Április 18,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Nincs más választásunk

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Élünk a mában, emlékezünk a tegnapra és készülünk a holnapra – ez volna az élet a mindennapokra lebontva. Szeretnénk persze nem csak mindig a másnapig látni, hetekre, hónapokra, évekre, akár az egész életre szólóan tervezni, de olykor ez nem lehetséges. Tökéletes biztonság valójában nem létezik, a körülmények függvényében határozható meg, és ha a körülmények megváltoznak, a legerősebb rendszer is összeomolhat, mesés vagyonok válhatnak köddé és színeződhetnek komikussá a korábban félelmetesnek tűnő helyzetek, vagy éppen ellenkezőleg. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy aggódnunk nem kell, hiszen a tervezgetés úgyis csak egy fajta légvárépítés, mert igenis van okunk az aggodalomra. Természetes, ha az ember ragaszkodik a lehető legkedvezőbb feltételekhez, és bár egyre hangosabban énekel a nyavalyás szirén, hogy van élet az unión kívül is, mi mégiscsak inkább itt belül szeretnénk maradni.

Kívül tágasabb. Bizonyos szempontból ez igaz, de a kilépést latolgatóknak azt sem ártana figyelembe venniük, hogy a kintlét számunkra nem ismeretlen, voltunk kívül eleget, hol másfajta szövetségben, hol teljes függetlenségben, de egyik sem volt olyan, ahová okunk lenne visszavágyni. Az Európai Unió egy olyan közösség, amelynek egyenrangú tagjai lehetünk, és aki ezt kockáztatja, nagyobb bűnt követ el, mint napjainkban bárki, és azt már csak a történelem legnagyobb bűnöseivel lehetne összehasonlítani.

Nyugtatgatjuk egymást és nyugtatgatjuk magunkat, hogy jó-jó, mindenféle marhaságokat csinál, de kilépni az unióból azért mégse tud csak úgy egyszerűen, mert majd mi, az ország megakadályozzuk. Mert a többség uniópárti, semmi kétség, leszavaznánk az ötletet. A kérdés csak az, lesz-e módunk arra, hogy ne engedjük. Ha igaz, márpedig a körmönfont jogi nyelvezetet értők szerint igaz, az Alaptörvény ügyesen megfogalmazza, hogy ebben a kérdésben sem szükséges népszavazást tartani. Tehát ha akarja, elrendeli, ha akarja, nem, márpedig nem valószínű, hogy akarná, mert ő is tudja, hogy akár le is szavazhatjuk. Megteheti, hogy erről is rendez egy nemzeti konzultációt, természetesen a szokásos módon, bonyolult elterelő kérdéseket tesz fel, majd áttekinthetetlen értékelés után kihoz valami neki megfelelő eredményt, amit majd lobogtathat, de még ez se szükséges, pont elég, ha Semjén éjjel előterjeszt egy javaslatot, másnap a 133 igaz ember elfogadja a parlamentben és kezdődhetnek is a kiválási tárgyalások. Már csak abban lehet bízni, hogy az uniós alapszerződés tartalmaz erre vonatkozóan egy pontot vagy bekezdést, hogyha egy tagállam vezetője úgy dönt, hogy leveti magát a szakadékba, ne ránthassa magával az országát is.

Lenne persze más módja is a megelőzésnek. Ma már nyilvánvaló, hogy ez az ember nem normális. Nem létezik, hogy csak mi nem látjuk. Nagyon is jól tudjuk, és azt is, hogy elsősorban a mi kötelességünk lenne, hogy tegyünk ellene. Már az is sok, ha engedjük, hogy a 2022-es választásokig tomboljon, most azonnal el kell távolítani. Vagy a közvetlen környezete tesz róla, hogy hatástalanítsa valamilyen módon, bánja a fene, csak tüntessék el valahogyan, vagy más módon kerül erre sor, de valami most már történni fog, mert történnie kell. Nem olyan szokásos gyűljünk össze valahol, hallgassunk meg pár beszédet és menjünk haza békével. Nem egyszerűen csak egy-egy réteg elégedetlenségéről, mindannyiunk életéről van szó, nem arról, hogy majd a választáson azért küzdjünk, hogy legalább ne kétharmaduk legyen, most azonnal el kell söpörni ezt a bandát.

Mielőtt semmivé taposnak valamennyiünket.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.