NEHAZUGGY

Erre az erkölcstelen törzsi mentalitásra nemhogy országot, de semmi mást sem lehet építeni

Molnár Bálint | 2021. Január 17, Vasárnap | 8:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A hét utolsó reggeli posztjával kívánok több fényt, világosságot és józan ítélőképességet mindenkinek! Azoknak is, akik meg vannak győződve arról, hogy egyáltalán nincsen rá szükségük. Meg annak ellenére, hogy annyi minden máshoz hasonlóan a fényt a KDNP, a józan észt a Fidesz sajátította ki magának. Egészségükre. Mióta az a magyar, aki Kövér László szerint magyar, nincs önmagán túlmutató jelentősége. Még ha időnként bele is hasít az emberbe a kíváncsiság, hogy vajon materiális vagy posztmateriális értelemben végezték a nagyobb pusztítást, és vajon melyiket lehet majd hamarabb kiheverni. Már ha egyáltalán. Nem vagyok tenyérjós, de legtöbbször az az érzésem, hogy az erkölcsi alapvetéseket és közös minimumokat sokkal keservesebb és időigényesebb lesz valahogy újra lefektetni és újra felépíteni – hogy reggelre ne omoljon le -, mint a törvényesen ellopott milliárdok által generált lyukakat betömködni.

Miután sajnálatos módon tegnap megerősítést nyert, és ezáltal én is kénytelen voltam szembesülni azzal, hogy az állampárt és csatlósai nem viccelnek, és frankón fideszes közpénzmédiás és fideszes párttévés munkásokkal, a Párt iránti lojalitásból élő Velkovics-féle mikrofonállványokkal töltik fel a különös kegyetlenséggel szétbarmolt Színház- és Filmművészeti Egyetem felmondott oktatóinak hűlt helyét, a pártfaliújság szájbarágta – két gyurcsánydobrevezés és hadházyzás közé pont befért -, hogy miért nincs itt semmi látnivaló. Vagyis azt, hogy miért olyan reménytelen ez a pöcegödör, amit tizenegy év alatt ástak a nertársak, és miért elkerülhetetlen, hogy sorban mindenkit elnyeljen:

Az éves szabadságok tervezetének listája alapján kombinált a függetlenobjektív propagandasajtó, miként alakul majd a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) tanárainak összetétele. Hogy kik mondtak fel, arról még az is tudomást szerzett, akit annyira érdekel az SZFE, mint az EU-t az őshonos kisebbségek jogai, lévén minden távozó felmondása Hollywoodig hallatszott.

A kiszivárgott körlevélben a szabadságigényüket jelezték a dolgozók. Itt bukkantak rá a baloldali propaganda rutinos szaglászai az „új nóvumra” (mondta egykor Nyakó István), miszerint új nevek is szerepelnek az oktatók közt.

– Semmi titokra nem derült fény, természetesen a távozók helyére újakat veszünk fel – fogalmazott Szarka Gábor, az egyetem kancellárja.

Meglehet, azért döbbentek le a haladárok, mivel úgy vélték, a távozók helyére nem akadnak alkalmasok kis hazánkban.

– Akiket felvettünk, ők biztosítják majd az oktatás eddiginél magasabb színvonalát – mutatott rá a kancellár, aki felidézte: nem ez az első listázás a részükről, a vélt új osztályfőnökök névsorát egyszer már nyilvánosságra hozták, majd rövid időn belül vissza is vonták. (Magyar Nemzet)

Pont annyira tökéletes ez a szellemi hányástermék, mint Budai Gyula, legendás elszámoltató (ha még mond valakinek bármit is ez a név) némiképp megkésett, de legalább helyesírási hibáktól hemzsegő Facebook-posztja, amelyben az általa egyszerűen „testnevelésből felmentett FEGYőR Bandi”-ként emlegetett Momentum elnökébe rongyolt bele, miután Fekete-Győr sokan másokhoz hasonlóan okkal és joggal bírálta azt az egészségtelen gyakorlatot, miszerint a miniszterelnök fia a Honvédelmi Minisztérium ösztöndíjasaként végzett a brit Sandhurst Királyi Katonai Akadémia képzésén, amely közel 40 millió forintba kerülhetett.

Ahogy a katonai hivatás nagyszerűségéről (amiről FEGYőR Bandi nem tud semmit, tehát kussoljon) sűrű személyeskedések és tahóságok formájában fröcsögő Budai Gyula nem érti, hogy mi a probléma Orbán Gáspár közpénz-továbbképzésével, úgy nem érti az ügyeletes fekálialapátoló sem, hogy miért tragédia az, amit az SZFE-vel művelt a sunnyogó, erőszakos, arrogáns politikai hatalom. Beleértve azt is, hogy ami kiszivárog, az természeténél fogva nem nyilvános, tehát titkos egészen addig, ameddig ki nem szivárog, vagy nyilvánosságra nem hozzák. Ilyen márpedig nem történt. Ezért gúnyolódik a független médián, ezért keveri bele Nyakó Istvánt, az őshonos kisebbségeket, az EU-t és Hollywoodot is. Ezért hazudja – a gépesített lövész-kancellár hazugságára felkapaszkodva -, hogy valójában semmi nem derült ki, mert minden tudható volt.

