NEHAZUGGY

És nem csak a foci…

Vogronics András | 2021. Január 4, Hétfő | 10:03

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Sok mindent meg lehet és meg is kell állítani az életben, többek között a járvány terjedését, a globális felmelegedést, a környezetszennyezést, Orbán ámokfutását, de egy valamit sajnos – bármennyire is erőlködünk – nem fogunk tudni, ez pedig nem más, mint az idő. Az idő megy, a másodpercek múlnak, ha akarjuk, ha nem, az óra ketyeg, amit most leütök a billentyűn, már történelem. Az idő az, ami felett senkinek nincs hatalma, az időt nem csak a sportolók tekintik ellenfélnek. Az idő az ellenségünk és a barátunk. Van, hogy vánszorog és van, hogy rohan. Általában akkor múlik gyorsan, ha valami jó dolog történik, ezzel szemben ha szar a helyzet, olyan, mint ha egyhelyben toporogna. El van baszva, az élet rendje ez. Ahogy megszületünk azonnal visszaszámlál nekünk az élet és fogyni kezd az idő. Így válik az élet legnagyobb kincsévé, és ha nem jól osztjuk be, egyszer csak azt vesszük észre, hogy elfogyott. És akkor nincs az a pénz, hatalom vagy tudás, amiért cserébe kaphatnánk még egy kicsit.

Hogy miért írom ezt? Egyrészt azért, mert megint eltelt egy év, mint mindig. Másrészt 4 napja 2020 már csak egy évszám, egy eltelt év, egy túlélt év. Már elkezdődött a 2021 és nem tudjuk, mit tartogat számunkra. Majd kiderül, mint ahogy az életben mindig minden. Majd ha eltelik elmondhatjuk, milyen volt, addig reménykedhetünk csak, hogy milyen legyen. Jönnek a fogadalmak, a tervek, a jövendölések. Egy biztos, az idővel nem érdemes versenyezni, mert biztos, hogy nem mi leszünk a nyertesek vele szemben. Orbán is itt van eltévedve. Az idő most neki dolgozik, még másfél évig. Ki időt nyer életet nyer. 11 év hosszú idő? Viszonylag. Visszanézve egy szempillantásnak tűnik, de mennyi szar volt benne, mennyi aljasság, taktikázás, lopás, csalás, hazudás. A két ünnep köze viszonylag békésen telt, a frontvonal csendes volt. Itt-ott volt egy kisebb puskaropogás, de semmi lényeges. Azért a Nemzeti Sportnak adott egy lélegzetelállító nagyinterjút a mi kegyelmes urunk, amiből megint sok mindent ki lehet olvasni, azonban a lényeget nem. Mégpedig azt, hogy ez most megint csak egy szemfényvesztés vagy a valóság. Egyik sem jó. Íme:

A teljesítményt meg kell fizetni, de szerintem a pénz bizonyos határ fölött a sport ellenségévé válhat. Több sportág már át is lépte ezt a határt. A pénz kétféleképpen is megronthatja a sportot. Egyrészt úgy, ha fontosabbá válik, mint maga a küzdelem, ha az edzők, az ügynökök, a klubvezetők a sportolóban nem a fantasztikus tehetséget látják, hanem a pénzszerzés lehetőségét. Másrészt pedig azzal, ha nem a képesség, hanem a pénz dönti el, melyik sportoló vagy csapat jut föl a csúcsra, s így a szegények és a gazdagok, a kicsik és a nagyok közti szakadék áthidalhatatlanná válik. A focivilág ma egyre inkább ilyen. Úgyhogy egyáltalán nem bánom, ha a sportvilág visszaereszkedik az eredeti küldetéséhez.

Tyűha! Még azt kellene mondjam, itt az igazság, ha ezt nem a rablóvezér mondaná. Mióta érdekelte ezeket a tehetség? Mióta volt szempont a szakadék áthidalása? Mikor termelt ki az akadémia legalább országos szintű játékost? Hol vannak a magyar csodacsatárok? A világszínvonalú játékosok? Szoboszlait sem ezek „csinálták” meg, hanem az apja, aki óvodás korától fogva trenírozta a gyereket, hogy ma ott lehessen, ahol megérdemli.

A sportot ugyanaz a korrupt uram-bátyám rendszer jellemzi, ami az országot. Ahova lehetett, pártkádereket ültetett Orbán, azok meg – ahogy kell – végrehajtották a feladatot. Az összes klub élén fideszes prominens üldögél, minden klubot államosítottak. Mindenhonnan rendszerszintűen ellopták a pénzt. A foci önmagában veszteséges lenne, de az egyisten úgy döntött, hogy a mi befizetett adónkat ide szórja el. És nem csak a foci, hanem minden szakág ilyen. Az úszástól a teniszig. Mindent átsző a korrupció és a hozzá nem értés. A TAO nagy találmány volt, a FIDESZ-KDNP védelmi pénze. Itt lehet visszaszolgáltatni a keresztapának a bizonyos százalékokat, amiért zsíros állami támogatásokat kaptak cserébe a cégek. Tehetséggondozásra ment? A szegény, de tehetséges sportolók felkarolására? A piacról megélni nem tudó sportágak életben tartására? Lófaszt. Beruháztak, építettetek, ha kellett, határon túlra is, amit természetesen túláraztak csak azért, hogy ellophassák. Ez az egész soha nem szólt a sportról, csakis a társasági adó ellopásáról, és az adóforintok eltüntetéséről. Lehet, hogy a foci a fejlövése ennek a kleptomán felcsútinak, de elsősorban itt is a lopás a domináns, meg a megalomán költekezés és fényűzés. Lehet itt csilli-villi stadionból egy valag, ha nincs néző és játékos, akiért érdemes megvenni a jegyet egy mérkőzésre.

Frusztrált az ember, nem kicsit, hanem nagyon. Pénzért sok mindent meg lehet venni, de tehetséget sajnos nem. Még ha a sportról szólna, ahogy az interjúban Orbán előadta előadta, de aki ismeri tudja, hogy soha nem arról szólt. Apropó. Szilveszterkor ment az egyik csatornán a Jég Veled! című film, ami a jamaicai bobcsapatról szólt. Arról, hogy 4 lelkes és jópofa futó ki szeretne jutni a téli olimpiára, és versenyezni szeretne bobozásban. Valós történet. Aki nem látta, ajánlom figyelmébe. A sportnak erről kellene szólnia. Semmi másról. Se többről, se kevesebbről. Csak ennyiről. Mellesleg nagy igazságok hangzanak el benne, és érvényesek is az életre nézve.

„ Az aranyérem csodálatos dolog, de ha nélküle nem érsz eleget, akkor vele sem érsz eleget.”

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!