NEHAZUGGY

Nyissuk már ki a szemünket

Lázár Gergő | 2020. November 27, Péntek | 19:05

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Pápai Mihály, Gyál fideszes polgármestere csütörtöki határozatában arról döntött, hogy bruttó 4,1 millió forint, vagyis nettó 2,7 forint jutalomban részesíti magát.

Egy ilyenért jobb helyeken azonnal lemondatják a polgármestert, akinek ugyanis járvány idején van pofája jutalmat megállapítani saját magának, az semmibe veszi a saját szavazóit. Lehet, hogy legális volt, amit tett – mint ahogy a hálapénz is az a mai napig –, de hogy erkölcsileg elfogadhatatlan, az egészen biztos. Aki havi legalább 700 000 forintot keres Gyál polgármestereként, annak mi szüksége van bruttó 4,1 millió forintra? Elvégezte a munkáját, nagyszerű, de ezért miért jár bármiféle jutalom neki? Ráadásul az adófizetők pénzéből. Mert azt megértem, hogy mondjuk egy magáncég bevétele megemelkedett, ezért a vezetőség – vagy ha jófejek, akkor a dolgozók – között jutalmat osztanak ki. Magáncég, ezért a pénz felett ők rendelkeznek.

A polgármesteri hivatal viszont nem egy magáncég, ezért a jutalom kiosztása is véleményem szerint minimum felháborító. Felháborító lenne békeidőben is, de most aztán főleg, amikor magyarok százezrei küzdenek azért, hogy munkájuk elvesztésének ne a hajléktalanság legyen az eredménye. Az sem titok, hogy a legtöbb – tegyük hozzá: ellenzéki – önkormányzatot a Fidesz lerabolta, ezért jobb esetben Gyál is elég rosszul kellene hogy álljon. A legtöbb önkormányzatnál nemhogy nem osztogatnak jutalmakat, de azon is el kell gondolkodniuk, hogy ki tudnak-e fizetni egyáltalán mindenkit. Mivel Gyál fideszes vezetésű település, ezért úgy hiszem, nem küzd ilyen problémával.

Az a gond ezzel az egésszel, hogy nemhogy a saját pártja nem fogja kivetni a soraiból Pápait ezért a viselkedésért – a Fidesznél ez lényegében alap –, de vélhetően a település lakói sem éreznek így. Valamiért úgy vannak vele, hogy ő a polgármester, biztosítsa a településre történő pénzek beáramlását azzal, hogy jó kapcsolatot tart fenn az állampárttal, minden más pedig el van felejtve neki. Számtalan példa van erre az elmúlt évekből, amikor is feleségverő, vagy uniós pénzen vadászházat saját magának építő polgármestert választottak újra. De azt se felejtsük el, hogy Borkait is sikerült újraválasztani Győrben. A magyar emberek egy része egyszerűen hozzászokott ahhoz, hogy kifosztják és hülyének nézik.

Ez ellen már nem lázad, még csak el sem ítéli. Elfogadtuk, hogy a miniszterelnökhöz hasonlóan egy polgármester is azt tesz, amit csak akar. Elfelejtettük, hogy ők közszolgák, akik értünk dolgoznak, nem pedig fordítva. Elfogadtuk azt a helyzetet, hogy a megválaszott vezetőink felettünk uralkodnak. Polgármesternek lenni egy fontos feladat, de úgy tűnik, idehaza ez nem jelent többet, mint jó pártkatonának lenni, elérni, hogy érkezzenek fejlesztési pénzek a régióba, és a feladat le is van tudva. Egy polgármesternek idehaza már nem kell példát mutatnia, és az sem fontos, hogy egy olyan tervvel fogjon neki a munkának, amely javítja az adott település lakóinak életét.

Iszonyatos elszállt a ló a polgéármesterekkel, akik valóban érinthetetlennek hiszik magukat. Tudják ugyanis, hogy a NER mögöttük áll, tegyenek szinte bármit is. Igen ám, de ha a saját szavazói véleményt alkotnának a kérdésben, a NER bajba kerülne. Ilyen azonban elég ritkán történik, hiszen a helyi szavazók inkább hallgatnak ahelyett, hogy nyíltan állást foglalnának. Szokás az idehaza, hogy csendben, a négy fal között mondjuk csak el a véleményünket, amelyet már nem merünk kifejteni mások előtt. Sokan félnek a polgármester bosszújától, hiszen több tucat példa bizonyítja, hogy az bizony nem csak egy mese, az valóban megtörténik. Pont ezért lenne arra szükség, hogy megváltoztassák az önkormányzati szabályokat, hiszen azok visszaélésre adnak lehetőséget. Ha valaki, hát a Fidesz kétharmados vezetése ezt tökéletesen bebizonyította.

Megszámlálhatatlan választási csalást történt vidéken – nyilván Budapesten is –, amelyek fenyegetések és zsarolások formájában mutatkoztak meg. Ezeket bizonyítani viszont szinte lehetetlenség, ezért csak mint mendemondákról beszélhetünk róluk. Ugyan 2019-ben javult valamit a helyzet, de még igen hosszú út áll előttünk. Ha ugyanis valódi változást, rendszerváltást akarunk, akkor nem elég az, hogy a Fidesz elveszti az egyeduralmát a parlamentben, de a vidéket is szabaddá kell tenni. Ott élnek ugyanis a valódi zsarnokok, akik sokszor több ezer ember életéről döntenek. Az ő elmozdításukhoz viszont az kell, hogy a helyiek is felfogják, nem engedhetnek a zsarolásoknak és megfélemlítéseknek. Mert ha ezt megteszik, akkor semmi nem fog változni, és lehet, hogy már nem Orbán lesz a miniszterelnök, de az élet az ilyen településeken változatlan mederben csordogál tovább.

Egyszerűen az kell, hogy az emberekben végre igény legyen a változásra, igény arra, hogy olyan vezetőik legyenek, akik nem zsarolással és megfélemlítéssel próbálják meg őket négyévente szavazásra bírni, hanem az elmúlt években mutatott teljesítményükkel, feddhetetlenségükkel és tisztességükkel. Egy új világ lesz ez sokak számára, hiszen sokan el sem tudják képzelni milyen az, amikor a polgármester egy jóravaló, becsületes ember, és nem egy magát királynak képzelő zsarnok.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!