Április 27,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Akkor sem!

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Gondolom, sokan látták azt a videót, ahol valaki azt kérdezi a telefonban egy potenciális borsodi szavazótól, hogy ha nem akar a Fidesz-KDNP jelöltjére szavazni, akkor a jó büdös kurva anyádra akarsz-e, kisfiam? 

Ez a valaki annak a jelöltnek a testvére, aki a nagyon keresztény és még inkább naccerű kormánypárt színeiben indult, és tegnap meg is nyerte a szerencsi időközi választást. A hír önmagában sem adott okot semmiféle szép reggelre vagy jó napra, de ami az igazi borzalom, az maga a jelenség.

Előrebocsátom, hogy nem ismerem jól a települést, sok éve jártam ott utoljára. Nem tudhatom, hogyan élnek, van-e munkalehetőség, a régen híres csokigyárat vajon ki vette meg, működik-e ma még egyáltalán. Azt sem tudom, milyen korosztály él ma a városban – minden fiatal elmenekült-e már akárhová, vagy maradtak Zsófián és kultúrbajnok testvérén kívül néhányan. 

Ettől függetlenül feltételezem, hogy vannak ott páran, akik látták az ominózus rettenetes videót, amelynek időközben nyoma veszett. Talán el is mondták suttogva, „csak csendben, csak halkan, hogy senki meg ne hallja” néhány barátnak. Azt ugyan nem láttam sehol, hogy az utcára mentek volna tiltakozni az ocsmányság ellen, de biztosan esett az eső, vagy valami egyéb oka volt ennek. Azt vallom, hogy senki sem felelős a családtagjai tetteiért, de egy politikusnak igenis rengeteg felelőssége van. Normális országokban, persze. Mutyisztánban már az is teljesen elfogadható, ezek szerint, hogy egy politikai szereplő hozzátartozója lekisfiamozzon egy választót, és a felmenőit ócsárolja.  Kisváros, mindenki ismer mindenkit, nagyjából – és mindezek ellenére Zsófia megnyerte a választást. Igaz, sokkal kevesebben mentek el szavazni, mint két éve – de a lényegen ez nem változtat. Nyert a választásokon a kurvaanyázós öcsike testvére.

Talán ez lesz az új trendi. Igaz, már most is az. Az útszéli stílusban való párbeszéd – már nem csak a közösségi oldalakon, hanem bárhol. Akár a választási kampányban is. Majd lesznek fizetett seggnyalók, akik bárkit lejáratnak, aki mást gondol vagy akar, mint az undorító trónbitorlók. Mindenkiről lehet írni bármilyen ocsmányságot – évek telnek el, amíg a bíróság kimondja, hogy hazudtak, az emberi jogaikba gázoltak, és  valami nevetséges bírságot szabnak ki a karaktergyilkosságért.

Már nem is kérdezem, miért érzik sokan jól magukat ebben a pöcegödörben. Majd jön az akciós krumpli (jött Szerencsen is), az ajándék tészta, a 300 forintos (nem írtam el!) fokhagyma-utalvány, valamelyik kiváló képviselőjelölt látogatása, aki hoz majd a saját fotójával ellátott 30 forintos csokikát, amit a 30 milliós autójából pakolnak ki a 3 milliós fizetésű TEK-esek. Jön még sok minden, fel sem lehet rá készülni. Mert a hatalom további megtartásáért semmi sem lesz drága 2022-ben. Meg hát fussa is az ellopott milliárdokból arra, hogy kilóra megvegyék azokat, akik rájuk fognak szavazni. Ostobaságból, tudatlanságból, vakhitből fognak rájuk szavazni.  

A vakhitet nem lehet gyógyítani. Legyen szó bármilyen vélt istenségről.

Az ostobasággal már lehetne kezdeni valamit, egyszerű képekkel, történetekkel, történelmi párhuzamokkal. 

A tudatlanság az egyetlen, amin talán lehet javítani. Sok munka és rengeteg felelősség, de el kell juttatni mindenhova a valóságot. Annak a Magyarországnak az igazi képét és helyzetét, ahol ma tartunk. 

Akkor sem mondhatunk le erről, ha teljesen reménytelennek tűnik, hogy az emberekben van hajlandóság a felébredésre, de legalább a pillanatnyi, illékony tisztánlátásra.

Vagy marad a legenda – ami valószínűleg nem igaz -, Karthágó legendája.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.