NEHAZUGGY

Orbán és a NER hagyja örökül az országot az utódaira. Vagy mi

Swan Edgar | 2021. Január 4, Hétfő | 7:58

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,604,937 forint, még hiányzik 395,063 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt, boldog új évet! Itt jegyzem meg: nem tudom, mi a fenétől lehetne boldog egy év. Pláne, ha új, még alig kezdődött el. Szerintem az embernek boldog pillanatai vannak, amik akár napokká is összeállhatnak. Én inkább azt kívánom mindenkinek, hogy a lehető legtöbb boldog pillanat találja meg őket, abból pedig építsen mindenki boldog napokat, heteket.

A járvány még itt van, ette volna meg a fene. De már megkezdődött az oltási program – bár a magyar kormány mintha még most sem érezné fontosnak, hogy erről minket is tájékoztassanak, én legalábbis azt tudom, hogy az angolok milyen meggondolások alapján és milyen ütemben oltanak, de azt nem tudom, nálunk mi a terv. Igaz, hogy vasárnap sikerült végül kiizzadni valami tervnek titulált listát, de szokás szerint nagyjából az abrakadabra szintjén, a lakosság teljes hülyének nézése mentén. Egyetlen oltási helyszín, ütemterv, időpont, semmi nem derül ki belőle. Ez nem is oltási terv, hanem majdleszvalami, ha kapunk valakitől vakcinát -, ez majd segíteni fog. Nem egycsapásra, de lassan javulni fog a helyzet.

Ugyanezt nem tudom elmondani a politikai viszonyainkról. Az szerintem romlani fog egésze a választásig, ami még bőven odébb van. Az már egyértelműen kiderült, hogy a kormány tökéletesen alkalmatlan arra, hogy vezesse az országot. Sem a járványt, sem a gazdasági válságot nem lehet megoldani propagandával, de sem ötletük, sem szakértelmük nincsen arra, hogy mással próbálkozzanak. Én arra számítok, hogy ez nem fog változni ebben az évben sem. Lesz migránsozás és lesz sorosozás, alighanem lesz buzizás (bízva abban, hogy Szájer ereszcsatornás akcióját már elfelejtette a kéményen csüngő kisemberek többsége), és felpörög az ellenzéki pártok ócsárlása.

Ha megnézzük a pártmédia idei működését – és még csak négy nap telt el az évből – gyakorlatilag a karácsonyról, a szilveszterről az az azóta eltelt minden egyes napról az jutott eszükbe, hogy a Jobbik elárulta a náci eszméket, és ez a szélsőjobbos Fidesznek nagyon fáj (más megoldást nem találok a jajveszékelésükre), Gyurcsány Ferenc vezetni akarja a baloldalt és ha ez bekövetkezik, mindmeghalunk.

Holott a kormánynak és az ő közpénzből fizetett médiájának most azzal kellene foglalkoznia, hogy elmagyarázzák az embereknek az oltás fontosságát, elmondják részletesen, hogyan zajlik majd az oltás és miért úgy, beszámolnak tételesen a gazdaság állapotáról, a tervezett lépésekről és arról, mit tesznek annak érdekében, hogy egyetlen ember se maradjon jövedelem nélkül addig, ameddig munkát nem talál magának. Arról kellene beszélni, hogyan akarják átalakítani az egészségügyi rendszert, mit tesznek azért – lépésről lépésre -, hogy függetlenül a szülei anyagi helyzetétől és a településtől, ahol lakik, minden gyerek megkapja a korszerű, lehető legmagasabb szintű oktatást. Arról kellene beszélni, hogy mi módon kezdik el zárni a társadalmi ollót, hogyan egészítik ki azoknak az idős embereknek a nyugdíját, akik nem tudnak megélni a járandóságukból, de már dolgozni sem tudnak. Arról kellene beszélniük, hogy miképpen vezetik ki az országot a válságból.

