November 24,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Hacsaknem Blog


Nem egyszerű cinizmus, végtelen gonoszság

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,423,406 forint, még hiányzik 576,594 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miután doktor Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos (mellékállásban a Hír Tv Civil kör című színvonalas produkciójának állandó meghívottja) több ízben is elpanaszolta a nyilvánosság előtt, hogy milyen büdösbunkóság volt a baloldal/balliberális oldal részéről (a sajtó is magára veheti) kiröhögni Szijjártót, amiért 2024-ben űrhajóst akar küldeni a világűrbe, és úgy egyáltalán micsoda borzalom azon viccelődni, hogy a kormány milliárdokat öl az űrkutatásba, próbáltam magamba szállni és elszégyellni magam. Mégiscsak egy nálam jóval hozzáértőbb ember magyarázza, hogy a század legfontosabb szektorai között az űrszektor mindennél is fontosabb vezető terület.

Például azért, mert számtalan gyógyszer fejlesztése részben vagy egészben a világűrben folyó kutatások eredményére alapszik. Meg azért is, mert az a műholdas adatbázis, amivel a klímatudósok dolgoznak, illetve az, ahogyan a klímamodellek készülnek, az mind űrkutatás és űrtevékenység, úgyhogy amikor nevetgélek az űrkutatáson, miközben „könnyesre” aggódom magam a Földért és a klímaváltozás miatti problémákért, fel sem fogom, hogy valójában azt a tudományterületet nevetem ki, aminek az eredményeire hivatkozva aggódom a Földért. Ezt mondta az űrkutatásért felelős miniszteri biztos asszony Bayer vállaira borulva, úgyhogy tartottam magam ahhoz, hogy józan önmérsékletemben ne okoskodjak olyan komoly dolgokról, amelyekhez nem értek.

Ennek dacára néha azért elbizonytalanítottak Ferencz Orsolya harsányan propagandisztikus kinyilatkoztatásai, amelyekkel számtalanszor beleszállt a baloldali, balliberális vagy éppen a magukat zöldnek nevező politikai pártokba és politikusokba. Akik szerinte annyira hülyék, hogy se a klímakérdésből, se az űrkutatásból nem értenek semmit, de mindenáron a hatalom közelébe akarnak kerülni. Továbbá a fiatalok (ha valaki nem értené: a Greta Thunbergek) is mind hülyék, a problémát sem értik, ami mellett kiállnak, szóval mindent összevetve őrjöngenek ezek, ahelyett, hogy azokra hagynák a témát, akik értenek hozzá. Márpedig azok, akik mindenhez is értenek, csak az Orbán-féle szélsőjobboldali, nemzetikereszténykonzervatív erők lehetnek.

A nagy elbizonytalanodásban aztán eljutottam arra a pontra, amikor végérvényesen világossá vált számomra, hogy megkérdőjelezhetetlen politikai lojalitása bizonyítására ezekben a véresen komoly kérdésekben fake news-terjesztéstől sem riad vissza a civil miniszteri biztos, kénytelen vagyok megállapítani, hogy amikor a világjárvány negatív hatásainak mérséklésére létrehozott, tudomásom szerint nem feneketlen, úgynevezett Gazdaságvédelmi Alapból kiszórnak 132 milliárd forintot, amiből a Külgazdasági és Külügyminisztérium 1 milliárd (1000 millió = 1 000 000 000) forintot kap „űrtevékenységgel kapcsolatos feladatokra” (hogy pontosan milyen feladatokról van szó, azt ki tudja), akkor már aligha parancsolnak tiszteletet azok a brutálkomoly magyarázatok, amelyek eddig. Akkor sem, ha a balliberális idióták még azt sem tudják, hogy a Nemzetközi Űrállomás nem egy gyerekeknek fenntartott kalandpark és hullámvasút.

