NEHAZUGGY

Kövér úr ilyen sokat járt kocsmába?

Vogronics András | 2020. Szeptember 22, Kedd | 12:04

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,462,800 forint, még hiányzik 537,200 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Kérem tisztelettel, eddig bírtam szó és írás nélkül. Kiderült, hogy olyan vagyok, mint egy gyakorló heroinista, csakhogy én írás- és olvasásfüggő vagyok. Az elvonási tüneteimet pedig nem szeretném a családtagjaimon levezetni. Drága jó feleségem is azt mondta a hétvége után, hogy inkább írjak, mert akkor legalább lenyugszom. Valahol igaza van. Érnek az impulzusok minden irányból, elszámolok sokszor tízig is, de még utána is csak a feszkó marad bennem. Próbáltam nem foglakozni vele, de egész egyszerűen nem megy, úgyhogy a visszavonulásom 5 napig tartott, irigylem is Yoda mestert, aki a Dagobah rendszer mocsaraiban több évtizedet képes volt eltölteni magába fordulva, hátat fordítva a birodalomnak, a kis kunyhójában, hát nekem ez nem megy. Maradok annál, amit szeretek, és a visszajelzések alapján úgy tűnik, az olvasók is kedvelik: az írásnál. Elnézést kérek a múltkori kiakadásom miatt, kicsit elbizonytalanodtam. Az elmúlt pár napban viszont arra jutottam, hogy nem mászhatok le arról a barikádról, amin többedmagammal küzdünk és kiabálunk, mert az nem én lennék. Főleg akkor nem, amikor egyre mélyebbre szúrják a kést a magyar demokrácia rengeteg sebből vérző testébe. Tehát még egyszer: itt vagyok, itt is maradok veletek, és remélem nem is olyan sokára együtt ünnepelhetjük az Orbán-rezsim bukását.

De egyelőre maradjunk a jelenben. Méghozzá abban a szürreálisban, ami elől nehéz elmenekülni, és tudomást nem venni róla. Hétfőn volt az évadnyitó a bolondok házában, a Kossuth téren. Sokáig nem tudtam nézni a parlamenti közvetítést, mert más dolgom is akadt, de amit láttam és hallottam bőven elég volt ahhoz, hogy megállapítsam: itt csak egyre mélyebb az űr. (Hogy a Star Wars hasonlatoknál maradjunk.)

Tehát Orbán Kapitány megint előadta a nagy semmit, jól beletiport a libernyákokba, a Sorosba, a Gyurcsányba. Csak a szokásos. Olyan ez, mint Korda Gyuri koncertjei: 30 éve változatlanul ugyanazokat a számokat játssza, mégis mindig megtapsolja a közönsége. Itt a „133 legbátrabb” kötelessége, hogy vastapssal jutalmazza a kis-nagyembert. Ebben a szűnni nem akaró harci tapsolásban az ellenzéki képviselők teljesen feleslegesen szembesítik a valósággal, szarik rájuk továbbra is. Talán annyival jobb a helyzet, hogy az ábrázatát eltakaró maszk alatt nem látni folyamatosan az enervált nyelvcsapkodását és szájnyaldosását. Ettől függetlenül egyetlen érdemi kérdésre sem hajlandó érdemben válaszolni. Bár úgy tűnhet, a kincstári vehemenciája kissé alábbhagyott, cserébe ez most Kövér Lászlót kerítette hatalmába. Aki olyan hisztit vágott le összehúzott tábornoki szemöldökkel, hogy attól féltem, rosszul lesz. Megint hozta a formáját, Jakab Pétert figyelmeztette, majd gyorsan le is tiltotta. Még az is lehet, hogy ő kezeli a Fidesz Facebook-oldalát is, hogy a parlamenti szünet ideje alatt is legyen akin kiélje házmester-hajlamait: a kritikus kommentelőkön, tudniillik.

Viccet félretéve: az még hagyján, hogy lépten-nyomon kikapcsolgatja az ellenzéki politikusok mikrofonját, mert bántja a fülét az igazság, de az, hogy személyeskedések kíséretében még hozzá is teszi a saját kioktató véleményét? Erre mit lehet mondani? Nem ő az ország iskolaigazgatója, halló! Ő a házelnök, akinek kötelessége végighallgatni azoknak a képviselőknek a véleményét, akiket a szavazók azért küldtek a parlamentbe, hogy képviseljék őket. Jakab nem beszélt se csúnyán, se trágárul, se tiszteletlenül, úgyhogy senkit nem érdekel sem a Kövér, sem a KDNP-s Simicskó István önérzete (aki annyira nyalja Orbán valagát, hogy rendesen kiszárad a szája), sem Kocsis Kihaénnem Mátékáé, aki úgy beszél mindenkivel, mintha a seggéből rántotta volna elő.

Egyáltalán mi az, hogy ha ez egy kocsma lenne, akkor X meg Y megnézhetné magát? Kövér úr ilyen sokat járt kocsmába? Vagy sok Rejtő könyvet olvasott? Mondjuk azt kétlem, mert akkor lenne némi humorérzéke. Ez az ember beszél kocsmai stílusról? Ez, akinek az elvtársa, bizonyos Orbán Viktor züllesztette a tisztelt ház színvonalát egy vasútállomás „állva fetrengőjének” szintjére? Meg merem kockáztatni, hogy ott is értelmesebben és nagyobb tisztelettel beszélnek egymással 2 feles és 3 sör után az emberek, mint az Országház plénumában. És a másik mi lett volna egyébként? Kövér is ki akar osztani néhány nevelő szándékú sallert, mint a gazdája? Majd megnevelnek mindenkit keresztényileg a viszkető tenyerű konzervatívok? Sarokba állítják és kukoricára térdepeltetik az ellenzéket? Vagy mi a terv?

Még egyszer, ha már a kocsmánál tartunk, ahova a mise után gyermekkoromban sokszor láttam bemenni a férfiakat bedobni néhány felest az ebéd előtt. Ott tényleg több tisztelet és tolerancia volt bármikor, mint Kövér országgyűlésében. És ha netán abban a közösségben valaki kioktatta az íratlan szabályokról a nagyérdeműt, akkor még az is lehet, hogy úgy vágják nyakon, hogy a mentő viszi el. Mert lehet, hogy a kocsmában nem túl kifinomult a stílus, viszont még ha ittasan is, de végighallgatják egymást a felek. És nem csak végighallgatják, hanem válaszolnak is a másik kérdéseire. A kocsmában pont akkor szokott kitörni a verekedés, amikor valaki úgy viselkedik, mint ti, Lacikám! Meg a gazdid. Akkor szabadulnak el az indulatok, amikor hülyének nézik a kérdezőt, vagy meghazudtolják, vagy semmibe veszik. Na akkor elcsattan néha egy-két pofon. Addig nem. Az olyan okoskodó megmondó embereket, mint Kövér, valószínűleg ki sem szolgálnák. Sőt, illedelmesen megkérnék, hogy hagyja el a helyiséget. Egyébként ha kitörne egy kocsmai verekedés ott ahol Lackó iszogat éppen, lehet, hogy ő lenne az első, aki elszaladna a helyszínről, amilyen bátornak megismerhettük az elmúlt időszakban. Pedig eddig jellemzően csak újságírók tettek fel neki kérdéseket, nem pedig részeg állampolgárok.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!