Április 27,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


Mindenki zsarol mindenkit, ez tartja egyben a NER-t

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Azt írja az újság, hogy Palkovics László szeretett volna lemondani, de Orbán Viktor nem engedte. Ez persze mendemonda, nem voltam ott, nem hallottam. Őszintén szólva nem is igazán érdekel. Azóta már a minisztérium tagadja, hogy történt volna ilyesmi, ők biztosan jobban tudják. Tagadni. Ezt – és Palkovicsot – ezen a ponton el is engedem, akit a konkrét sztori érdekel, biztosan olvasta. Ha nem olvasta, akkor megtalálja. Engem inkább az egész rendszer késztetett gondolkodásra. Első reakcióm az volt persze, hogy amennyiben én menni akarok, leszarom, mit mond a vezér. Fogom a cuccomat és megyek. Roppantul egyszerűnek és egyértelműnek tűnik. Az is, az én esetemben – és még nagyon sokunk esetében -, de nem az akkor, ha valaki beleragadt a maffiába. Abba a maffiába, melynek létrehozásában maga is lelkesen segédkezett.

Emlékezzünk csak vissza Simicska Lajos sztorijára, aki – ebben teljesen biztos vagyok – olyan közel volt Orbánhoz, mint senki más, és olyan titkokat tud róla, mint senki más. Mégis örült, amikor a vagyon romjaival elhúzhatta a csíkot. Alighanem azért kapott szabad eltávozást, mert tartotta a száját, és mert volt miről tartani a száját. Nem mindenki volt ennyire szerencsés, meg lehet nézni az üstökösök pályáját, akik a semmiből robbantak be a közpénzeső közepébe, aztán váratlanul mindenféle csúfságokat lelt a hatóság. Nem nagy hírveréssel, de a háttérben csődök, perek és akár letöltendő büntetések sora húzódik.

Aztán itt van az az eset, amikor nem a nagy halak, csak második, harmadik körös udvaroncok buknak. Borkai Zsolt csodálatos és igen emlékezes jachtos kalandjára gondolok konkrétan, aki szép csendesen visszahúzódott a tűzvonalból, de a szőnyeget már kirántották a lába alól. A fia, aki havi egymillió forintos fizetést kapott egy nem működő cégből, most kénytelen lesz meghúzni a derékszíjat, mert a cég felszámolás alatt van, a milliós fizetés ugrott. Ez a jellemző, és egyáltalán nem meglepő ügymenet. Ameddig megvan a politikai hátszél, dől a pénz, működik a cég. Abban a pillanatban, amikor eldugul a NER közpénzcsapja, megszűnik a könnyen jött apanázs. Ilyenkor jönne az a verzió, hogy a fiatal (vagy nem annyira fiatal, mert ez bárkivel előfordulhat, még Kósa Lajos anyjával is) felszívja magát, és megmutatja. Ha lenne mit megmutatni. Gondoljunk csak bele, a kiterjedt Mészáros-család cégbirodalmainak hálózatába. Aztán gondoljunk bele abba, hogy hirtelen megszűnik a pénzeső, nincsen biztos megbízás, sem támogatás, sem elsőbbség, sem kedvező és könnyen hozzáférhető hitel, meg kellene állni mindnek a saját lábán, piaci körülmények között. És végül – ha már ennyire belejöttünk a töprengésbe – egy futó pillanat erejéig abba is meredjünk bele a mi szellemünkkel, hogy micsoda iszonyatos bankhitelek vannak ezek mögött a cégek mögött. Innen már csak egyetlen lépés az a felvetés, hogy amennyiben ezek a cégek hátszél nélkül el találnak zuhanni, akkor az hány bankot ránthat magával, és ki fogja fizetni a veszteséget. Na, vajon ki? Segítek: nem Orbán Viktor bányatulajdonos apja, az teljesen biztos.

Egészen elképesztő azt látni, hogy még csak hinni sem akarja senki, hogy vele ilyesmi megtörténhet. Mindenkivel, de vele biztosan nem. És totál mindegy, hogy politikusról, tudósról vagy Gajdics Ottóról van szó, mind azt hiszi, őt biztosan nem tapossa a szikbe a vezér. Pedig de, bárkit. Bármikor. És akkor arról még nem is csacsogtunk, hogy ugyanezekkel az alakokkal, vállalkozókkal, vállalkozásokkal, egyesületekkel, kinevezett senkikkel, véleményvezérekkel, megélhetési hűbéresekkel akkor mi fog történni, amikor azért szűnik meg a hátszél és a támogatás, mert elgurul a korona?

Azt hiszik okosék, azt legalább meg tudják akadályozni, egyszerűen a trónon kell tartani a királyt. Nem véletlenül kampányolnak üvöltve több mint egy évvel a választás előtt. Szar helyzet ez. Mindenki zsarol mindenkit, ez tartja egyben a NER-t. Aki egyszer beokoskodta magát az udvarba, az alighanem ott is ragad, mert kijárat az nincsen, csak befelé visz az út. Akire szüksége van a keresztapának, az nem menekülhet. De az sem menekülhet, akire már nincsen szüksége. Ha bukik a főnök, vele dől az egész kibaszatos rendszer, mint a kártyavár. Csak az nem lesz annyira halk és észrevétlen.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.