Ehhez képest a pálinka szabadságharc sikerét ünneplik, Orbán Viktorról és a legfrissebb unokájáról készítenek személyi kultuszt-filmecskét, hadban állnak az Unióval, Sorossal, a teljes ellenzékkel – az ellenzéki összefogás pártjaival és az ország bőven több, mint felével -, uszítanak, vonyítanak, gyűlölködnek, hazudoznak. Eközben létezhet valamilyen B terv arra az esetre, ha a kormány (Orbán Viktor) elveszítené a választást. Őrült tempóban rabolnak és harácsolnak. Már minden létező székben pártkatona ül, ahol három homokozóvödörnél nagyobb értékről születhet döntés. Ezzel párhuzamosan mindenféle alapítványokat hoztak létre, százmilliárdokat csoportosítanak át ezekbe. Ahogy a mókus is készleteket halmoz télre, úgy harácsol a kormánypárt. Csak éppen a mókus aranyos jószág és nem tesz kárt másban az összehordott téli táplálékkal, mert az erdő többi lakója nem fog éhen halni ettől, a kormánypárt leszarja, hogy mi történik az ország egészével. Őket egyáltalán nem érdekli, hogy ki hal éhen, mi megy tönkre, mennyi pusztítás marad utánuk. Azt hiszik, elég lesz majd elhitetni az emberekkel, hogy remekül élnek, de ha nem, arról Brüsszel és a baloldal tehet.

Kutya kemény évre kell számítani, sokkal rosszabb lesz, mint amire legrosszabb rémálmunkban is gondoltunk valaha. Brutális, a végtelenségig megvadult hordaként fognak rátámadni az országra a hatalom- és pénzéhes csürhe tagjai. Ahogy szorul a nyakuk körül a hurok, úgy lesz egyre rosszabb minden. Tudtuk eddig is, hogy így lesz, most majd meg is tapasztaljuk. Nem érdemes jobbra számítani, az csalódással járna. Kemény lesz, szörnyű lesz. De aztán vége lesz. Ez már a célegyenes, minden szempontból. Jövőre véget ér valami. Vagy Orbán Viktor uralkodása – én ebben bízom és ezért dolgozom -, vagy az esély arra, hogy valaha is szabadulhatunk ezektől. Úgy hiszem, többen akarunk gyökeres változást, mint ahányan nem akarunk. De ezért a változásért meg komoly erőfeszítéseket kell tennünk, áldozatokat kell hoznunk. Azoknak is – főként nekik – akik eddig úgy gondolták, hogy megúszhatják, elbújhatnak, nélkülük is működni fog. Nem úszhatják meg, nem bújhatnak el, és nem fog működni nélkülük. Csak együtt vagy sehogy. Az idei évnek ez lesz a tétje.

Végül egy szolgálati közlemény. A bevételszámláló nullán áll. Ez azért van, mert a decemberi hónapunk meglehetősen mínuszosan zárult, sajnos nem jött össze a két portál fenntartásához szükséges összeg. Amikor több folyt be a szükségesnél, akkor azt a pluszt sem nyeltük le, hanem átraktuk a következő hónapra, azzal indultunk, úgy a mínuszt is be kell építenünk ebbe a hónapba. Most – pontosabban január elsején – egészen pontosan 329 866 forint deficittel indultunk. Addig marad nullán a számláló, ameddig ez a rés fel nem töltődik. Nehéz év lesz ez mindenkinek és minden szempontból. Dolgozunk teljes erőből, aztán – ha szükséges – módosítunk. Jön a B vagy ha kell, a C terv. Igazodni fogunk a lehetőségekhez, ameddig van mihez igazodni. Nagyon remélem, sőt, hiszek abban, hogy együtt átvészeljük, és közösen részt vehetünk egy olyan ország felépítésében, amilyet a gyerekeinknek szánunk. Valójában vagy Orbán és a NER hagyja örökül az országot az utódaira, vagy mi, mindannyian. Én a második eshetőséget választom. Az nem fontos, hogy kapunk az olvasóktól elég támogatást vagy nem kapunk. Az nem fontos, hogy túlél a Szalonna és a Szalonnázó, vagy vége van. A fontos egyedül az, hogy az ország számára milyen jövőt szánunk, mit hagyunk a gyerekeinkre. Ez az év minden eddiginél nehezebb és keményebb lesz. És mindenkire szükség lesz.

Boldog új esztendőt tehát mindannyiunknak és kellemes vagy nem annyira kellemes, de intenzív ébredezést mindenkinek. Itt az ideje annak, hogy mindenki kinyissa a szemét.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!