NEHAZUGGY

A tolvaj és a konkurencia

Swan Edgar | 2021. Január 19, Kedd | 19:10

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Időnként majdnem azt gondolom, hogy a pártmédia propagandamunkásainak egészen jó humorérzékük van. Aztán persze rá szoktam jönni, hogy tévúton járok, amit én viccnek gondoltam első nekifutásra, azt ők halálosan komolyan csinálják.

Egyre komolyabb politikai befolyás alá kerül a közmédia a balliberális vezetésű Szombathelyen, ahol leginkább az MSZP emberei ülnek a kulcspozíciókban. A napokban jelent meg a hír, hogy a szombathelyi Médiaközpont elveszíti függetlenségét, összevonják egy másik kulturális intézménnyel, az Agora Savariával, és csökkentik az önkormányzati támogatását is.

A kérdés az, hogy egy ízig-vérig balliberális egykori politikus mennyire lesz most objektív irányítója az elvben közszolgálati Médiaközpontnak. (Magyar Nemzet)

Nem is tudom, hogyan kellene a nagyszerű Magyar Nemzet remek újságírójának a tudomására hozni azt a megrázó tényt, hogy az országos – tehát nem a 78 ezres lélekszámú Szombathely, hanem a 9,77 milliós lakosságú Magyarország – közszolgálati médiája fideszesekkel van tömve, kimondottan pártérdekeket szolgál, mi fizetjük – persze nem önként -, egy egész országot befolyásol egyetlen ember és az ő személyes érdekköre hatalomban tartásának céljából, és ezt mindenki tudja, kivéve az egykori Magyar Idők egykori, és a jelenlegi Magyar Nemzet jelenlegi munkatársát.

Rendben, magam is látom, mit művel a rezsim és az ő szolgái. Támad, rágalmaz, hazudik. A kormánynak (a Fidesznek, Orbán Viktornak, tökmindegy) jól bevált technikája, hogy mást vádol azzal, amit maga csinál. Most szólok, nem tudom, mi történt vagy mi történik Szombathelyen, és ami történik, mennyire etikus. Mentségemül szolgáljon, hogy nem az ottani eseményekről óhajtok elmélkedni. Azt azonban tudom, hogy a KESMA oszlopos tagjának alkalmazottja részéről legalábbis szánalmas dolog a független közmédiáért aggódni. Ez nagyjából olyan, mint amikor a magyar kormány vagy annak egyik-másik tagja izgul a holland demokráciáért. Az emberek ilyen mértékű hülyének nézése előbb vagy utóbb visszaüt. Mindig. Kivétel nélkül. Bármennyire úgy tűnik, hogy a végtelenségig lehet csinálni – sokszor nekem is ez az érzésem -, a történelem mindig bebizonyítja, hogy nem lehet.

Az egész Európai Unióban nincs másik olyan ország, ahol egyetlen párt ilyen mértékben rá mert, vagy rá tudott volna telepedni az országra, annak minden egyes zugára és szegletére. Olyan sincs, ahol egyetlen párt ennyire szemérmetlenül fizettetné meg az adófizetőkkel a saját propagandagépezetének a működtetését. Merem állítani, ez annyira hungarikum, hogy nem is értem, miért nem kerül fel a listára. Valahová a törkölypálinka és a fröccs közé. Nemhogy az Európai Unióban, szerintem az egész bolygón nincs még egy ilyen ország, mint amiben mi élvezhetjük a mindennapjainkat. Hol fordulhatna elő az, hogy az emberek szótlanul tűrik, amint a kormánypárt kifosztja őket? De ám nullára. Anyagilag, erkölcsileg, minden létező és nem létező módon.

Tényleg már csak az van hátra, hogy elkezdjen aggódni a kormánypárt az ország javaiért, mert szerintük szétlopja a nulla hatalommal és hozzáféréssel rendelkező ellenzék. Hoppá, nem is szükséges feltételes jövőben fogalmazni, hiszen ez a jelen. A sötét jelen. A válság – a gazdasági válság nyomában lihegve befigyel a szociális válság is – kellős közepén úgy habzsolnak nerék – itt mindenki nyugodtan gondoljon a Mészárostól Rogán Cecíliáig (már ha most éppen így hívják, nem követem nyomon az aktuális névváltoztatásait) terjedő fideszes univerzum – bármelyik szereplőjére. Hír volt – nagyjából négy percig -, hogy a Szerencsejáték Zrt. csak Cili asszony cégébe 210 milliót tolt. Dühítő? Akkor igen, ha tudjuk, hogy a Szerencsejáték Zrt. egyetlen tulajdonosa a magyar állam. Aztán azt is jó tudni – felfogni, megérteni -, hogy a magyar állam mi vagyunk, nem az Orbán család. Minden szponzorpénz, minden támogatás és reklámköltés, melyben egy állami tulajdonú cég érintett, lényegében állami költés. A Szerencsejáték Zrt. pedig fizet ám, mint egy rendes Csekonics. És nem csak Rogán Antal egykori élete párjának, hanem például hirdet a kurvafüggetlen propagandalapokban, de bőkezűen támogatja a Fideszhez bekötött álcivil szervezeteket is. Azokat, melyekre olyan szívesen hivatkozik a kormány. Például a Király Nóra-féle Ficsakot. Is.

Szóval csak azt akartam mondani, hogy valami egészen csodálatos, amikor a tolvaj elkezd ordítani, hogy kirabolták. Őt. Mert azt nem szereti. Valahogy nem bírja a konkurenciát.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!