NEHAZUGGY

Ha már segíteni nem hajlandóak, legalább ott ártanak, ahol tudnak

Jó reggelt kívánok! Új hét, új remények, új csalódások, ki tudja melyik. Nem sírhat a szám, megkésve, de annál nagyobb trollkodás kíséretében minden idők legrövidebb gratulációját is világra hozta a kényszer. Pont olyan is lett.

„Engedje meg, hogy gratuláljak Önnek a sikeres elnöki kampányhoz. Jó egészséget és folyamatos sikereket kívánok rendkívül felelősségteljes feladatainak ellátásához”.

Mintha a nyakát szorongatták volna az illiberális hazardőrnek, de azért gratulált. Hogy a balliberális kutyaütőknek úgy általában se sírjon a szájuk. Igaz, nem Joe Biden megválasztásához gratulált őfényessége, hanem a sikeres kampányához. Igaz, hogy nem az államelnöki tisztség hatalmas demokratikus felhatalmazáson alapuló megszerzéséhez gratulált, hanem rendkívül felelősségteljes feladatai ellátásához. Holott a villamosvezetés vagy a tanári munka is rendkívül felelősségteljes feladat akkor is, ha a villamosvezetőkből és tanárokból ritkán lesz amerikai államelnök. Mindegy is. De legalább így nem égette tovább a propagandáját sem. Bár tény, hogy nagyon nem volt már hova. Így a közpénzből fenntartott, lánykorában közszolgálati feladatokat ellátó médiában úgy hozhatták le Orbán Viktor gratulációját, hogy órákkal később sem ejtették ki a szájukon: Joe Biden megnyerte az elnökválasztást Donald Trump A-tervvel szemben. Így boldogan tagadhatják tovább a valóságot, és rángathatják a hajuknál fogva azokat a magyarázatokat, amelyek alátámasztják a választási csalást, meg hogy miért is Trump nyert, amikor nem ő nyert. A lakájmédia más szegleteiben (a Mandinertől az Origóig) tegnap ott tartottak, hogy a Benford-törvényen alapuló matematikai számítások szerint csalhattak a demokraták az amerikai választáson.

A fideszes szolgamédia vergődésén túl, az igazán szomorú az, hogy a miniszterelnöki pitiánerség újra csúcsra járt, a V4-ek önjelölt vezetője nem bírt ezúttal sem túllépni önmaga kicsinységén. Az, hogy primitív sorosozással és B-terv nélkül tettek fel mindent a vesztesre – aki tudomásom szerint még mindig nem hajlandó elismerni a vereségét, és egyre kínosabb, a legmagasabb világi hely MINDENKORI vezetőjéhez méltatlan szappanoperává silányítja ezt az egész választást -, az, hogy csak Hollik- és Deutsch-féle óvodás reakciókra futja a magyar kormánypárt részéről, nem csak azt jelzi sokadszorra, hogy miként győzni, úgy veszíteni se tudnak. Senki nem pezgőbontást várt tőlük, de azt talán igen, hogy a személyes hatalmi érdekeik okán érzett frusztrációjukat alárendeljék az ország érdekének, mert bunkóskodni, megsértődni bőven ráér később is. Az külön sokatmondó, hogy az extrém munkabírás Szijjártó Péterének, aki külügyminiszteri minőségében a választási kampány idején nagy hangon kérte számon a demokrata jelöltön fia vélt korrupciós ügyeit, egyáltalán meg sem szólalt Biden megválasztásával kapcsolatban. A minimális következetesség jegyében, ha már. Cserébe kínai külügyminiszter kollégája lótuszvirág-kapszula küldeményéről posztol. Milyen cuki.

Úgyhogy aki arra számított, hogy az A-terv esetleges meghiúsulása, vagyis Donald Trump veresége aktiválja majd az illiberális vérszemet, és csak durvább idők jönnek, annak nem kellett csalódnia. Kövér László házelnök és közjogi méltatlanság vasárnap reggeli közpénzszolgálati kirohanása is pontosan jelzi, hogy Donald Trump reality hős vereségét, vagyis Orbán tenyérjós hangos pofára esését az Európai Unió elleni újabb csúnya hadjárattal igyekeznek bagatellizálni és elfedni. Ezt azért nekem még emésztenem kell. Azt, hogy a magyar parlament elnöke ilyen indulatkezelési problémákról tanúskodó kijelentésre vetemedik: „a semmi által homogenizált baloldali, libsi, komcsi neomarxista moslékkoalíció” egyfajta „morális terrort” kíván alkalmazni Európában. A pártállami revolvermédia legsötétebb bugyraiban életre kelt és széles körben elterjedt moslékkoalíció kifejezés persze tökéletesen rímel a kollégiumi lábszagtárs által hangoztatott nyugati világ = libernyák világ ősbunkó, MINDENKORI miniszterelnökhöz teljesen méltatlan megnyilvánulásra. De hogy ezeket a minősítéseket az váltja ki ezekből az erkölcsi csődtömegekből, hogy az uniós támogatásokat jogállamisági kritériumokhoz kívánja kötni az Európai Unió, az igazán döbbenetes. Eleve az a döbbenetes, hogy 2020-ban az Európai Unióban a jogállamiság nem magától értetődő, és egyesek kutyába is képesek lemenni azért, hogy ne is legyen magától értetődő.

