Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Pedig tényleg jóra is használhatták volna a hatalmukat, és nagy dolgokat vihettek volna véghez

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A tőlem telő legnagyobb tisztelettel üdvözlök mindenkit! A közepesen eseménytelen szombat után vasárnapot írunk, de van azért így is néhány dolog, ami megbeszélésre szorul. Sem az ünnepbe, sem a gyászba nem szokásom belerondítani – most sem fogok -, ám túl magasan van az a labda, amit az életének 67. évében koronavírus-fertőzést követően elhunyt Szőcs Géza tegnapi temetésén szónokló miniszterelnök feldobott. A Kossuth-díjas erdélyi magyar költőtől, korábbi kulturális államtitkártól, egyben saját kulturális főtanácsadójától búcsúzó beszédében sok egyéb mellett ezt mondta:

Felfogásában az összhang szőcsgézás lényege abban állt, hogy „nem azok ellen harcolunk, akik szemben állnak velünk, hanem azokért, akik mögöttünk vannak. Hitte, úgy hitte, ez az egyszerű igazság elég, hogy megteremtse a harmóniát a mi kesze-kusza frontvonalon harcoló csapataink között is. (…) Sokan gondolják, hogy a hatalmat, a kormányzati hatalmat jóra kell használni. Géza volt az, aki megtanította nekünk, hogy ez nem elég. A hatalmat arra kell használni, hogy a legnagyobb dolgokat vigyük vele véghez.

Ha Szőcs Géza valóban az az ember volt, akiről ezeket el lehet(ett) mondani, akkor őszintén sajnálom, hogy nem vette észre, hogy annyi éven keresztül nem vette észre, de különösen az elmúlt tíz évben nem vette észre, hogy az az oldal, az az ember, akit szolgál, köszönőviszonyban nincs az ő elveivel és meggyőződéseivel. Ha csak ezt a pár sort ragadom ki ebből a gyászbeszédből (van ott egyéb is, amitől az embernek se röhögni, se sírni) nem tudom másként értelmezni, mint valami egészen méltatlan trollkodásnak. Egy olyan embertől, akinek az egész pályafutása a vele szemben állók elleni harcról szólt, és aki a hatalmat arra használja, hogy ennek a harcnak soha ne legyen vége, mert akkor a hatalomnak sincs vége soha. Kétségtelenül a legnagyobb dolgokat vitte véghez tíz év alatt, aminek a nagy részét egészséges lelkületű ember soha elképzelni sem tudta volna. Hogy a 21. század Európájában mi mindenre képes valaki a hatalmát használni. De.

Ettől még igaz, és a sámándobos rettenet ellenére is igaz, hogy Szőcs Géza tehetséges író, klasszikusan művelt kultúrember volt (TGM tanulságos és megrázó nekrológját ajánlom mindenkinek, akit érdekel), aki a főnökével (barátjával?) ellentétben képes volt tisztelni az ellenfeleit, és olyan értelmiségi volt, amilyenhez hasonlókat ma már nagyítóval sem találni a Fideszben. Ugyanakkor különösen az utóbbi néhány puskaporos évben, amikor a főnöke és barátja leküzdötte magát és a hivatalos kormányzati kommunikációt a csőcselék szintjére, amikor a legprimitívebb idegengyűlöletre és identitáspolitikai uszításra tett fel mindent, Szőcs Géza hallgatott, és ez nem csökkenti, hanem növeli a felelősségét. De így is ő volt talán az egyetlen olyan orbánista, aki 2016-ban, amikor a rosszarcú Pecina kivégezte a Népszabadságot, a sajtószabadságra mért rendkívüli csapásról írt, tiltakozó-figyelmeztető-sajnálkozó közleményt adott ki, és azt is meg kellett élnie, hogy emiatt a Havasi Bertalan nevű sunyi és jellemtelen miniszterelnöki sajtófőnök páros lábbal szállt bele. Ez sem csökkenti, hanem növeli a felelősségét. Annál is inkább, mert a KESMA nevű egyenpropaganda szörnyszülött létrehozása már semmilyen reakciót nem váltott ki belőle, néma maradt, holott korábban úgy vélte, a szólásszabadság nem jelentheti azt, hogy csak valamely párt vagy újság nézeteivel rokonszenvezünk. Nem azzal értünk egyet, amit mondanak – hanem azzal, hogy nézeteiket elmondhassák és megírhassák. Ehhez képest a vele egyet nem értők elhallgattatására soha nem vetemedő főnöke és barátja már árkon és bokron túl van, a Fidesznek pedig ma már nincs szüksége kultúremberekre a kultúrharcához, sem azoknak a nagy dolgoknak a véghezviteléhez, amelyeknek a jóhoz annyi közük van, mint az orbánizmusnak a tisztességhez.

