Április 20,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Hacsaknem Blog


Rosszul alvó feleségek és mentális leépülés

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Első olvasásra azt hittem, hogy valami otromba, hülye vicc, mert ilyet nem csak Parragh, de talán még Kósa Lajos se lenne képes nyilatkozni, pedig tőle aztán már mindent hallottunk, aminek a fele is elég lett volna ahhoz, hogy értetlenül álljunk az ő tekintélyes politikai karrierje előtt. Hogy ennyi ésszel hogy?

De nem volt vicc. Parragh László tényleg a rosszul alvó feleségével takarózott, és az ellene folyó méltatlan, rosszindulatú kampány fölött méltatlankodott, miután a Hvg.hu szombaton publikálta az általa vezetett Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kétmillió forint feletti beszerzéseinek listáját, amelyen meglehetősen érdekes tételek szerepeltek.

Én minden kamarai utazásnál kifizetem a jegynek azt a részét, ami az első osztály. Az meg, hogy a feleségem velem volt, azt is kifizettem. (…) De még a szállodát is, nem a repülőjegyet, mindent. Egyébként méltatlan, ő alszik ettől rosszul.

Mint ismert – nem is részletezném – Parraghék az ötezer forintos kötelező kamarai hozzájárulásokból (aki ennyit nem tud kifizetni évente, az ne vállalkozzon) 2012 óta befolyt mintegy 3 milliárd forintból a testület mentális felkészítésre 60 milliót, São Pauló-i repülőjegyekre 18,5 milliót, piackutatásra 20 milliót, infografikák készítésére pedig 32,7 milliót költöttek.

Ezeken felül az is kiderült a Hvg.hu által kikért szerződésekből, hogy a kamara évi 150 millió bérleti díjat fizet az ország egyik legdrágább irodaházában, a Szabadság téri Bank Centerben levő irodái után. Parragh szerint azért van szükségük minőségi irodákra, hogy mert ott fogadják a miniszterelnököt és a nemzetközi ügyfeleket.

És végül azzal kapcsolatban, hogy 2014-ben összesen 42 millió forint értékben szerzett be autókat a kamara, az MKIK elnöke így reagált:

Egy szervezetnek nyilván kell autó, egyébként nem az enyém, semmilyen közöm nincs hozzá.

Ez annak fényében különösen érdekes, hogy a Telex szerint két fix, rendszámra szóló parkolóhelyet is bérelnek iparkamaráék az irodaházban, amelyek költsége évente körülbelül 2 millió forint lehet (az egyik helyen egy Jaguar áll rendszeresen, a másikon egy Lexus, amit maga kamara elnöke szokott használni). E cinikus válasz pedig annak fényében egészen döbbenetes – mert Parragh mester láthatóan nem viccel -, hogy 2018-ban, harmadik fideszes kétharmad tudatában azzal provokálta a közönséget, amikor a fizetéséről kérdezték, hogy

  • nem mond számot, mert irritáló lenne;
  • ő a családfenntartó, amit a felesége keres, az csak „aprópénz” a háztartásban;
  • vagyona euróban termeli a pénzt, ez adja a személyes erőt számára; ezt az egzisztenciális biztonságot nem lehet elvenni tőle, ezért tudott bátran összeveszni bármelyik miniszterelnökkel, mert „én akkor is Jaguarral fogok járni, ha másik kormány lesz”.

Egyelőre nincs másik kormány, viszont a főnöke által látványosan és egyre nagyobb becsben tartott Parragh most már rendszeresen olyan érzéketlen megjegyzésekre ragadtatja magát, amelyek után jobb helyeken szégyenkezve vonulhatna el az egzisztenciális biztonságát és a Jaguarját élvezni.