Ahogy az indulatkezelési problémákkal küszködő, kocsmatöltelékként őrjöngő Budai nem vágja, hogy ameddig Orbán a miniszterelnök, addig a családtagjai nem pályáznak semmire a közösből, nem vesznek igénybe támogatást, ösztöndíjat, nem állnak sorba állami pályázatokon és közbeszerzéseken, és ha valaki fegyvert tart a halántékukhoz, akkor is visszautasítják a lehetőséget, nehogy akár a korrupció gyanúja felmerüljön velük kapcsolatban, úgy nem érti a gépesített lövész-kancellárral megtámasztott propagandista sem, hogy mi a baj azzal, ha a mindenkori hatalom önkényesen lerohan egy autonóm felsőoktatási intézményt arra hivakozva, hogy ott (a pártállami egybites rágalmak és vádak szerint nem kellően hazafias, ideológiailag nem megfelelő tanítás folyik (egy másik remekműből idézek: „A Vas utcai épület szimbolikus, igen – ‘nemcsak fala, de lelke is van’. Szerintünk azonban nem a szélsőbaloldali anarchisták diabolikus lelkének van itt helye, hanem Isten Szentlelkének. Így állhat helyre hét évtized után a törvényes rend. Az igazság.”).

Természetesen a Vas utcai épületet úgy is visszaadhatták volna a református egyháznak (ha ez volt a cél), amelynek tulaljdonában állt 1950-ig, hogy nem rombolják porig az ott zajló oktatást, ha nem verik szét az egész közösséget azért, hogy oda a pártállam szervilis seggnyalóit ültessék, akik ideológiailag rendben vannak. Akik valamiért újságíróként, műsorvezetőként vannak számon tartva, ám olyan szakmailag penetráns performanszok (például ITT vagy ITT) tarkítják a karrierjüket, amelyektől kívülálló, politikával és közélettel életvitelszerűen nem foglalkozó médiafogyasztóként is kifordul az ember gyomra. Vagyis ha az SZFE eddiginél magasabb színvonalú oktatásának garanciája az a Velkovics Vilmos, aki párta és kormánya, ura és parancsolója ellen tüntető diákokat aláz élő adásban, vagy aki a pártállami média más okleveles trolljaival és megmondóembereivel gurgulázva gúnyolódik azon, hogy az SZFE polgársága tiltakozik a rájuk oktrojált törvénytelen és embertelen hatalmi döntések ellen, akkor ehhez képest nem az a baj, hogy mennyit loptak tizenegy év alatt, hanem az, hogy ebbe az erkölcsi pöcegödörbe mind belefulladunk.

Nem értik, vagy már rég túl vannak azon, hogy még megengedhetnék maguknak, hogy legalább otthon, a tükör előtt szembenézzenek azzal, hova züllesztették morálisan ezt az országot. Ahol az alkalmasság mércéje a párthűség, az egy beteg hely, ahol Velkovics Vilmos nem leendő oktatóként, nem babérkoszorús műsorvezetőként, hanem elsősorban emberként egy nulla. Egy magára valamit is adó újságíró ugyanis olyat se művel, olyan aljadéksághoz sem adja a nevét, mint amihez Vilmosunk péntek este röhögve adta. Amikor egyrészt Szarkával elbájcsevegtek az SZFE leendő oktatóiról úgy, hogy egy szó nem hangzott el arról, hogy Vilmoska az SZFE oktatója lesz. És amikor másrészt úgy magasztalta agyba főbe a miniszterelnök által reggel belengetett, 25 év alattiakat érintő szja-mentességet, hogy azt elfelejtette közölni a semmibe vett nézőivel (elsősorban a fideszes rajongokról beszélünk, nem a nemzetárulokról): az általa megszólaltatott 23 éves dolgozó, önálló bevétellel rendelkező, Orbán apánknak hálás fiatalt nem az utcáról szedték össze és kapcsolták be élő adásba, hanem az illető a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak a közép-dunántúli elnöke is.

Hazugságokra, szakmailag, jogilag, erkölcsileg egyaránt vállalhatatlan húzásokra, pártállástól független széles néptömegek ilyetén semmibe vételére és erre a primitív, törzsi – szélsőbalos-balliberális-ördögi-anarchista-hazafiatlan versus hazafias-nemzeti-keresztény-jobboldali – mentalitásra (vagyunk mi és vannak ők) nemhogy országot nem lehet építeni, de oktatást sem, pláne nem magas színvonalút. Tönkre lehet tenni, meg lehet szerezni, ki lehet sajátítatni mindent. Azt lehet. Csúfot is lehet űzni bármiből, bárkit meg lehet alázni ennek a törzsi, árokásó logikának a nevében. Értéket alkotni, fejlődni viszont nem lehet. Ilyen emberekkel, ilyen lelkülettel, ilyen zsigeri gazemberséggel, gonoszsággal, az erkölcsi alapvetések ilyen gátlástalan lehugyozásával nem lehet. Nem két perc, és nem is két év lesz ebből a szakadékból kimászni. Már ha egyáltalán valaha ki lehet mászni.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!