Október 31,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


A számok hatalma

A számok mágikus erővel bírnak, erre Matolcsy György évekkel ezelőtt rájött már, amikor megvilágosodott a jógaoktatónak köszönhetően és bizonyos számokat eltávolított a környezetéből. Pontosan nem ismerem a szisztémáját, egyszer talán majd erről is ír egy könyvet, amelyet a Pallas Athéné Kiadó megjelentet aranykötésben. Megvenni bizonyára nem áll majd módomban, csak reménykedhetek, hogy talán lesz online letölthető változata is. 

A számok kétségkívül óriási szerepet játszanak életünkben, mire is mennénk nélkülük, hiszen mindent számokban fejezünk ki. A korunkat, a testsúlyunkat, a dolgok értékét, a távolságot, az időt, az iskola egyik fő feladata, hogy kialakítsa és megszilárdítsa a gyerekekben a biztos számfogalmat. Fontos, hogy az emberek megértsék, ha valaminek a húsz százalékáról van szó, az mit is jelent, anélkül, hogy hosszadalmasan el kellene magyarázni. 

A politikában is számokkal fejezzük ki a politikusok vagy a pártok esélyeit. Hiába fogadok el én maximálisan egy embert, hogy szívesen látnám például miniszterelnökként, ha a számok azt mutatják, hogy alig néhány százalékos a támogatottsága. Csak ez számít, azt nem méri senki, mennyire jó a programja, mennyire tisztességes, sőt azt se, miért ennyire alacsony a népszerűsége, azért-e, mert hazugságokat fogalmaz meg a programjában és én tévedek, amiért ezt nem látom, vagy mindössze kevéssé ismert, esetleg nem eléggé megnyerő a megjelenése. 

A gazdaság a számok igazi otthona. A GDP, amely az ország teljesítményét mutatja, a havonként ismertetett számok, hogy melyik ágazat mennyire eredményes, a költségvetés is adatok halmaza, hogy mire mennyit fordítunk. Ezt már eléggé nehéz követni, hiszen nagy számokról, hatalmas összegekről van szó, száz- és ezermilliárdokról. Igazából kár is ezekkel terhelni a köztudatot, a kisemberek ebből úgyse értenek sokat, ráadásul a tapasztalat azt mutatja, annak van nyert ügye, aki igazát adatokkal bizonyítja, még akkor is, ha igazából nincs is igaza, hiszen mindez a tények beható ismeretére utal, arra, hogy az illető rendelkezik azokkal az információkkal, amelyek megfellebbezhetetlenné teszik a bármiről alkotott véleményét. 

Ez történik, amikor például a parlamentben kérdéseket tesznek fel a miniszterelnöknek mondjuk azzal kapcsolatban, hogyan akarja kezelni a kormány a járvány okozta munkanélküliséget. Ő szemrebbenés nélkül válaszol, miszerint a kormány gazdaságvédelmi mentőcsomagja tökéletesen megoldotta ezt az átmeneti problémát, és ezt a számok is bizonyítják. Az előtte lévő papírról felolvassa a számokat, amelyek természetesen pont azt igazolják, hogy nincs nálunk semmiféle munkanélküliség, az adatok is arra mutatnak, hogy nem elég, hogy munkanélküliség nincs, de egyenesen munkaerőhiány van, például sokkal többen dolgoznak, mint januárban, mi ez, ha nem siker? A temérdek szám hallatán mindenki elbizonytalanodik, elvégre ki van abban a helyzetben, hogy a tényeket kétségbe vonhassa? Kicsit úgy érezheti magát az ember, mint az egyszeri férj, aki félreérthetetlen körülmények között találja a feleségét és a szeretőjét, ám az asszony felteszi a kérdést, kinek hisz, a szemének vagy neki? 

Mégse feltételezhetjük, hogy egy miniszterelnök csak úgy a levegőbe beszél, nyilván komoly felmérésekre alapozza véleményét, bár felvetődnek bennünk kérdések, például az, hová lettek azok az emberek, akik a járvány miatt elvesztették munkájukat, mert mondjuk a vendéglátásban vagy az idegenforgalomban dolgoztak korábban? Jó, nyilván aki tudott, igyekezett minél előbb valamilyen más munkát találni, bár nehéz elképzelni, hogy mindahányan már találtak is maguknak megoldást. Az sem eléggé világos, hogyha ennyire rózsás a helyzet, mi szükség volt a beruházások ösztönzését célzó intézkedésekre? Ha már most is munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság, kik fognak dolgozni a létesítendő új munkahelyeken? A demográfiai adatok biztatóak ugyan, de azért időbe telik, mire a most született gyerekek munkába állhatnak, az épkézláb nyugdíjasok pedig eddig is dolgoztak, nincsenek jelentős tartalékok. 

A járvánnyal kapcsolatban is javában zajlik a számháború. Az ájtatos országos infektológiai főorvos is papírból dolgozik, a napi jelentéseket nyilván az Operatív Törzstől kapja, nem képes azt a benyomást kelteni, hogy rendelkezne bármilyen valóságos tapasztalattal a helyzetről. Ideje sem lenne rá, vagy a nagyon fontos emberekkel ülésezik, vagy tájékoztat, vagy valamilyen elismerést vesz át éppen, emellett vidéken lakik, aludnia is kell valamikor, már az is szép tőle, hogy olykor ellenőrzést végez valamelyik idősotthonban, vagy a déli határra látogat, hogy meggyőződjön róla, nem özönlenek el bennünket a vírusokban gazdag illegális bevándorlók. Azt sem ismerik el, hogy az egészségügy bajban van, ha valahonnan erről szóló hír érkezik, máris záporoznak az adatok, hány üres kórházi ágy, hány lélegeztetőgép áll rendelkezésre, az ehhez szükséges személyi feltételek is adottak, már-már az az ember érzése, hogy egyenesen túlkínálat van. 

Itt tartunk, a számok átvették felettünk a hatalmat. És úgy tűnik, képtelenek vagyunk ez ellen védekezni.  

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!