Amiről 2018-ban még fölényeskedve dicsekedett (Jaguar), ma már azt állítja, hogy semmi köze hozzá. Parragh László nemhogy nem vonult el szégyenkezve és bocsánatért esedezve a nyilvánosság elől, hanem megsértődött, egyenesen ki van borulva, amiért a sajtó az általa vezetett, nem mellesleg az ország egyik legjelentősebb köztestületének számító iparkamara szerződéseit nyilvánosságra hozza. Jegyezzük meg: arról az MKIK-ről van szó, amely egyrészt a Parragh által sértegetett vállalkozók befizetéseiből, másrészt állami, azaz közpénzekből működik. Szerinte méltatlan és rosszindulatú ezeket a költéseket feszegetni, és feltenni a kérdést, hogy mondjuk a 60 millió forintba kerülő mentális felkészítés (bármit is jelentsen) milyen mértékben szolgálta a Parragh által sértegett vállalkozói közösség érdekeit, és hogy egyáltalán mi indokolta a sajtó által nyilvánosságra hozott egyes tételek kifizetését.

Parragh László, aki a szakképzéstől a felsőoktatásig mindenhez egyformán jól ért, és akivel Orbán elvégeztette az iparűzési adó megfelezésével kapcsolatos, az önkormányzatok ellen irányuló piszkos munkát, aki hosszasan értekezett arról, hogy miért indokolt és helyes döntés válság idején az önkormányzatokat a közös teherviselés nevében megsarcolni (hogy mekkora baromság, és mennyire nem segít a leginkább rászorulókon, cserébe mekkora feneketlen káoszt okoz, itt olvasható egy jó írás) nem egyszerűen csak megsértődött, de egy Rogán Antalt megszégyenítő duplacsavarral a rosszul alvó felesége szoknyája mögé bújt. (Rogán legalább nem az alvó feleségére, hanem az üzletasszony feleségére hivatkozott.) Aki azért alszik rosszul – mármint Parraghné -, mert a férjét, aki egy talpig becsületes ember, a média merő rosszindulatból támadja, holott ő kifizeti az első osztályon utazásának minden költségét.

Parragh László, akinek elméletileg a vállalkozások érdekeit kellene képviselnie – ezzel szemben úgy tűnik, mintha szégyentelenül önmagára költené azt a pénzt, amit a cégektől beszed -, belemondja az ország arcába, hogy a cégektől valamint az államtól befolyó összegből azért tart fenn évi 150 millióból irodát a kamara számára, mert OTT FOGADJÁK A MINISZTERELNÖKÖT. És nem viccelt. Ez nem egy rosszízű, otromba, cinikus, ízléstelen és sértő vicc, hanem ez a rögvalóság. Azért költenek irdatlan összegeket közpénzből egy irodára a Magyar Kerekeskedelmi és Iparkamaránál, mert ha évente egyszer beesik az ajtón a plebejus, trottyos gatyás ember, akkor úgy illendő, hogy luxuskörülmények várják, pompa és csillogás. Mert különben elgurulnak a gyógyszerei. Ehhez van szokva, alább már nem adja.

Nem tudom, lehet-e még ennél is magasabbról a nép fejére vizelni, de amint látható, mindent megtesznek érte. Ahogy annyi más esetben, úgy most sem szorul magyarázatra: ez a történet nem Parragh Lászlóról, az MKIK nevű, közpénzből is fenntartott köztesület vezetőjéről szól, hanem ez maga a Fidesz. Ez a tempó, ez a mentalitás, ez a leplezetlen, szégyentelen rongyrázás a szokásos önérzettel megfűszerezve. A főnöke és a felesége szoknyája mögé bújó Parraghok százai istentelenkednek ugyanígy országszerte, és élnek abban a hitben, hogy a közpénz a saját bevételük, a közpénzből tankolt szolgálati autóhoz nekik semmilyen közük nincs, a közpénzből vett repülőjegyüket valójában ők veszik a sajátjukból, és a mentális karbantartásuk alanyi jogon jár. És ez mindig így lesz, ha kellő alázattal és lojalitással szolgálják az urat. Ezért cserébe jólétben, luxusban, anyagi biztonságban élhetnek, és Jaguar lesz a seggük alatt életük végéig.

Ilyen szakmai és emberi mércével egyaránt mérhetetlen bugrisok osztják az észt minden szinten, ameddig a szem ellát, akik a mentális leépülés és a rosszul alvó feleségeik között szlalomozva kérik ki maguknak, hogy őket bárki számonkérje. Tudom, helyénvalóbb lenne erkölcsi leépülésről beszélni, de ami nincs, az nem tud leépülni. Az összes rosszul alvó feleséget és az összes mentális rohadásnak indult Parraghot ennek köszönhetjük.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.