagynak, egyszerűen leszarnak. Nem vetted észre, hogy eddig is leszartak, csak 4 évente vettek meg egy kiló krumplival. Simán beárazták, hogy mennyit érsz nekik. Elmondom mennyit: menj, oldd meg az életedet, ahogy tudod, vagy vegyél leckéket Szijjártótól, a megoldóembertől. Mert nem kapsz segélyt, nem kapsz segítséget, nem kapsz lófaszt se. Egy opciód maradt. Elmész közmunkára, amíg újra nem nyit az ország. Addig megoldod, ahogy akarod. Ez a nagy kereszténydemokrata, emberarcú kormány. Sehol nem vagy a képletben. Ennyit érsz: semmit.

De ha ezeknek kell valami, akkor behajtják rajtad, ne aggódj. Ha nem fizetsz adót, inkasszóznak, jelzálogot tesznek a lakásodra, elviszik mindenedet. Volt, nincs. Nem lesz veled senki szolidáris, megértő, empatikus. Csak magadra számíthatsz. Most ez van. 11 év után nagyjából lehullott a függöny. Eltűnt a díszlet és maradt a valóság. A vándorcirkusz már összepakolt, te kifizetted a belépő árát, és nem kaptál érte semmit. Pontosabban kaptál, egy szemfényvesztő produkciót, amihez önfeledten tapsoltál. És akkor is harsányan röhögtél, amikor a bohócot seggbe rugdosta a porondmester. Az tetszett, az vicces volt.

Aztán most kezd el derengeni, hogy a bohóc igazából te vagy, a porondmester meg az állam. A fideszes. Most már nem röhögsz, most már nem tartod annyira viccesnek. Mert ha veled történik a szar, akkor megváltozik a fénytörés és a nézőpont. Akkor hirtelen elkezd érdekelni a dolog. Addig nem. Addig csak kikerülted a problémát, mondván, ez nem a te ügyed. Ebbe nem akarsz belefolyni. Pedig de. Ez a te ügyed is, mindannyiunk ügye. Ez jusson eszedbe, amikor nem mész el szavazni, amikor legyintesz, hogy téged ez nem érdekel. Ha te nem teszel érte, akkor ne várd el, hogy érted tegyenek. Aki tenne, az már nincs. Ezek kinyírták a civileket, az érdekképviseleteket, az egészségügyet, az önkormányzatokat. Nincs már itt semmi, csak te meg a problémáid. Azok meg senkit nem érdekelnek, hidd el! Ahogy téged sem érdekelt a másoké.

Fáj, amit írok? Tudom, de néha fájnia kell, hogy megértsd, miért van szükség a változásra. Ez nem kampánybeszéd meg okoskodás. Ez az igazság. Amit nem tanítottak meg az iskolában, az létezik. Kemény világ ez az orbáni maffia nélkül is, hidd el. Te tényleg elhitted, hogy változást akarnak, hogy neked jó legyen? Felejtsd el végre! Ébredj fel, nyisd ki a szemed, és láss! A legrosszabb helyzet hozza ki mindenkinek a valódi énjét. Ez a kormány most megmutatta, mire képes egy valódi ellenséggel szemben. Semmire. Ezek most megmutatták, mennyit érnek. Semennyit. Ők a kutya, aki ugat, de nem harap, és elsőként hagy faképnél mindent és mindenkit, ha baj van. Ennyire lehet rájuk számítani.

Mit tudsz csinálni? Figyelj, tájékozódj, változtass. Csak egy opció maradt. Leváltani ezt az impotens, embertelen rablóbandát, és elkergetni őket a vályútól. Akik jönnek jobbak lesznek? Nem tudhatjuk, ameddig nem adunk nekik esélyt. Sajnos úgy látom, ezeknél bárki csak jobb lehet. Bárki. Miközben őszintén remélem, hogy kinevelődik egy generáció, amelyik másképpen látja a dolgokat. Muszáj változtatni, mert ha ezek itt maradnak, az egyenértékű a megsemmisüléssel. Mindenki bírja ki még egy kicsit. Egyszer vége lesz ennek a szarnak, és talán a vírussal együtt Orbánéktól is megszabadulhatunk. Talán.

Amikor mindennek vége, nem ellenségeink szavaira fogunk emlékezni, hanem barátaink hallgatására. (Martin Luther King)

A kép illusztráció (Forrás: MTI/Mohai Balázs)

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!