Egyáltalán nem érdekel senkit – akinek pontos fogalmai vannak arról, hogyan verte szét az Orbán-kormány a tudományos, akadémiai szférát, hogyan idomítja lábhoz, akit lehet, hogyan díjazza a tehetségtelen lojalitást a kiemelkedő, de független intellektuális teljesítménnyel szemben -, hogy mekkora hatalmas lehetőség lenne Magyarországnak bejutni ebbe a kutatólaboratóriumba, ahova csak néhány száz privilegizált kutató léphet be. Már nem lehet komolyan venni, hogy az egész magyar tudományos élet számára mekkora lehetőség lenne bejutni erre az űrállomásra, viszont teljesen jogosan fel lehet vetni, hogy ezek normálisak? Például én már azt se értem, mit keres az űrkutatás Szijjártó tárcájánál, és az sem teljesen tiszta, hogy ha a kormány számára annyira nagyon fontos a tudományos élet, akkor miért privatizálnak felsőoktatási intézményeket, és miért vonul ki az állam oly büszkén a felsőoktatásból, de ezt most hagyjuk.

Egészen fantasztikus dolog ez az űrverseny, amiből nem maradhat ki Magyarország, a nagyot álmodás netovábbja, hogy három év alatt (2020-2022) 10 milliárd forintot szándékoznak elkölteni arra, hogy 2024-ben magyar űrhajós mehessen a világűrbe. Azt sem mondom, hogy ez az egész űr meghódítási projekt baromság és úgy nevetséges, ahogy van. De nem zavar senkit ott a pénzszórási és -elégetési ügynökségnél, hogy az egészségügy lassan térdre borul a vírus előtt, a gazdasági hatások pedig minden optimizmus ellenére súlyosak és nagyon súlyosak lesznek? Nem zavarja ezeket az embereket egyáltalán, hogy bárhogy előztek kanyarban a felelőtlen propagandakormányzás autópályáján, nem lesz gazdasági visszapattanás (semmilyen alakú)? Akármennyit költöttek Kövér szőnyegeire, Semjénék vadászati világkiállítására vagy Mészáros szállodáinak felszínen tartására, az agyatlan pénzégetésből nem lesz semmi. Ha ez így megy tovább – és látványosan újabb fordulatszámra kapcsoltak -, nem űrhajóst, legfeljebb az államadósságot küldik fel a világűrbe szétnézni.

Hihetetlen ütemérzékre, jóérzésre, szociális érzékenységre vall, hogy a válság kellős közepén (érdemes véginézni, hogy még mindenre találtak sürgősen pénzt) hogyan osztogatnak a saját intézményeiknek, miközben nemzeti-jobboldali gazdaságfilozófiai megfontolásokra, a nemzetrontó baloldalétól különböző szemléletre hivatkozva tesznek a gazdasági hanyatlás miatt megfeneklett egzisztenciájú családokra, kis- és középvállalkozásokra, a bértámogatásra, az álláskeresési járadék meghosszabbítására, netán a digitális oktatás érdemi kiépítésére, és egyáltalán minden olyan azonnali segítségnyújtásra, ami a bajba került embereken most segítene. Nem a távoli jövőben, nem 2024-ben, amikor Szijjártó majd kilövi a magyar fejlesztésű űrhajóst a világűrbe, hanem most.

Ha emellé a tétel mellé odatesszük például azt a 3400 millió forintot, amivel a Mátraverebély-Szentkút katolikus kegyhely turisztikai fejlesztését támogatják (a Lánchídra beígért 6 milliárdot mai napig nem utalták át a fővárosnak), akkor az 1000 millió talán nem tűnik olyan soknak. De inkább tegyük azok mellé az összegek mellé, amelyektől ebben a járványidőszakban fosztották meg a legszegényebbeket, a legkiszolgáltatottabbakat, és azonnal látszani fog, hogy ehhez valami iszonyatosan gonosznak kell lenni. Erre pedig aligha lehet felmentés, hogy de hát a holdudvar nagy és éhes, mindenkit időben ki kell fizetni, mindent a megfelelő helyre kell átcsoportosítani, hogy majd amikor a negyedik kétharmadot kell behúzni, ne érhesse meglepetés az elvtársakat. Nem, ehhez nem elég cinikusnak, ehhez gonosznak és aljasnak kell lenni.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!