Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Narancs és parizer

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Gasztroizé van. Forradalmi helyzet, de legalábbis olyasmi, ami boldogabb országokban úgy múlik el, hogy észre sem veszik. Vagy éppen ellenkezőleg, izgalomba hozza az ország lakóit. Mégpedig azért, mert az életük kiszámítható, a dolgok rendben mennek, mindenki teszi a dolgát – jelzem: a politikusok is, főleg ők -, és van idő, főként kedv azt boncolgatni, hogy a miniszterek elnöke két almát – ebből az egyik már rohadófélben van – és egy minősíthetetlen állapotú narancsot tol az arcába, a Jobbik elnöke pedig parizeres kenyeret. Mindkét esemény megért néhány cikket, de nem is az a valami, hanem az a rengeteg komment. Merthogy böjt van, ezért Orbán gyümölcsöt eszik, bezzeg az istentelen Jakab (aki a fideszes tábor szerint ráadásul zsidó is, tehát miért eszik parizert) húst zabál. Ezt – mármint a kommentet – a Mandineren olvastam.

Az azért nem semmi, hogy pár darab gyümölcs pillanatok alatt a keresztényi példamutatás netovábbja lesz. Sőt, már egyesek úgy gondolják, minimum kötelező böjtölni, mert aki nem teszi, az nem jómagyarember. Én még emlékszem azokra az időkre, amikor mindenki békében elvolt a saját vallásával vagy vallástalanságával. Valahogy nem volt téma, főként nem volt fokmérője annak, hogy az illető mennyire honleány vagy honfiú. Mióta a Fidesz azt találta ki, hogy üzleti alapokra helyezi a dolgot (merthogy pontosan ez történt, nem több, de semmivel nem is kevesebb), azóta valahogy kötelező lett a vallás. A keresztény vallás. Azóta közügy, hogy ki böjtöl és ki nem, ki jár templomba és ki nem jár. Aki nem jár, az nem is lehet kormánypárti. Aki jár, annak nem kötelező persze fideszesnek lennie, de oda jutottunk, hogy akarja vagy sem, oda sorolódik.

Nem hinném, hogy van olyan párt, amelyik többet ártott a valóban hívő embereknek és általában a hitnek, mint a jelenleg regnáló kormánypárt. Ez akkor is így lenne, ha nem játszanának össze az egyház hazai képviselőivel, de sajnos pontosan ez történik. Sok egyházi vezetőt éppen úgy a megkaparintható vagyon és hatalom motivál, ahogy a NER felszínén lebegő megélhetési keresztényeket is. Így jöhetett el az a nem várt pillanat az ország életében, hogy a parizeres kenyér az emberség, a becsület és a magyarság fokmérője. Egészen rettenetes.

Kövér László – aki ugyancsak erősen vallásos lett az utóbbi időben – már (folyamatosan) háborút vizionál. Az csak természetes, hogy az ellenzéki pártok nem a választópolgárok, hanem Soros György akaratát óhajtják győzelemre vinni, de a megvadult házelnök tudja a megoldást:

Ki kardot vesz, kard által vész el. Lehet, hogy keresztények vagyunk, de balekok nem.

Az InfoRádióban mesélt erről a Fidesz élő lelkiismerete. Aki valószínűleg böjt idején szintén gyümölcsöt fogyaszt, de fele annyit, mint a kollégiumi kebelbarátja, üzleti partnere és jelenlegi gazdája. Azt is mondta Kövér, hogy:

Magyarország jövője azon múlik, hogy ki nyer 2022-ben az országgyűlési választásokon.

Ebben nincsen különösebben eredeti gondolat, valóban azon múlik az ország jövője, hogy a NER folytathatja-e tovább a szabadrablást, vagy egy koalíciós kormány alakul. Amennyiben ez utóbbi történik – és én nagyon remélem, hogy ez fog történni -, akkor azon múlik az ország további sorsa, hogy hogyan fognak tudni együttműködni a koalíció résztvevői, mennyire tudja megelőzni az érdemi, szakmai munka a pozícióharcot, és azon múlik – mindannyiunk jövője azon múlik -, hogy a magyar társadalomban végbemegy-e az elkerülhetetlenül szükséges ébredési és talpraállási folyamat. Mert ahhoz, hogy ez az ország egyszer ki tudjon vergődni abból a mocsárból, melybe a mohó, pofátlan, tehetségtelen megélhetési politikusok és az egyház korrupt szolgái taszították, az kell, hogy megértsük végre: ebben az országban nem uralkodó kell, nincs szükség zsarnokra. Demokrácia kell, kormányon hozzáértő szakmai munka kell és mindenek előtt számonkérhetőség kell.

Az nem lehet érv senki mellett és senki ellen, hogy narancsot vagy parizeres kenyeret eszik-e bizonyos napon. Ha ez fontos kérdés, akkor nekünk tökéletesen felesleges kormányt váltani, akkor éppen megfelel az, ami most van.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.