NEHAZUGGY

A jó és a rossz menekültről

Lázár Gergő | 2020. December 16, Szerda | 18:55

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ő Uğur Şahin, a Pfizer/BioNTech vakcina egyik kidolgozója. Török, ahogy kutatótársa, a felesége is. 4 éves korában csatlakozott anyjával a már Németországban, a Ford gyárban vendégmunkásként dolgozó török apjához, ott járt iskolába. Bújta a tudományos ismeretterjesztő könyveket, melyeket egy katolikus könyvtárból kölcsönzött ki. Leérettségizett, majd a kölni egyetemen doktorált rákos sejtek immunterápiájából. Summa cum laude végzett. Egyik alapítója volt a BioNTech cégnek, amelynek azóta a vezérigazgatója, felesége is az igazgatóság tagja. A Pfizer amerikai óriáscéggel együtt fejlesztette ki a Covid-19 elleni védőoltást. Ez is egy migráns-történet…

Ezek itt Vágó István sorai, akit a propagandamédia szeret szétszedni, mióta csatlakozott a DK-hoz. Ezeket a közösségi oldalán közzétett mondatokat egyszerűen átvette a Mandiner, mindenféle kommentár nélkül, amivel vélhetően az lehetett a céljuk, hogy a kommentelők szétszedjék Vágót kijelentése miatt. A gond csak az, hogy a Legyen ön is milliomos volt házigazdája nem tévedett, hiszen valóban egy Németországban élő török kutatóról beszélhetünk, mint ahogy a vakcina alapjául szolgáló módszert is egy „migráns” dolgozta ki, aki történetesen épp Magyarországról menekült. A kérdés már csak az, hogy miért is probléma az, ha egy hazáját elhagyó ember alkot meg valamit? Miért probléma az, ha valaki kiemeli ezt az egyébként nem mellékes tényt?

A magyar kormány úgy van vele, hogy van a jó és a rossz migráns. Előbbiek az ukrán vagy épp orosz, esetleg macedón maffiózók és bűnözők, utóbbiak pedig a háború és szegénység elől menekülők. Esetleg akkor lesz valakiből jó menekült, vagy óriási hazafi, ha felfedez, esetleg kitalál valami világraszóló dolgot. Teljesen mindegy, hogy korábban hülyének nézték idehaza, esetleg ellehetetlenítették a kutatásait, amint valakitől külföldön lehetőséget kaptak és ezzel a lehetőséggel élve világraszóló sikereket értek el, azonnal büszkék vagyunk rájuk. Hány Nobel-díjas, vagy egyszerűen korszakalkotó, magyar gyökerekkel rendelkező tudósra, feltalálóra, filmesre lehetünk ma büszkék? Ezek az emberek a legtöbb alkalommal nem itthon, hanem valamelyik külföldi országban váltak ismertté, ugyanis ott megkapták azt a lehetőséget, amit idehaza soha nem kaptak meg.

Jelen esetben azonban nem erről van szó, noha szinte biztos vagyok abban, hogy ha Karikó Katalin Nobel-díjat kap Drew Weismannal egyetemben, akkor rögtön büszkék leszünk a magyarságára. Nem számít, hogy a kutató egyébként soha nem tervezte elhagyni Magyarországot és csak a kényszerből döntött így (elbocsájtották), mi akkor is büszkék leszünk rá. Kár, hogy ezzel Karikó nincs egyedül, ugyanis a legnevesebb hazai kutatók közül már alig maradtak itthon, pláne az MTA kinyírását követően. Hogy mennyire rossz a helyzet, azt egy Karikóval készült interjúrészlet mutatja be tökéletesen:

A debreceni bőrgyógyászati klinika kutatóinak éveken át rendszeresen küldtünk mRNS-t és segítettük az UV-fény okozta károsodások molekuláris megértését. Részt vettem a kutatásaikban, előadást is tartottam a Debreceni Egyetemen 2017-ben az mRNS terápiás alkalmazásáról. Ezen kívül nem sok kapcsolatom van, mert azok a magyar kutatók, akikkel régről ismerjük egymást, jórészt külföldön dolgoznak. Ludwig János kollégám szerves kémikus, vele együtt voltunk egyetemi hallgatók Szegeden, és az Szegedi Biológiai Kutatóintézet RNS laborjában is együtt dolgoztunk. Ő Bonnban kutat, tőle rendszeresen kérek tanácsot, és több közös közleményünk is van.

