NEHAZUGGY

Ez a meccs eddig tartott

Tamás Róbert | 2020. November 17, Kedd | 8:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 412,710 forint, még hiányzik 2,587,290 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Szép reggelt! Szépen haladunk az élhető, szabad, boldog ország eszméje felé. Mármint egészen addig, ameddig fel nem ébredünk, mert akkor füstöt okádva és zakatolva jön szembe a valóság. Valami elképesztően szar érzés itt élni, legalábbis most mindenképpen az. Nem az országgal van bajom, csak azzal, amit mi itt viccesen kormánynak nevezünk. Ugyanakkor tudom azt is, hogy lesz ez még rosszabb is, ezerrel zúdulunk lefelé a lejtőn. De egyszerűen nincsen más mód, bele kell állnunk derékig a földbe ahhoz, hogy elkezdjünk akarni kimászni a pöcegödörből. Jó úton haladunk.

Orbán Viktor és lengyel haverja – aki momentán nem érdekel, legyen a lengyelek baja – belengették a vétót. Ez, ami tegnap történt, még nem vétó, azt meg kell majd erősíteni hivatalosan. Ez most még csak fenyegetés. Majdnem biztos vagyok abban, hogy a nagy hőbörgés vége az lesz, hogy Orbán kap valami koncot, amit itthon körbehurcolhat a korlátolt rajongóinak, és azt hazudhatja, megint ő győzött. Akkor nagy kegyesen hozzájárul, hogy az Unió küldje csak a pénzt, méltóztatik elfogadni. Az Uniónak nincs sok választása, kénytelen lesz engedni valamennyit, különben leáll a költségvetési ciklus. Tehát – mondom ismét, ezt csak én gondolom a gyenge agyammal – néhány nap óbégatás és kommunikációs hadviselés után engedni fognak a zsarolónak. Megint csak szerintem, ennek több következménye is lesz. Egyrészt sokkal nehezebb helyzetben lesz minden honfitársunk, magyarul: sokkal cikibb lesz magyarnak lenni. Másrészt az Unió, már amennyiben nem akarja megint abban a helyzetben találni magát, hogy egy hatalmát féltő diktátorcsíra túszul ejti, akkor kénytelen lesz átgondolni a működését. Mostantól Orbán Viktor nem csak a mi problémánk, hanem az övék is. Ez eddig is így volt, de nem akarták észrevenni, nem akarták elhinni. Már nincsen választásuk. Ha Orbán vétózni fog, akkor a mentőcsomag nem indul. Ha azonban a német soros elnökség gyengíteni akarja az elfogadott jogállamisági kritériumokat, akkor az EP képviselők vétóznak. Ezt világosan kijelentették. Innen szép felállni.

Fideszék lassan olyan elborult állapotba kerülnek, hogy még én is eltátom néha a számat, pedig nem most jöttem egy lakatlan szigetről. Ahhoz mennyire kell hülyének lenni, hogy valaki azt állítsa: ha most Gyurcsány Ferenc és a baloldal lenne hatalmon, súlyosabb lenne a járvány? Hát szerintem is. És akkor jön Kocsis Máté, aki a parlamentben azt találja mondani, hogy az ellenzék azt várja, hogy Orbán Viktor megdögöljön. Ezt nem én mondom, pontosan ez a kifejezés esett ki Kocsis szájszervén, és csak remélhetem, hogy a beszélő ezt nagyon, de nagyon átvitt értelemben gondolta. Komolyan mondom, igen sok baromságot hallottam már az összes oldalról, de jellemzően a kormányoldal az, ahol minduntalan kikönyököl Freud mester hol az egyik, hol a másik megszólaló szája sarkából. Maradjunk annyiban, az ellenzéknek – nem a parlamenti pártokról beszélek – elemi érdeke és vágya az, hogy a jelenlegi miniszterelnök jó egészségben, igen hosszú életet éljen. Sok kérdésre kell válaszolnia, aztán élveznie kell a tettei következményeit. Ezzel szemben meggyőződésem, hogy a baromfiudvar ifjú, hataloméhes kakasai alig várják, hogy végre rájuk kerüljön a sor. Ha van valahol valaki, aki Orbán vesztét akarja oly módon, ahogy azt Kocsis volt kedves kipréselni magából, azt mindenképpen a kerítésen belül kell keresni. Sajnálom, ez az igazság.

Ma bizonyára folytatódik a vétó körüli őrjöngés, bár a hét végéig még várhatóan elhúzzák a dolgot, csütörtökig aligha lesz előrelépés. Az egyik pártlap szalagmunkása már meg is oldotta a kérdést: nem történt semmi, hiszen valójában Magyarországnak nincs is szüksége az uniós hitelre – ez össze van kapcsolva a fejlesztési forrásokkal, a járvány miatt kialakult helyzetet hivatott enyhíteni -, mert amúgy is Magyarország kapja a legkevesebbet, de simán fel tudunk venni hitelt máshonnan is. Ez a többi, főként a déli tagállamoknak fáj, ők fognak fejreállni a hitel nélkül. De ez az ő problémájuk, nem a miénk. Azzal zárul a híveknek gyártott magyarázat, hogy nem is kell nekünk a hitel, ha mégis kell, bármikor, bárhonnan fel tudjuk venni, mert ennek az uniós keretnek az a feltétele, hogy azt tanítsuk az iskolákban: néha születhetnek lányok kukival is.

Akkor tegyük ismét nyilvánvalóvá: az Európai Unió érték- és érdekközösség. Kiemelem a lényeget: KÖZÖSSÉG. Az már meglehetősen nyilvánvaló, hogy Magyarország a jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy bármely közösségnek a tagja legyen. Megtudtuk nemrégiben Orbán Viktortól: minden mérkőzés addig tart, ameddig ő nem győz. Ebből az következik, hogy nem léteznek szabályok, nincsen sportszerűség. Semmi nincs, csakis egyoldalú győzelem. Bármi áron. Én azt hiszem, ha lesz is átmenetileg olyan kényszer szülte pillanat, amikor Orbán Viktor győztesnek tűnhet, ezt a meccset elveszítette. Az talán – de csak talán – még rajtunk múlik, hogy mi vesztesként vonulunk-e le a pályáról.

Jó ébredezést!

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!