A gazdaságvédelmi akcióterv a magyar gazdaságtörténelem valaha volt legnagyobb intézkedéscsomagja, a közvetett gazdaságpolitikai eszközöket, vagyis az adócsökkentéseket és a hitelmoratóriumot is számolva, a kormány intézkedései az elmúlt közel egy évben 720 ezer vállalkozást értek el, illetve 1,4 millió munkahely megőrzéséhez járultak hozzá – mondta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a minisztérium Youtube-csatornáján csütörtökön. (MTI)
Szépen hangzik, ugye? Kérdés viszont, hogy ez az 1,4 millió hogy jön ki? Mire alapoznak, amikor még azt sem lehet tudni, hogy pontosan hányan váltak munkanélkülivé a covid hatására? Nyilván ez a sikerpropaganda része és biztosan lesznek olyanok, akik ezt kérdezés nélkül el is fogják hinni, akiket viszont érint, azok lehet, hogy fel fognak háborodni a híren. Mert ameddig Orbán folyamatosan sikerről és megnyert háborúkról beszél, addig magyarok tízezrei, ha nem százezrei küzdenek azért, hogy találjanak maguknak munkát a covid idején. Ezek az emberek sokszor még nem jelentek meg a statisztikában, vagy soha nem is fognak, hiszen a magyar munkáltatók szeretik feketén foglalkoztatni dolgozóikat.
Hogy sok pénzt költött és költ még most is a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretében, az nem vitás, viszont kérdés, hogy ezen terv kulisszái mögött mire ment el több ezer milliárd forint közpénz? Mennyi munkahelyet sikerült valóban megvédeni? Hány cég működését sikerült fenntartani abban az időben, amikor leállt az élet hónapokra világszerte? Azért merül fel a kérdés, mert ezen akcióterv örve alatt messze nem csak a munkahelyteremtésen és megőrzésen dolgozott a kormány, hanem olyan fejlesztésekre is elszórt milliárdokat, amelyek az oligarcháik zsebét duzzasztják leginkább. Mészáros és Tiborcz is jól járt a járvány idején, hiszen lényegében a kormány közpénz milliárdokat vágott hozzájuk, mikor már amúgy sem szűkölködtek.
De az a feltételezés, miszerint a kormány több ezer milliárdot égetett el az elmúlt hónapokban, nem csak a különböző cikkek alatti kommentszekció véleményét tükrözik. A GKI Gazdaságkutató szerint A gazdaságvédelminek nevezett (de például stadionépítéseket is magukban foglaló) állami kiadások ötödéből a válság miatt elveszett összes munkahelyet megmenthette volna a kormány. Ezt a csinálta sok nyugati ország is egyébként – többek között Ausztria és Nagy-Britannia is -, de mi megint másban gondolkodtunk. Itt létrejött a Gazdaságvédelmi Alap, ahova eredetileg 1346 milliárd forintot csoportosítottak át más helyekről. Ez az Alap azonban elfogyott, de ez a kormányzatot nem hozta lázba, tovább költekeztek és költekeznek a mai napig is, gazdaságvédelem címszóval.
a két járványhullám bértámogatási költségeit összeadva 425 milliárd forintból meg lehetett volna őrizni az összes „érzékeny” munkahelyet 2020-ban. Ez a „gazdaságvédelemre” fordított kiadások 20%-át sem érte volna el.
De mi nem ezt tettük, hiszen nem másoljuk le más nemzetek védekezését, mi unorthodox módon gondolkodunk és megoldjuk okosba. Hogy ennek mi lesz majd az eredménye, az vélhetően éveken belül válik majd csak láthatóvá, hiszen akkor fog igazán látszódni, hogy milyen sebet ejtett az országon ez a világjárvány. A már megszűnt munkahelyeket vélhetően nem fogják már újra létrehozni, hiszen annak költsége nagyobb lenne, mint amennyit ez a kérdés megér. Ha viszont még annak megszűnése előtt döntöttek volna a segítségnyújtásról, akkor kisebb ráfordítással is megmenthető lett volna. Helyette elfogyott 1346 milliárd forint, plusz még ki tudja mekkora extra összeg, ami az államháztartási hiányt növeli tovább. Ez egyes információk szerint már túllépte a korábban valaha mért legmagasabb arányt, vagyis rekord szintre emelkedhetett a hiány.
Erről persze nem beszél a kormány, hiszen nehezen tudna vele újabb választásokat nyerni. Kérdés viszont, hogy képesek-e 2022 tavaszáig elhitetni az emberekkel, hogy minden a legnagyobb rendben van, az ország nem került válságba, a gazdaság pedig továbbra is robog. Hitelekből persze lehet tovább finanszírozni az ország működését, aminek a következő kormány fogja meginni a levét. Ez pont ezért is egy igen hasznos taktika lehet a Fidesz részéről. Ha pedig az emberek annyira buták, hogy simán meg lehet őket vezetni ilyen módon, akkor sajnos megérdemlik a sorsukat. Orbán és kormánya hatványozottan megmutatta azt, hogy ha fontos, az ország szempontjából jelentős dolgokról van szó, akkor nem igazán állnak a helyzet magaslatán.
Egyértelműen bebizonyosodott az is, hogy a Fidesz számára nem a nehéz helyzetbe került emberek sorsa az első, hanem saját haverjaik és családtagjaik további kitömése. Ez a kormány csak nemzetinek hazudta magát, de valójában soha nem érdekelte az, hogy mi lesz azokkal, akik az árok szélére kerültek. Pont annyira keresztény ez a kormány, mint amennyire nemzeti. Aki ezt nem látja a mai napig, azt csak sajnálni tudom. Nem a Fidesz szavazók ellen szólok én, hanem azok ellen, akik képtelenek felfogni az őket körülvevő világot, de kötelességüknek érzik azt, hogy másokat kioktassanak. Ha több ezer milliárd forint szinte szószerinti elégetése sem veri ki a biztosítékot, akkor nem tudom, mi fogja.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.