Szintén SZBK-s kollégám Kiss Tamás biológus, aki felfedezte, hogyan keletkezik nukleozid módosítás az RNS-ben, ő Franciaországban kutat. Pardi Norbert is Szegeden végzett, vele éveken át együtt dolgoztunk Amerikában. Ő mindig készül végleg hazatérni Magyarországra, de mégis itt van már 9 éve.

A magyar kutatók egy része tehát kénytelen volt elhagyni az otthonát, hiszen külföldön jobbak a lehetőségek, arról nem is beszélve, hogy ott nem csinálnak politikai kérdést a kutatásokból. Nincs nemzeti és liberális kutató. Vannak tehetséges és nem annyira tehetséges kutatók, a különbség mindössze ennyi. De a Pfizer tulajdonosai – akik török szülők gyermekei – is annak tökéletes bizonyítékai, hogy nem érdemes országhatárokban gondolkodni, hiszen teljesen mindegy az ember származása. Példának okáért az Egyesült Királyságban orvosok és kutatók százai érkeztek Indiából vagy Pakisztánból, míg Magyarországra igen sok orvos érkezett az arab országok valamelyikéből. A tehetségnek az országhatárok nem szabhatnak határokat, amit a fenti sorok is vélhetően bizonyítanak.

Véleményem szerint Vágó István kijelentésével semmi probléma nincs, hiszen érdemes átgondolni azt, hogy miért soroljuk a menekülteket két csoportba. Miért van az, hogy a magyar klubokban játszó fekete játékosok hősök, ha gólokat rúgnak, de ha egy szíriai család próbál Magyarország területére menekülni, akkor azonnal a terroristát látjuk bennük. Miért nem adatik meg mindenkinek a lehetőség arra, hogy bizonyítsa, ő valóban csak egy esélyt szeretne az élettől, semmi többet? Miért feltételezzük azonnal a legrosszabbat arról, aki Magyarország irányába menekül Afrikából, vagy az arab országok bármelyikéből? Vannak jó és rossz emberek, ez nem függ attól, hogy valaki menekült, vagy sem. Elég csak megnézni a Fidesz politikusait, akik „ősmagyarok”, mégis emberileg a legtöbbjük egyszerűen értékelhetetlen.

Minden országban vannak jó és rossz emberek, ez nem függ sem a bőrszíntől, sem pedig a vallástól. Ugyanez igaz a tehetségre és a szorgalomra is. Európa a különböző nemzetek olvasztótégelye fennállása óta. Elég csak Magyarország kultúráját megnézni, amit a szláv, oszmán és germán népek évszázadokon keresztül színesítettek. Majdnem biztosan kijelenthető az, hogy mindannyian migránsok leszármazottai vagyunk. Kinek nincs zsidó, szláv vagy épp sváb rokona? Ki tudná azt kijelenteni teljes bizonyossággal, hogy nem rendelkezik semelyik másik nép DNS-ével? Vágó bejegyzése véleményem szerint csak egy olyan témára szerette volna terelni a figyelmet, amely oly érzékeny a magukat a nemzeti oldalhoz tartozónak definiáló szavazók számára. Hiszen az utóbbi években idegengyűlölővé tett magyarok azok, akiknek ideje lenne felnyitniuk a szemüket, hiszen gyermekeik és unokáik közül szinte biztosan vannak olyanok, akik migránssá váltak akkor, amikor elhagyták Orbán Magyarországát egy jobb élet reményében.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!