November 24,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Holott melegíthette volna otthon a lecsót

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,423,406 forint, még hiányzik 576,594 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Napsugaras jó reggelt! Vagy legalább kevésbé nyálkásat, ködöset. Ha az idővel nem is vagyok kibékülve, arra igazán nem panaszkodhatom, hogy unalmas volt ez a hét. Pedig elképzelni sem tudok jobb dolgot, mint azt, hogy az összes újság összes újságírója, minden portál publicistája és valamennyi blogger azon töri lázasan a fejét, hogy miként lehetne izgalmasan tudósítani a fű növekedéséről, mert a politikában annyira nem történik semmi, a gazdaságban annyira zökkenetlenül működik minden, hogy nincsen miről beszámolni. Meg hát igazából nem is érdekel senkit ilyesmi, a többségnek fogalma sincs arról, mi a neve a minisztereknek, milyen jogszabályok és törvények születtek a múlt hónapban, vagy tegnapelőtt, mert úgy általánosságban rendben mennek a dolgok, az emberek élik az életüket. A legnagyobb gondja a családoknak az, hogy műfenyő, vagy valódi kerüljön a nappaliba, legyen-e szaloncukor, és hagyományos, vagy inkább a szokottól eltérő ünnepi vacsora készüljön.

Felmérés készült arról, hogy Magyarország mely régióit viselte meg jobban a gazdasági válság. Mármint ezidáig, mert még messze nem tartunk a végénél, kizárólag Orbán Viktor és udvartartása látja a fényt az alagút végén. Ez akkor nagyon ijesztő, ha esetleg az, aki fogja a kormányt, Matolcsy György örökbecsű, gazdasági forradalommal felérő tanácsát követve éppen kanyarban előz, forgalommal szemben. Mert akkor az a fény ott szemben nem igazán megnyugtató. Nadehogy azt írja a Telex, hogy a nyugat-magyarországiak anyagi helyzete látványosabban romlott, mint mondjuk azoké, akik északon élnek. Hát ez annyira nem nagy csoda azért. Pontosan ugyanaz az oka, ami annak is, hogy akik eddig mélyszegénységben éltek, azok nem érzik úgy, hogy romlottak volna az életkörülményeik a gazdasági válság következtében. Van, amikor már nincsenek fokozatok. A nyomor alatt nem nyomorabb van, hanem éhhalál. Ennyire egyszerű.

Soros György lehagyta Gyurcsány Ferencet, legalábbis ami a pártmédia nullától százig terjedő hangerőskáláját illeti. Korózs Lajos minimum a harmadik helyre szorult, bár azért természetesen monnyonle. Soros azzal vívta ki az udvari dalárda kitüntetett figyelmét, hogy a szájára merte venni országunk bálványát és többségi tulajdonosát. Soros szerint Orbán csupaszra fogja rabolni az országot. Szerintem meg ezen már régebben túl vagyunk, teljesen értelmetlen jövő időt használni. Ez befejezett múlt.

A tegnapi nap felkapott szenzációja volt, hogy Szörényi Levente Bródy János helyett szégyenkezik. Szerintem nem kellene ennyire túlvállalnia magát, abban a korban már kíméletre szorul az ember. Bőven elég, ha önmaga miatt szégyenkezik. Minden oka megvan rá. Nem állítom, hogy pontosan értem, miért éppen most látta elérkezettnek az időt arra, hogy beleszarjon a kormánypropaganda ezerrel pörgő ventilátorába, pláne a tulajdon múltjába, és lényegében életművébe is. Ha csak nem az volt a cél, hogy valami nagy durranás legyen, ami legalább részben elvonja a figyelmet a miniszterek elnökének ámokfutásáról. Ha ez volt a cél, szerintem nem sikerült. A sánta kutyát nem érdekli Szörényi lelki traumája.

