Október 24,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Fejlődési rendellenesség 

Az emberek születésükkor többé-kevésbé egyformák. Bár a mondás úgy tartja, hogy minden kisgyermek aranyos és szeretnivaló, tudjuk, hogy már egészen kis korban is vannak különbségek, persze ez nem jelenti azt, hogy az egyik több szeretetre, gondoskodásra lenne jogosult, mint a másik. Járni ugyanaz jár mindegyiküknek, más kérdés, hogy nem feltétlenül kapják meg. Ezzel is magyarázható, hogy a különbségek egyre nőnek. 

Hajlamosak vagyunk a fiatalokat is egy kalap alá venni, például a politikában, főleg olyan időszakokban, amikor válságos helyzet van és az ismert politikusokban meginog a közbizalom. Ha ilyenkor lép színre egy új generáció, nagyon előnyös helyzetbe kerül, megtestesíti a reményeket, amelyekről már azt hittük, fel kell őket adnunk. Így jelent meg a rendszerváltás előtt a Fidesz, és bár már akkor sem volt bennük semmi különleges, a körülményeknek köszönhetően színpadra léphettek, és azóta is ott illegetik magukat, abban a meggyőződésben, hogy mindenkinél jobbak, kizárólagos joguk van az ország vezetésére. 

Az idő persze felettük is eljárt, a hamvas, ifjú, lánglelkű hősökből pocakos nagypapákká vénültek, és ha valakiknek, hát éppen a fiatal nemzedéknek van a legtöbb oka arra, hogy elüldözze őket. A Momentumban nagyon sokan a párhuzamot látják, Fekete-Győr pont olyan, mint a fiatal Orbán volt, és ebből már feltételezhető, hogy tőle ugyanazt várhatjuk, mint Orbántól, és ma ez nem igazán számít jó ajánlólevélnek. És ez a többi fideszes kulcsemberről is elmondható, látjuk, mivé lettek az évek során, és ez bizalmatlanságot ébreszt az összes fiatallal szemben. 

Természetesen a Fidesznek van utánpótlása, a Fidelitasról mondjuk kár is beszélni, de ott van például a csodaminiszter, Szijjártó Péter, aki csak azért nem miniszterelnök-helyettes, mert így többet utazhat és láthatóan ez a kedvenc időtöltése. Ha kell, ha nem, összevissza röpköd a világban és igyekszik mindenhol nyomot is hagyni, emellett a hazai pályán is szinte mindenhol ott van, és bárhol bármikor képes előadásokat tartani. A napokban láttam egy fotót, amelyet ő osztott meg a saját Facebook-oldalán, egy székesfehérvári helyszínen ontja magából az okosságokat, egy pulpitus előtt áll, mögötte a cég emblémája, egy szárnyas keréktárcsa, és a fotón olyan, mintha magának Szijjártónak nőttek volna szárnyai. Olvasgattam a kommenteket, hát mit mondjak, émelyítőek, soha nem fogom tudni értelmezni, mi visz rá egy felnőtt embert arra, hogy ilyen szinten adjon hangot a rajongásának. Ami figyelemre méltó, hogy nagyon sok kommentelő rendelkezik a lelkes rajongó elismeréssel, amelyet nem tudom, hogyan lehet kiérdemelni, nem mintha vágynék efféle rangra, de nyilván meg kell érte harcolni. Kár, hogy olyasféle elismerés nincs a közösségi oldalon, hogy kitartó ellenző vagy valami hasonló, gyanítom, hogy olyanok is vannak, csak esetleg nem jelzik unos-untalan az ellenszenvüket. 

Visszakanyarodva az elejére: az ember születésétől kezdve folyamatosan változik, és nemcsak külsőleg, hogy a gyönyörűséges kisbabák kevésbé szép felnőttek és ronda vénségek lesznek, hanem más vonatkozásban is. A kezdetben mozgékony gyerekek lusta, tohonya felnőttek, a hajasbabák kopaszak, az okosok vén hülyék lesznek. A fejlődési rendellenességek olykor csak később alakulnak ki, és ez a személyiségfejlődésre is igaz, főleg a politikában fordul elő gyakran, hogy némelyek fejlődése váratlan fordulatokat vesz: a lánglelkű liberális egyszer csak ráébred, hogy ő valójában mindig is konzervatív volt, a buzgó keresztényt is felismeri magában. Az minimum érdekes, hogy a híveik számára mindez rendben van, ez belefér, csak azt lenne érdekes megtudni, mire alapozzák a rajongásukat. Mert hogy a tényeknek, tapasztalatoknak ehhez semmi közük, az biztos. 

A Jobbiknak éppen a Fidesz nem tudja elfelejteni, hogy kik voltak, ezek szerint ők nem változhatnak, ha lefaragták magukról a szélsőséges nézeteket, azt természetesen nem lehet elhinni, főleg megbocsájtani, míg az ellenzék már elfogadta, hogy most már másképpen nyilatkoznak meg, mint korábban. Főleg, mert a megrögzöttek eltávoztak a Mi Hazánkba, és nyilván senki nem hiszi, hogy most már másképpen gondolkodnak, de láthatóan felfogták és elfogadták, hogy azoknak a gondolatoknak nincs helyük a közbeszédben. 

A fejlődés igazából ez, amikor az ember – vagy párt – egyre jobbá próbál válni, nem pedig aszerint változtatgatja az irányát, ahogy a pillanatnyi érdekei diktálják. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!