Koronavírus ide, gazdasági válság oda, a kormány kitalálta, mi is lenne most nagyon fontos; hazahozzák Szlovákiából Horthy vasúti szerelvényének étkezőkocsiját. A szerelvényt eddig Szlovákiában, egy tóparti ház emeleti szintjeként használták, amelyet most megvásároltunk és – vélhetően – Kásler Miklós kezdeményezésére 26 millió forintból fel is fogunk újítani. Mindez a Nemzeti Kulturális Alap oldalán olvasható, amely fontosnak gondolta hazahozatni ezt a remekművet. Kérdés, hogy miért is van igény erre? Mi ez a veszett nagy Horthy-kultusz a Fidesz háza táján? Hirtelen nemzeti hőst faragunk belőle, akinek már szobrai is vannak országszerte, és sírjához miniszterek járulnak? Lehet, hogy van történelmi jelentősége egy ilyen relikviának, de talán vannak most fontosabb dolgok is, mint egy igen kétes megítélésű volt kormányzó étkezőkocsijának hazahozatala.
Ilyen lenne például az, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz (NNK) kiadja végre a TASZ által kért járványadatokat, amelyek egyébiránt közadatnak minősülnek. De nem, az NNK – vélhetően kormányzati parancsra – ezt folyamatosan megtagadta, annak ellenére is, hogy a TASZ október 21. óta minden nap kérvényezte a friss adatokat. Megelégelték ezt, ezért beperelték az NNK-t, aminek vélhetően majd csak a járvány lecsengését követően lesz valódi eredménye, tehát addig is azt csinálnak, amit csak akarnak. Teljesen mindegy, hogy olyan adatokról beszélünk, amelyek minden országban könnyen hozzáférhetőek, hiszen elősegítik a vírus elleni küzdelmet. A kormány takargatja, hogy milyen is a valódi helyzet idehaza, ezzel is fenntartva annak látszatát, hogy minden a legnagyobb rendben van, Orbán pedig megvédi a magyarokat.
A járvánnyal kapcsolatos hivatalos tájékoztatás színvonala Magyarországon már az első hullám óta messze elmarad mind a régió más országaitól, mind pedig attól, amit joggal várhatnának el az állampolgárok. A fertőzések kor és terület szerinti eloszlásáról vagy a kórházi kapacitásokról egyáltalán nem tudunk semmit, de a közzétett információkból is csak külön energiabefektetéssel juthatunk érdemi ismeretekhez.
Az NNK olyan adatokról is letagadta, hogy a rendelkezésére állnak, amelyeknek a meglétéről bizonyítékunk van, és egyébként is nélkülözhetetlenek a szakmai munkához. Ez nemcsak súlyosan jogsértő, de ha tényleg igaz lenne, hogy a legalapvetőbb covid-adatok nem állnak a magyar járványügyi csúcsszerv rendelkezésére a világjárvány közepén, az egyenesen ijesztő” – fogalmazott Remport Ádám, a TASZ jogásza.
De hogy ez miért is igazán pikáns téma a felhatalmazási törvény életbelépését követően? A HVG egyik kommentelője jegyezte meg – joggal – , hogy akár 5 év börtönt is kaphatna az, aki „különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa”. Nyilván ez nem vonatkozik a kormányzati szervekre, de egy esetleges rendszerváltást követően ez még azért visszaüthet. Az NNK ugyanis azzal, hogy nem közli a minimum elvárható adatokat sem, könnyen elképzelhető, hogy törvénytelenül jár el, még akkor is, ha egyébként erre nyilván a kormány kötelezheti.
A járvány második hullámának közepén tehát ott tartunk, hogy hivatalos, könnyen áttekinthető, napi rendszerességgel frissülő járványadatokkal nem rendelkezünk, lesz viszont Horthy-féle étkezőkocsink közpénzből. A kettő nyilván nem függ össze, mégis megmutatja azt, hogy mi a fontos a kormány számára és mi az, amiről úgy hiszi, hogy nem fontos az emberek számára. Kérdés viszont, hogy miért gondolják, hogy olyan hatalmas Horthy kultusz lenne ma Magyarországon? Csak azért, mert a nem fiatal, nem demokrata, nem keresztények szövetségének tagjai, valamint a KDNP „fiataljai” istenítik Horthyt, attól még az emberek többsége nem úgy tekint a volt kormányzóra, mint egy nemzeti hősre. Megítélése a mai napig visszás, és ez már nem nagyon fog változni akkor sem, ha Orbánék történelmet kívánnak hamisítani. Ehelyett foglalkozhatnának inkább azzal, hogy legalább a legalapvetőbb feladatokat el tudják látni, és ne nézzen úgy ki Magyarország a külső szemlélődő számára, mint valami harmadik világbeli banánköztársaság. Noha nem vagyok benne biztos, hogy nem tartunk még itt.
Még a nagyon lesajnált Romániában is beengedik az újságírókat a járványkórházba és az adatokat sem titkolják, ellentétben az unorthodox Magyarországgal, ahol csak az nem titok, ami egyébként a kivert kutyát sem érdekli. Az emberek többsége anélkül is tudja, hogy Orbán elrontotta a járvány elleni védekezést, hogy ehhez hazugságokat kellene hallgatnia. Még csak a járványadatokra sincs szükség ahhoz, hogy kiderüljön, hazudnak. Ezeket az adatok arra kellenének, hogy ki lehessen alakítani egy megfelelő védekezést, ami egyszerűen elképzelhetetlen. Elvégre még a városok vezetői sincsenek sokszor tisztában azzal, hogy saját településükön hogy alakul a járvány. Így mégis hogyan lehetne érdemben védekezni? De nem elég, hogy vakon, de hamarosan pénz nélkül lesznek kénytelenek felvenni a harcot a láthatatlan ellenséggel.
De sebaj, lesz nekünk Horthy vonatunk, amit majd megbámulhatunk valamelyik budapesti múzeumban. Bár már az sem lepne meg, ha Orbán berámolná azt a várban található dolgozószobájába. Tőle ugyanis lassan bármi kitelik.
Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!
A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.