NEHAZUGGY

Este a konyhában

Pável Melinda | 2020. Szeptember 12, Szombat | 18:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Ez a kép mostanában gyakran előkerül, a miniszterelnök kerül-fordul és fölfesti nekünk. Hol a magyar család hajol össze a konyhaasztalnál a nemzeti konzultáció kérdései fölött, hol ő maga időz éppen a konyhában, amikor a nagy események bekövetkeznek. Ezúttal utóbbi történt, javában ott serénykedett a kormányfő, talán épp kolbászt töltött, amikor egyszer csak megcsörrent a telefon. Donald barátja kereste, a Trump, megesik az ilyesmi barátok között, hogy csak úgy felhívják egymást. Az nem derült ki, miről beszélgettek, feltehetően szántak egy-két mondatot a magyar haderőfejlesztés újabb eredményeire, de gondolom, szóba került a világhírű magyar járványügyi stratégia is.

Mi is megtudhattuk, hogy a fő irányvonal most az ország működőképességének megőrzése, és ehhez immáron teljes a felhatalmazás, hiszen a nemzeti konzultáció is megerősítette, hogy a magyarok elsősorban ezt akarják. Én mondjuk nem emlékszem rá, hogy ez így szerepelt-e a kérdések között, de ebben nem vagyok megbízható, nem tanulmányoztam alaposan a nemzeti ívet, nem hajoltam össze fölötte a konyhaasztalnál, így nem is emlékezhetek pontosan, persze ha olyan szavahihető ember állítja, mint maga Orbán Viktor, hogy ez volt a végeredmény, hát ki vagyok én, hogy kétségbe vonjam? Egymillió hétszázezer ember akaratát mégse lehet semmibe venni, inkább örüljünk, hogy az elhivatott honfiak nem a működőképtelenség mellett döntöttek, mert akkor aztán jól néznénk ki.

Tehát működtetjük az országot, ami természetesen embert próbáló feladat, olyan ez, mint a háborgó tengeren navigálni zátonyok között egy hajót. Ehhez nemcsak bátorságra van szükség, de szakértelemre is, amiben szerencsére nincs hiány, kipróbált, harcedzett vezérkar irányítja a járványügyi hadviselést. Az operatív törzs mostantól ismét éjt nappallá téve dolgozik és hozza a jobbnál jobb döntéseket, nekünk mindössze arra kell ügyelnünk, hogy szem előtt tartsuk ezeket és ezek szellemében éljük az életünket. A legkiszolgáltatottabbak az idősek és a betegek, ezért zár alá kerültek az idősotthonok és a kórházak, nincs ki- és bejárkálás, és ha szükséges, a rendőrség is szerepet vállal ennek biztosításában. Ez azért elgondolkodtatott, tartani lehet attól, hogy feldúlt látogatók megostromolják az idősotthonokat például?

Nagy változás, hogy mostantól ingyenes lesz az influenza elleni védőoltás. Igaz, eddig is többnyire ingyenes volt, azoknak feltétlenül, akik valamelyik veszélyeztetett csoportba tartoznak, ezentúl pedig bárki térítés nélkül megkaphatja. A Covid-tesztek kérdése is szóba került, azon munkálkodik most a miniszterelnök, hogy hatósági árassá tegyék a teszteket, jelenleg ugyanis mindenki annyit kér érte, amennyit nem szégyell, és a tarifa meglehetősen nagy különbségeket mutat, van, ahol harmincezret kérnek érte, de van, ahol a dupláját. Ezek szerint az fel se merül, hogy esetleg ingyenessé kellene tenni, jóllehet, ez lenne magától értetődő, hiszen a teszteket az ország vásárolta meg, az ország pedig közpénzből vásárolgat, ami annyit jelent, hogy mi mindnyájan vettünk magunknak teszteket, és most nem igazán értjük, miért fizettetik meg velünk újra meg újra azt, amit már kifizettünk. A teszt valami emberi ésszel fel nem fogható dolog, egészségügyi állapot kimutatására szolgál, egészségügyiek végzik, mégsem tartozik a szolgáltatások körébe, még a bűvös biztosítást sem lehet esetében érvényesíteni, mindenek felett áll, afféle úri passzió. Az ilyen besorolás rendben is lenne, ha másféle vizsgálatról lenne szó, ha tehát én gondolok egyet és arra vágyom, hogy készüljön rólam egy egész alakos CT-felvétel, ráadásul tulipánokkal ékesítve, legyen lehetőségem rá, hogy megszerezzem. Fizessem meg az árát és ne kérdezze meg senki, hogy minek az nekem. Ám ha egy olyan tesztről van szó, amelyet lényegében előírnak nekem, ráadásul párosával, a pofátlanságok legpofátlanabbika, ha még fizettetnek is érte, nagyon jól tudva, hogy ilyen feltételek mellett is kérni fogom, ellenkező esetben ugyanis esetleg elveszítem a munkámat.

Ahány ház, annyi szokás, ahány konyha, annyiféle gondolatok. A miniszterelnöki konyhában így néz ki egy este, vacsora után, amikor a sziesztába beletelefonál Donald. Nyilván nem ő az egyetlen, aki ilyet tesz, világszerte sok cimborája van a kormányfőnek, akikkel olyan nexusban van, tudják egymás számát, ezért a protokollt mellőzve csak úgy rácsörögnek egymásra, akár az éjszaka közepén is, miért ne tennék?

Persze bennünket ez nem érint, mi örüljünk, hogy itt élünk, az összeurópai baj kellős közepén létrejövő közép-európai biztonságos szigeten, ahol a szlovákokkal, csehekkel és lengyelekkel közösen részesei lehetünk a mozgás és a közös élet szabadságának. A járvány ellenére az országnak működnie kell, az aktuális tudnivalókról pedig napi Facebook-üzenetekben kapunk majd tájékoztatást.

Vagy egyenesen a konyhából. Majd kiderül.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!