NEHAZUGGY

Erre nincs magyarázat és nincsen rá bocsánat

Swan Edgar | 2020. December 4, Péntek | 8:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras szép reggelt! Biztosan fogok találni mindjárt valami szebb, de legalább fontosabb témát, azonban nem tudok, és igazából nem is akarok szó nélkül elmenni amellett a penetráns, még a mai fideszes valóságban is kirívó, vállalhatatlan, és kétségtelenül nagyon súlyos szellemi-lelki nyomorúságról tanúskodó szar mellett, amit a PestiSrácok néven futó szörnyszülött felvállalt, sőt – alighanem boldog mosollyal – publikált is. A portálon belül működő Tutiblog szerzője annyira bizonyítani akart – sokadszorra -, hogy még a kereszténykonzervatív, szélsőjobboldali publicisztikákhoz képest is felfoghatatlan mélységekbe sikerült leásnia magát Vésey Kovács Lászlónak, aki Elnyomó ciszgender néven bloggerkedik, egyébkor újságíróként kedveli önmagát. A blog egy sokkal megengedőbb forma a vélemény kifejtésére. Igen sok olyasmi is belefér stílusban is, tartalomban is, ami egy portálba nem férne bele. Ez teljesen rendben is van, mindenki találhat fogára való olvasmányt. Azt pedig mindenki eldöntheti, milyen téma és milyen stílus fér bele az ízlésvilágába.

Amit most Vésey Kovács – nem először – összehordott, az még a blogszféra legalján sem fér bele semmibe. Akkor sem, ha nem önjelölt újságíróként, hanem bloggerként okádta ki magából ez a lelkileg nagyon súlyosan sérült ember. Éppen emberként nem fér bele semmibe. Akkor sem, ha gyűlöl mindenkit, aki nem az Orbán-rezsim szolgálatával keresi a kaviáros tejszínhabra valót, és akkor sem, ha a megélhetése szempontjából mindennél fontosabb a jelenlegi kormány szolgálata.

A vezérmotívum természetesen Szájer József csúfos bukása. Ehhez képest kellene bebizonyítani, hogy nincs itt semmi látnivaló, pedig a hosszas magyarázkodás helyett néhány mondattal rendezhető a dolog. Nem az a baj Szájerrel, hogy meleg – és nem én állítom ezt, hanem Földi László kormányzati mesterkén hozta nyilvánosságra, hogy a nemzetközi titkosszolgálatok eddig is tisztában voltak Szájer szexuális irányultságával -, mert az tényleg magánügy, és semmi baj nincs vele. A baj a feneketlen képmutatással van, az aljassággal, ami a kormány sajátja. És azzal van a baj, hogy Szájer nem vállalta soha azt, hogy homoszexuális, ellenben teljes mellszélességgel kiált a melegek ellen. Hivatkozva a keresztény erkölcsökre. Szájer nem abba bukott bele, hogy például a párjával – aki történetesen férfi – kézen fogva sétált nyilvánosan, hanem abba, hogy – miközben aktívan részt vett a meleg embereket diszkrimináló törvények létrehozásában – jelen volt egy orgián, ahol megsértették a járványügyi korlátozásokat, majd nem vállalta a felelősséget és nem állt a kiérkező rendőrség rendelkezésére, hanem kimászott az ablakon, nem voltak nála iratok, de a mentelmi jogával akart élni, valamint narkót találtak a hátizsákjában. És nem kell nemzetközi összeesküvés ahhoz, hogy a rendőr megvizsgálja annak az illetőnek a hátizsákját, aki megpróbált elmenekülni az igazoltatás elől. Ez Magyarországon is egészen pontosan így történt volna, csak azt el tudta volna simítani a párt, ezt meg nem tudta. Pont.

Ez az ügy nyilván nem jön jól a kormánynak, de ez sem ment fel senkit akkor, ha olyan legalja szemetet okád ki magából tehetetlen dühében, amit ez a szerencsétlen, beteg ember. Bármelyik részét idézhetném az epehányásnak, ez akadt a kezembe:

Ha libsiként élsz, nem tudsz hibázni. Legalábbis a saját mércétek szerint, hiszen gyakorlatilag nincs is mércétek. Ami jól esik most rögtön, az hadd szóljon, durr bele! Más kérdés, hogy ha egy teljes társadalom él libsiként, akkor a nép tekintélyes része egyúttal antidepresszánsokon, nyugtatókon és altatókon fog élni. Ahogy ez most is történik. A gyógyszergyáraknak még a koronavírusnál is nagyobb üzlet, hogy ilyen nyomorultak vagytok, és hogy magatokkal rántottátok a társadalmat is.

Ha jól értem, a libsik rontották el Szájert, ráadásul a többség, a társadalom túlnyomó többsége liberális. A kérdés már csak az, ha ez bevallottan, még a fideszes körökben is ismert tény, akkor ezzel azt is elismerte a blogger, hogy a Fidesz csalással, megfélemlítéssel és egyéb aljas eszközökkel került hatalomba és maradt ott, kisebbségként, a többséggel szemben? Mert más magyarázat nincsen rá. Akkor jól értem.

Azonban ami miatt idehoztam ezt a förtelmet – amellett, hogy őszintén hiszek abban, a homokba dugott fej nem vezet eredményre, igenis szükség van arra, hogy lássuk és értsük, mi történik körülöttünk – az a záró mondat.

Love is love, a kurva anyátokat! Ünnepeljetek!

Én egyértelműen ahhoz a többséghez tartozom, amelyiket ez a mentálisan sérült szerencsétlen annyira gyűlöl. Tehát úgy gondolom, nekem is szólnak ezek a keresztényi erkölcstől ékes szavak. Annyit üzenek a szerzőnek: én történetesen tavasszal temettem el az anyámat. Nem lehettem mellette, amikor elment, el sem búcsúzhattam tőle, mert a járványra semennyire fel nem készült kereszténykonzervatív kormány addigra még nem talált megoldást az ilyen esetekre. A kórház közelébe sem engedtek, nemhogy a haldokló anyámhoz. Senkinek nem lenne szabad egyedül meghalnia. Soha nem fogom megbocsátani sem önmagamnak, sem a Fidesznek, hogy az én anyám mégis magára hagyva halt meg. És még annyit: anyám majdnem 65 éven át élt házasságban apámmal. És nem, kedves Vésey Kovács, az én anyám nem volt kurva. Ahogy a többi, gyűlölt emberé sem. Ünnepelni pedig nincsen mit. Azt hiszem, gyászolni kell most. És nem az én lekurvázott halott anyámat, akiről véleményt mer mondani ez a takony, hanem ezt az országot, ahol egymással küzdenek a Bayerek, Gajdicsok, Demeter Szilárdok, Vésey Kovácsok az elsőségért, ahol az ilyen legalja mocsok szabja az erkölcsöt. Ahol le lehet kurvázni az országban élő nők többségét, ott sokkal nagyobb a baj, mint amire valaha is gondoltunk.

Erre nincs magyarázat és nincsen rá bocsánat.

Kellemes ébredezést!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!