Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Regionális Európa

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Milyen lesz Európa az Egyesült Királyság nélkül?

Milyen irányba mozdul el az Európai Unió a Brexit után?

Mennyire erősödik meg a francia-német tengely?

Mennyire lesznek stabilak a regionális csoportosulások?

Ahogy közelgett január elseje – Nagy-Britannia  Európai Unióból való kilépésének tényleges dátuma -, folyamatosan merültek fel ilyen és hasonló kérdések. Ezekre a kérdésekre érdemben válaszolni tulajdonképpen csak akkor tudunk majd, ha már ismerni fogjuk, ki lesz Németország új kancellárja, és a megválasztott amerikai elnök konkrétan milyen európai politikát folytat. Valószínűleg ekkor fog kiderülni az is, Európa hogyan viszonyul majd Kínához, Oroszországhoz és a transzatlanti együttműködés milyen szintű lesz. Viszont az is kérdés, a mindig jelen lévő törésvonalak, amelyek az EU működését sokszor megnehezítették, mennyire maradnak meg, vagy esetleg mélyülnek el.    

Ismert, az északi államok, amelyek mindig is bizalmatlanok voltak a mélyebb integráció iránt, és félelemmel tekintettek a német-francia tengely domináns működésére, London kiválásával – amellyel gyakran együtt tudtak dolgozni – most komoly támogató nélkül maradtak. Mindenesetre már régóta vannak törekvések a kis északi államok együttműködésére, például a holland irányítású Új Hanza Liga vagy pedig az Észak-Balti Hatok révén. Itt nyilvánvalóan tetten érhető az az igyekezet is, hogy megakadályozzák egy mélyrehatóbb költségvetési politika kialakulását, illetve hogy ellensúlyt képezzenek a hangsúlyos francia-német nyomással szemben.

A másik csoportosulás a visegrádi négyek, amely hazánkat is magába foglalja, és amely csupán laza gazdasági kapcsolatot ápolt Nagy-Britanniával. A szigetország távozása az EU-ből térségünkben inkább csak tovább fogja erősíteni Németország így sem elhanyagolható uralkodó szerepét. Emellett a biztonságpolitikai elképzelések terén vannak törésvonalak a visegrádi országok politikájában. Mert miközben Magyarország kormánya egyre szorosabb kapcsolatot ápol Oroszországgal, addig Lengyelország kormánya Moszkvában látja az országra leselkedő fő veszélyt, ez pedig az Északi Áramlat 2 megépítésével várhatóan fokozódni fog. Ezért is megpróbálja a Weimari Háromszög keretén belül – Franciaországgal és Németországgal – más oldalról megerősíteni Lengyelország szerepét.

Ezzel párhuzamosan megemlítendő a Szlavkovi Háromszög létrejötte, amely Csehország, Szlovákia és Ausztria együttműködését mélyíti el, és ugyancsak jobb kapcsolatok létrehozásán fáradozik Németországgal és Franciaországgal. De a déli tagállamok, amelyek szintén szeretnék éreztetni a súlyukat az Egyesült Királyság utáni európai politikában, újrapozícionálva helyzetüket, keresik a szövetségek tartós vagy akár ideiglenes formáit. 

Nem utolsó sorban hasonló szándékok mutatkoznak más, földrajzilag távolabb eső és kisebb uniós tagországok partnerségre törekvésében is. Ilyen például a Kohézió Barátai csoport, amely a déli és keleti tagállamok közös érdekeit próbálja összehangolni.

Nem tudjuk tehát most megmondani, hogy a Brexit után az Európai Unió milyen dinamikát vesz fel. De az valószínűsíthető, sok tagállam fogja újradefiniálni helyzetét, rugalmasabb kapcsolatokra törekedve, élénkebb regionális politikára helyezve a hangsúlyt. Azonban ezeknek az együttműködéseknek várhatóan csak normális körülmények között, „békeidőben” lesz érdemi hatásuk, figyelembe véve a szóban forgó államok reális tőkeerejét és nemzetközi súlyát.  

Kalmár Benedek

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.