Ma már ott tartunk, hogy a Kósa Lajosok és Németh Szilárdok pártjának Tállai Benzinárcsökkentő Andrása komoly pofával meséli a pártújságnak, hogy Karácsony Gergelyt nehéz komolyan venni. Mint ismert, a hatalmas szellemi kapacitású Orbán-katona és NAV-elnök azzal került a világsajtó címlapjaira három éve, hogy miközben az egész országban drágult az üzemanyag, ő elintézte a Mollal, hogy Mezőkövesden a benzin 11, a dízel pedig 5 forinttal olcsóbb legyen. A haja szála nem görbült, ellenben előadta a rablómesét arról, hogy ő csak „állampolgári megkeresésre eljárt a Mezőkövesden és térségében tapasztalható üzemanyagárak tekintetében”. Egy évvel később pedig szemrebbenés nélkül arról lamentált a parlamentben, hogy a kormánynak nincs ráhatása az üzemanyagárakra. Most meg, miután pártja és kormánya egy világjárvány idején nem támogatja, hanem főállásban szopatja az önkormányzatokat, de külön perverz gyönyörűségtől hajtva a Fővárosi Önkormányzatot (Parragh csempés szakember iparűzési adó egy éves felfüggesztésére tett javaslata csak a hab a NER gátlástalanságának tortáján), és Karácsony arról kénytelen beszélni, hogy ilyen körülmények között adóemelésre lenne szükség a fővárosban, az új teher azokat a nagyobb vállalkozásokat sújtaná, amelyek a válságot eddig nagyjából átvészelték, jön Tállai és az összes agysejtjét csatasorba állítva beszól:

Persze, könnyen lehet, hogy csak arról van szó, hogy Karácsony és megannyi tanácsadója nagyjából annyit ért a gazdasághoz, a városirányításhoz és az adózáshoz, mint tyúk az ábécéhez. A mostani válságban ugyanis minden állami vagy helyi vezető azon töri magát, hogy a mozgatható összegeket a cégeknek, a családoknak, a munkavállalóknak juttassák el, hogy az élet ne álljon meg, az állások ne vesszenek el. A magyar kormány például már kilencszázmilliárd forintnál is többet fordított a gazdaság beindítására, a munkahelyek megóvására.

Hát már hogyne törné magát, Tállai nertárs! Annyira, hogy még Győr fideszes polgármestere is kiskapukat keres és talál a járványügyi kormányzati jótékonyságként árult, egyébként haszontalan, de inkább rettenetesen káros ingyenes parkolásra vonatkozó rendeletben. Hát így nehéz lesz válságot kezelni, és fogalmam nincs miért gondolják még mindig, hogy a propaganda meg a százmilliárdokkal való dobálózás majd most is segít. Hogy elég lesz az alkalmatlan Karácsonyról szóló szavalatokkal jól kijönni ebből a helyzetből. Azt egy kicsit kevésnek érzem járványügyi védekezésnek, hogy az ügyeletes kádéenpés (Nacsa Lőrinc via MTI) sokadikként előadja szombaton, hogy Korózs Lajos monnyon le, a baloldal továbbra sem segít, hanem hangulatot kelt és minden nap kamuzik – az egyik a kórházakról hazudik, a másik a vakcináról, a harmadik a mentőket, a negyedik a rendőröket támadja, az ötödik pedig kamuzik a tesztekről -, a pártújság pedig pedig úgy adja elő, hogy 4836 fővel emelkedett a beazonosított fertőzöttek száma, hogy nem haladta meg az ötezret. Hogy most már nyíltan és pofátlanul hibáztatják is a felelőtlen magyarokat a vírus behurcolásáért és kontrollálhatatlanná vált terjedéséért, az külön gyalázat.

Úgy hallani, hogy az osztrák laboratóriumban drasztikus intézkedések jönnek, egész napos kijárási korlátozást vezetnek be, vajon ez mit jelent Magyarországra nézve? A miniszterek elnöke által beígért egy havi ingyen internet majd segít? Ugye nem fog kiderülni, hogy miután a kormány az ellenzék szívatásával, az alaptörvény fércelésével, a választási törvény buherálásával, a közpénzlenyúlás legitimálásával, a szakemberek figyelmeztetéseinek semmibe vételével volt elfoglalva, és azt kiabálta, hogy az országnak működnie kell, mert a nemzeti konzultációban ezt kérték a magyarok, majd itt is az lesz a vége, hogy úgyis bezárják az embereket? Mert a statisztikákat bárhogyan lehet kozmetikázni, az egészségügy teherbíró képességét lehet ma 50%-ra tenni, holnap 99-re, lehet titkolózni az adatokkal, de ez most néhány nagyságrenddel komolyabb, mint a 90 éves Soros Györggyel való napi 24 órás riogatás. Nekem határozottan az az érzésem, hogy ezt még mindig nem hajlandók tudomásul venni.

A végére egy kis véres gyomorforgatás a napos oldalról. Az ötös számú összekutyult egy cikket arról, hogy egy afrikai migráns fényes nappal mise közben kirabolt egy templomot a Spanyolországhoz (értsd: egykor igazi, katolikus nagyhatalom) tartozó  Kanári-szigeteken. Az alábbi posztból látható, hogy a lényeg a mocskosniggerezés volt. A mocskos niggerből időközben mocskos bűnöző lett, átírták a cikkben is mindenhol. Egy szépséghibája így is maradt a történetnek (lásd Nyáry Krisztián posztját): a videófelvétel, amire Bayer hivatkozik, a guyanai Georgetownban készült. Ez Dél-Amerikában van, nem a katolikus Spanyolországban. Miközben minden barbár cselekedettől okádnom kell, nem értem, hogy teljesen nyilvánvaló dolgokban miért kell hazudni egy mocskosniggerezés vagy bármi más kedvéért? Pedig tényleg jóra is használhatták volna a hatalmukat, és nagy dolgokat vihettek volna véghez. Nem sikerült. Vagy ha ez a jó és ez a nagy dolog, akkor ezt évtizedekig nyögni fogjuk.

‼️ A fideszes Bayer Zsolt „mocskosniggerezett” egyet a fideszes kormánylapban. Először az ezzel nyilvánvalóan egyetértő…

Közzétette: Ujhelyi István dr. – 2020. november 14., szombat

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.