Ámazonban és mindazonáltal, sőtpláne megtudhattuk – tegnap is, tegnapelőtt is, és valószínűleg az előttünk álló napok mindegyikén, hogy már csak néhány pillanatot kell várni, már csak egy kicsit kell fél lábon állva, levegőt visszatartva kibírni, és jön a vakcina – már a kanyarban dudál -, és amit megérkezett mind a tizenkét millió darab, egyből lendül felfelé a gazdaság, mindenkinek lesz munkája, nem is egy, de mindjárt kettő, utolérjük Luxemburgot – Ausztriát mindkét irányból beelőztük közben -, lesz itt jólét és biztonság, dúskálás és általános boldogság. Most ugyan még a gépház zaja elnyom mindent, de ez mindjárt elmúlik, csak addig kell kihúzni. Csak addig.

Amúgy is, focinagyhatalom lettünk, beérett a stadionépítések édes gyümölcse, ölünkbe hull a boldogság, leverünk mindenkit, annyira rohadtul jók vagyunk. Bizony.

Karácsony Gergely alkalmatlan, Trump ügyvédje viszont lerántja a leplet mindenkiről. Elcsalták a választást. Tehát: a magyar pártpropaganda még mindig küzd Biden ellen. Igazán szólhatna már nekik valaki, hogy nem a honi pártlapokban dől el az, hogy ki lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke, felesleges ütni a falat, mert megfájdul a kicsi kezük. És akkor hogy fogják megvédeni magukat a genderektől? Naugye.

Tegnap este végre megértettem, hogy mit akar a magyar ellenzék. Deutsch Tamás mesélte el a tévében Rónai Egonnak. Az van, hogy Magyarország az Európai Unió elszánt védelmezője, de a magyar ellenzék ki akarja léptetni, ki akarja rángatni, ki akarja tuszkolni az országokat az Európai Unióból, hogy aztán belekényszerítsék őket egy Európai Egyesült Államokba. És ezt a magyar kormány – vagy a Fidesz, vagy Orbán Viktor, ez nem világos még számomra – meg fogja akadályozni, mert ők megvédik az értékeiket. A sajátjukat biztosan. Csak úgy elméláztam a tévé előtt, hogy egy ilyen Deutsch kaliberű és kvalitású ember mire vihetné a szabad munkaerőpiacon. Már ha úgy a maga tudományából, saját erőből kellene egzisztenciát teremtenie, nem az európai adófizetők, plusz a magyar adófizetők finanszíroznák az ő felbecsülhetetlen szolgálatait. Szerintem érdemes lenne neki kipróbálni. Mi is jobban járnánk.

A tegnap esti videókonferencián, mely az uniós tagországok vezetői között zajlott, nem sikerült Orbán Viktornak megkapnia a főszerepet. A várakozásokkal ellentétben alig esett szó a két borkedvelő jóbarát kormány nagyszerű tervéről, mely szerint ők szabad kezet akarnak, ellenőrzés nélkül úgy szórják-lopják az uniós forrásokat, ahogy akarják, cserében méltóztatnak megszavazni a költségvetést, így a többi tagország hozzájut a forrásokhoz. A konferencia után Merkel mindössze annyit mondott, hogy szerinte a kifizetések feltételekhez kötése jó, nem tervezik ennek visszavonását. Tegyük hozzá, mást nehezen mondhatott, nem ő dönt. Orbán Viktor közösségi oldalán egy vak hang sincsen a megbeszélésről, pedig ő arról is tölt fel videót, ha kiszáll az autóból. A pártmédia is lapít, mindössze arról írnak, hogy Orbán Viktor is felszólalt a konferencián. Úgy vélem, ez nem különösebben rendkívüli teljesítmény, mert azért volt ott. Holott melegíthette volna otthon a lecsót, kislábasban.

Tehát a pártlapok Orbán Viktor tegnapi sikeréről nem, arról azonban lelkesen és bőségesen írnak, hogy a senkit nem érdeklő Dorosz Dávid lemondott a senkit nem érdeklő főpolgármester-helyettesi posztjáról. És – természetesen – már meg is lelték a háttérben meghúzódó Gyurcsány-szálat.

Kellemes ébredezést, kitartást, holnap már szombat lesz, ha csak a főni meg nem vétózza azt is. Hamarosan jövünk egy jó kis beszólással.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!