Április 21,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Amikor feltaláljuk a meleg vizet

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,226,539 forint, még hiányzik 1,773,461 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mindig vonzott a találmányok világa. Valószínűleg azért is, mert az egyik nagyapám folyton feltalált valamit, egyik szívügye volt a zökkenőmentes vasúti sín, amelyet annyira komolyan gondolt, hogy még szabadalmaztatni is akarta, csak aztán – a családi legendárium szerint – az elképzelést és a leírást egyszerűen ellopta tőle egy hajdanvolt hivatalnok, aki, mint a mese mondja, külföldön eladta azt és meg is gazdagodott. Apámék generációja emlékezett is a mintadarabra, állítólag fából készült, mivel a nagypapa asztalos volt, és ki is politúrozta, hogy ne csak jó, de szép is legyen.

Minden feltaláló fontosnak és korszakalkotónak tartja a sajátját, függetlenül attól, hogy ez valóban így van-e, így a társadalom feladata a kiválasztás, melyiket karolja fel és melyiket nem. Magyarországot mindig olyannak tartottuk, amelyik rugalmatlan ezen a téren, így nagyon sokan kivitték az ötleteiket külföldre és ott valósították meg, többnyire itthon is próbálkoztak vele, de miután falakba ütköztek, nem láttak más megoldást. A kormány néhány éve bejelentette, hogy szakít ezzel a hagyománnyal, az innovációra helyezi a hangsúlyt.

Ahhoz persze, hogy egy kezdeményezés sikeres legyen, sok feltételnek kell teljesülnie. Az ideális az lenne, ha egy ötlet akkor kapna szabad utat, amikor még senki se gondol rá, de mi látjuk, hogy hamarosan nagy szükség mutatkozik iránta, így amikor megjelenik az igény, mi már ott is tudunk lenni a piacon. Az is nagy sikert ígér, hogyha vannak rendelkezésre álló, kidolgozott remek terveink, és amikor kereslet mutatkozik, nagyon gyorsan rá tudunk állni a gyártásra. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy mindenki rugalmas legyen, aki részt vesz az előkészítésben és nem tart évekig, mire egy terv eljut a megvalósulásig.

Egyelőre ez nem nagyon sikerül nekünk. Amikor kitört a világjárvány és ráébredtünk, hogy nincs elég lélegeztetőgépünk és össze is vásároltunk tíz országra való mennyiséget, mellette döntés született, hogy támogatják a magyar fejlesztésű lélegeztetőgépek előállítását. Tavaly óta havonta megjelenik valamilyen írás arról, hogy nemcsak elkészült az ötven ember egyidejű lélegeztetésére alkalmas berendezés, de ezer darab már szállításra kész. Azóta is egyfolytában készek a szállításra, most éppen ott tart a folyamat, hogy hamarosan megkezdődnek az állatkísérletek, azt követően pedig klinikákon is ki fogják próbálni. Arról nem beszélnek, hogy ez meddig tart majd, de valószínű, hogy nyárnál előbb nem kapják meg az engedélyt, így mire piacképesek lesznek, nagy valószínűséggel nem lesz már rá kereslet, ott állnak majd valamilyen raktárban. Hasonló a helyzet a vakcinával. Fejlesztik a magyar vakcinát, mert most milyen jó lenne, ha lenne sajátunk, de mire abból lesz valami, már a kutyának se fog kelleni, sőt, szerintem a jövőben sem változik ez a helyzet, mert a nagy gyógyszergyárak megteremtik a tömeges gyártás feltételeit, így a magyar kapacitás legfeljebb a hazai szükségletek kielégítésére lesz alkalmas. Természetesen az sem elhanyagolható, de ilyen esetekben valójában a világpiacon szeretnénk megjelenni, arra viszont nem sok lesz az esély.

Eközben bizonyára működik a magyar szürkeállomány, óriási mennyiségű ötlet vár arra, hogy valaki lásson benne fantáziát és felkarolja. Nyilván vannak közöttük szép számmal, amelyekkel valóban nem érdemes foglalkozni, mindig akadnak, akik újra meg újra feltalálják a perpetuum mobile-t, a vízautót, sőt, akár a spanyolviaszt is, emellett léteznek ígéretes találmányok, mint például Széles Gábor energiacellája, amelyek óriási lehetőségekkel kecsegtetnek, már amennyiben sikerül azokat valóban feltalálni, csak egy kicsi lépés hiányzik hozzá, de valahogy az nem jön össze. Ők a modern kor alkimistái, generációkon át kitartóan próbálkoznak, majdnem sikerül, de a végeredmény minduntalan elmarad. Emellett léteznek valóban kipróbált, működő, bármikor megvalósítható munkák is, amelyek hasznosak lennének, ennek ellenére talán soha nem valósulnak meg, mert aki pénzt tudna fektetni belé, másra koncentrál, olyasmit talál támogatásra méltónak, amely éppen nagyon kelendő a világpiacon, de holnap esetleg már nem lesz érdeklődés iránta.

Úgy néz ki, a folyamat megszakíthatatlan, a magyarok születnek, felnőnek, tanulnak, esetleg nagyon okosak lesznek, kigondolnak ezt-azt, ám amikor érvényesülni szeretnének, többnyire várakozásra vannak ítélve, és ez a várakozás gyakran ma is életre szólónak ígérkezik. Vagy beletörődnek ebbe, vagy inkább nekivágnak a világnak és másutt keresnek támogatókat. Az ötleteiket magukkal viszik, azok másutt valósulnak meg, ott hajtanak hasznot, mi pedig büszkélkedhetünk azzal, hogy a világon sok-sok sikeres ember magyar származású.

Jó lenne, ha megváltozna ez a helyzet, ha nemcsak a jelszavak szintjén kapna támogatást az innováció, ha valóban felkarolná a kormány a jó kezdeményezéseket és nem kényszerülne kivándorolni a magyar szürkeállomány.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!