Innen nézve értem, hogy a futballista jogásznak azért nem volt ideje gratulálni Joe Bidennek, mert fontosabb volt fenyegetőző levelet írnia a jelenlegi, valamint a jövő évi soros uniós elnökséget ellátó országok vezetőinek, tehát Németországnak, Szlovéniának és Portugáliának, valamint Charles Michelnek, az Európai Tanács és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Arról, hogy sajnos kénytelen lesz megvétózni az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot is, miután a jogállamiság számonkérése sérti Magyarország érdekeit. Az Európai Unió első számú zsarolási potenciálja most szembesült azzal, hogy ha nem lép gyorsan valami meredeket, akkor bizony megkerülhető lesz. Amennyiben az Európai Bizottság által javasolt szankciós mechanizmus életbe lépne, akkor azt a tagállamok tanácsának miniszteri szinten, minősített többséggel kell jóváhagynia, vagyis őkorruptságának nem lesz jogi lehetősége arra, hogy egy ilyen folyamatot leállítson. Akkor sem, ha lengyel-magyar két jóbarát, együtt züllesztik az európai jogállamiságot bele az illiberális korrupció trágyájába. Ezért most beindult a levélírás, alkudozás, a messziről ordító pompás javaslatokkal való lókupeckedés, ami mind arról tanúskodik, hogy az Orbán-kormány számára egyetlen cél van: addig kibekkelni, húzni-halasztani, keresztbe feküdni, meghekkelni, hogy semmi ne legyen ebből az egész mechanizmusból, ameddig 2022-ben újra megszerzik a hatalmat. Nekik a pénz kell (ezt csúfolják Magyarország érdekének), most kell a pénz, és kell a következő mandátum is, amihez nyilvánvalóan megint csak pénz kell, és nem jogállamisági cseszegetés. Persze ha vétózik a felcsúti küldetéstudat, akkor nem lesz pénz, de most megint mindent arra a lapra tett fel, hogy ahogy tíz éve az orruknál fogva vezeti ezeket a kretén libernyákokat, és működik, és mindig megúszta, majd most is bejön. Igazság szerint egyéb opciója nemigen van.

Mert közben a propaganda, az alagút végi fény sűrű emlegetése, a még sűrűbb hazudozás és a még több propaganda már csak félig sikeresen fedi el, hogy a járvány kezelése nem abszolválható kommunikációval.

Egyfelől több mint 5 ezer egészségügyi dolgozó jelezte a Magyar Orvosok Szakszervezeténél, hogy elhagyják pályát, és nem írják alá az új munkaviszonyról szóló szerződésüket, és ezzel januárra baromira összeomlik az egészségügyi rendszer, amit már nagyon régóta egyébként is csak a tehetetlenségi erő mozgat.

Másfelől a vendéglátásnak kampó, akár 150 ezren is lehetnek azok az ágazatban dolgozók, akik a járványhelyzet miatt más munkát kerestek, így az ágazat majdani esetleg újraindulása is brutális nehézségekbe ütközik.

Közben újabb kommunikációs színjátékot találtak ki. Úgy tesznek, mintha rájöttek volna, hogy a kis- és középvállalkozásokat, amelyek a legtöbb kéményen dolgozó kisembert foglalkoztatják, sikerült az út szélén hagyni, úgyhogy Parragh Csempés László kereskedelmi és iparkamara elnök javaslatára most jól megmentik őket. Ameddig lesz vakcina és fény az alagút végén. Elbábozták a népeknek, hogy miként az egészségügyi intézkedésekről a járványügyi szakemberek döntenek, a gazdasági intézkedéseket úgy hozzák, hogy a nagyságos mindenhez is értő kikéri a gazdasági szakemberek javaslatait. Úgyhogy a bukott csempés javasolt: a társasági nyereségadó felére (5 százalékra) csökkentését és az iparűzési adó egy évre szóló felfüggesztését (!!!) Nem kell ahhoz hosszú ideje alkalmatlannak nevezett főpolgármesternek lenni, hogy világos legyen, mi következik ebből.

Szóval ez Orbán újabb nagyszerű gazdaságmegmentési terve: az eddig is két kézzel és lábbal szívatott, szorongatott, kizsigerelt önkormányzatokat – főleg a budapestit – teljesen padlóra küldeni, hogy se a tömegközlekedés, se a közvilágítás, egyáltalán a lakosság mindennapi létezése ne legyen fenntartható. Már nem szaroznak, hogy apránként fosszák meg az önkormányzatokat a bevételeiktől, elveszik az egészet. Tudniillik az iparűzési adó Fővárosi Önkormányzat egyetlen adóbevétele. Hogy a propaganda kedvenc szólamát a helyzetre aktualizálva idézzem: ha már segíteni nem hajlandóak, legalább ott ártanak, ahol tudnak. És nem az van, hogy a nagyember felvállalja, hogy ő az, akinek a kútfejéből kipattant, hogy megint mások nemiszervével lenne érdemes a csalánt kezelni (lásd még: hitelmoratórium), hanem beleadják a rezsim egyik legkártékonyabb figurájának szájába, mert ő úgysem akar miniszterelnök lenni 2022-ben. Orbán csak a szakemberek tanácsait fogadja meg, ő nem tehet semmiről.

Remélhetőleg minél többeknek van B-tervük, mert itt nemhogy fény, de alagút sem lesz.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!

Tovább