NEHAZUGGY

Ehhez se az egyháznak, se az államnak semmi köze

Vogronics András | 2020. November 3, Kedd | 10:11

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,290,098 forint, még hiányzik 709,902 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

De nagyon kényes téma ez, barátaim. Mégis próbáljuk meg minél egyszerűbben és őszintébben megbeszélni. Az egyház. Borzalmas, de ki kell mondani. Méghozzá azt, hogy pont ez az intézmény bélyegez meg azért embereket, mert nem csatlakoznak hozzájuk, és nem tolják a szekerüket. Ideológia és fanatizálás. Ami a radikális iszlám esetében is elfogadhatatlan. Biztos nagyon jó érzés lehet valami felsőbbrendű, a létezése tekintetében soha nem bizonyított istenség nevében parancsokat osztogatni, vagy akár gyilkolászni is kényünk-kedvünk szerint. Higgyél, imádkozzál, vagy imádj egy istent, a te dolgod, megteheted, azt csinálsz, amit akarsz, nincs ezzel gond. A gond azzal van, ha ezt nem teszed. Akkor libsi, ateista, istentelen és erkölcstelen senkinek fognak titulálni. Mármint Orbánék, itt, a Szűzanya és Szent István országában. Itt, a XXI. században.

Nem a középkorban, az inkvizíció, a boszorkányüldözések idejében, hanem 2020-ban, amikor annyira felvilágosult már az emberiség, mint egy szuperintelligens számítógép. Ahol nem kockát vetünk, hogy milyen lesz az időjárás, hanem megnézzük az okos telefonunkat. Ahol nem fohászkodunk a jóistenhez, ha betegek vagyunk, hogy legyen olyan kegyes, és gyógyítson meg minket, hanem elmegyünk az orvoshoz, aki gyógyszert ad, vagy megoperál, ha baj van. Ahol ha nem jön össze a gyerek egy párkapcsolatban, akkor felkeresünk egy szakembert, aki segít, akár mesterséges megtermékenyítéssel is. Ahol ha nemkívánatos terhesség történik, akkor nem kiátkoznak és pokolra kívánnak, hanem segítenek a terhesség megszakításában. Mert az nem a köz ügye szerintem, hogy valaki megtartja-e azt a sejtkezdeményt, amit összehozott magának (akár véletlenül), hogy esetleg nem tud ilyen vagy olyan okokból gyereket vállalni, hanem magánügy. Ehhez se az egyháznak, se az államnak semmi köze. Pont. Mint ahogy szerintem a vallás is magánügy. Ha hiszel, az a te dolgod, ha nem, az is. Senkinek nincs joga ezt minősíteni. Se jó, se rossz értelemben sem.

A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti). Tágabb értelemben a vallások és bizonyos (a fenti alapvető emberi jogokat tiszteletben tartó) világnézetek (beleértve akár az ateizmust is) egyformán hirdethető, képviselhető és az állam szempontjából egyforma elbírálásban részesülő, főként megengedő állapotát értik.

Az a kirekesztő, nyomasztó presszió, ami ebben a témában megy, körülbelül az a szint, amikor valakit azért bélyegeznek meg, mert nem megy együtt a csordával, vagy konkrétan szarik a vallásra, mint olyanra. A vallás számomra egy meglehetősen elcsépelt mese. Amely – bármerre nézek – kimerül a húsvéti nyúl és a Jézuska sztorijában, az is merőben eltorzítva, és az eredeti jelentésétől elvonatkoztatva. Ennyi. A karácsony napjainkban a méregdrága ajándékokról és az év végi jutalomról szól. A kereskedőknek az év legnagyobb árbevételéről, az embereknek a plázák műfenyőinek és egymás kerülgetésének 30 napos elmebajáról. A húsvét meg az ivászatról és mindenféle orrfacsaró parfümökkel való locsolásról szól. Amivel nincs is baj, viszont ha mondjuk megkérdezel tíz, magát nagyon kereszténynek tartó embert arról, hogy mit ünneplünk pünkösdkor, vagy mit szimbolizál a piros tojás, esetleg mi a különbség a mindenszentek és a halottak napja között, állítom, hogy lövésük nincs a helyes válaszokkal kapcsolatban. Díszkeresztények. De ugyanennyire nincs fogalmuk az iszlám vagy a zsidó vallás fontosabb sarokköveiről sem, csak annyit tudnak, hogy rohadjanak meg. A sok terrorista arab meg szarrágó zsidó. Mindezt azok mondják, akiknek az elfogadás lenne az egyik alaptézisük. Nyilván ez vonatkozik a többi radikális vallási felekezetre is. Tehát szerintem ilyen értelemben egyik sem jobb a másiknál.

De visszakanyarodva a hazánkban most a Fidesz-KDNP fősámánjának köszönhetően (Semjén Zsolt) egyre élesebben jajveszékelő álkereszténységére, és ennek az ideológiának a felhasználásban élen járó Orbán Viktorra: amit nagyüzemileg művelnek lengyel testvéreikkel karöltve, arra azt tudom mondani, hogy embertelen és gusztustalan. Amikor pedofil papok vagy cölibátusban élő, két lábon járó tesztoszteron bombák mondják meg a nagyérdeműnek – amelynek soraiban nem biztos, hogy kizárólag mélyen vallásosak és keresztények, hanem egyszerűen csak adófizető állampolgárok vannak -, hogy márpedig meg kell szülni a beteg gyereket is, nevet kell neki adni, aztán amikor meghal (hacsak nem eleve halva születik), akkor szép keresztény szokás szerint el kell temetni, és ezek után kimegy az utcára sok ezer ember, és tiltakozni mer… Hát mit mondjak? Ez a minimum. Nem nagyon csodálkozhat a pap – vagy ahogy ifjabb korában Orbán nevezte őket: a csuhás -, hogy rágyújtják a templomot.

Mondjuk azt nem értem, hogy a pápa miért nem ítéli el ezt az ultraradikális törvényjavaslatot, de ez legyen az ő baja. De kérdezem én: melyik embertelenebb a másiknál? Amelyik Allah nevében ártatlanokat gyilkol, vagy amelyik világra hozat olyan beteg csecsemőket, akik lehet, hogy egy percet sem fognak élni, mert szülés közben meghalnak, vagy olyan élet vár rájuk, ami a legjobb indulattal sem nevezető életnek? Nincs több kérdésem.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!