Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

Ordítok Blog


A róka bőrei

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Olvasom az MTI egykori igazgatójának okos ötletét. Ha annyira nem tetszik egyeseknek a Vidnyánszkynak erővel átadott (előtte persze erővel elvett) Színművészeti, akkor legyen egy másik is. Az egyiket működtesse az alapítvány, a másikat a szülők. Probléma megoldva, lehet oszlásnak indulni.

Ez egészen pontosan az a bődületes baromság, amit olyan sokszor láthattunk már. Például amikor bejelentik: a kormány támogatja, a kormány finanszírozza, a kormány pénzt ad rá, a kormány fizeti. Először azt kellene megérteni, hogy a kormány semmit nem fizet, mert a kormánynak nincs pénze. Nekünk, adófizetőknek van pénzünk, a jövedelmünk közel felét befizetjük az államkasszába. A kormány abból gazdálkodik, vagy éppen hitelt vesz fel (például kötvénykibocsátás formájában), amit aztán mi, adófizetők fogunk törleszteni a kamatokkal együtt. Magyarul: mi – fideszesek és nem-fideszesek, nők és férfiak, minimálbéresek és jobb keresetűek – fizetjük a stadionépítéseket, utakat, templomtornyokat, parókiákat, iskolákat, egyetemeket, kórházakat. Mi fizetjük a Színművészetit is. És most az a javaslat, hogy a megadóztatott jövedelmünkből fizessünk egy másik Színművészeteit, hogy teljesüljön Orbán parancsa, hogy örüljön Vidnyánszky, hogy megnyugodjon a kormány.

Nagyon szép példája ez annak, hogy lehet egy rókáról (adófizetőről) 2-3 vagy akárhány bőrt lehúzni. Fizetjük (pontosabban a kormány fizeti) az adónkból az Orbánnal szövetséges egyházaknak a fejpénzt a leszállított szavazókért cserébe, majd az adózott jövedelmünkből támogatjuk Iványi Gáborékat, hogy talpon tudjanak maradni, és képesek legyenek működtetni azt a rendszert, mely segít a rászorulókon, tanítja a szakadék mélyéről kikapaszkodni akaró gyerekeket, fedelet adnak az otthon nélkül maradtak feje fölé, védelmet a bántalmazott nőknek és gyerekeknek.

Fizetjük a fideszes propagandát toló tévéket, rádiókat, lapokat, portálokat, blogokat (pontosabban a kormány fizeti a mi adónkból irányított hirdetéseken keresztül, állami cégeken keresztül, ezeket a pénzforrásokat teljesen elzárva a függetlenek elől), és fizetünk, hogy a független média működni tudjon. Külön hányingerkeltő, amikor a közpénzből dagonyázó pártmédia felnyüszít: a függetlencivil portálok állandóan pénzt tarhálnak. Ha van gusztustalan szemétség, ez annak egy ékköve.

Aztán fizetjük a szolidaritási adót és a nem tudom minek nevezett egyéb sarcokat azért, hogy a jövedelem nélkül maradt honfitársaink ne maradjanak magukra a bajban, ugyanakkor adakozunk és adományokat gyűjtünk, ruhát, ételt viszünk azoknak, akik jövedelem nélkül maradtak.

Fizetjük az egészségügyi hozzájárulást, hogy baj esetén ellássanak az orvosnál, a kórházban, aztán fizetünk a magánorvosnál, ha nem akarunk megdögleni egy olyan betegségben, aminek a kivizsgálásáig sem sikerült eljutnunk az állami rendszerben.

Fizettünk a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközök (gumikesztyűk, maszkok) megvásárlásáért – hiszen azt állami pénzből szerezte be a kormány -, majd megvesszük a gyógyszertárban, boltban azokat a gumikesztyűket, maszkokat. Sok pénzért.

Felépítették az utakat a mi pénzünkből, majd útdíjat fizetünk, hogy használhassuk őket.

Fizetjük az adónkból az állami oktatási rendszert – plusz az egyházit -, de fizetjük a magánórákat is, ha esélyt akarunk adni a gyerekünknek a továbbtanulásra.

Fizetjük az adónkból a Vidnyányszky-féle Színművészetit, de fizessünk külön, pluszban egy másikat, ha olyat szeretnénk, ami nem csak a kormánynak, hanem nekünk is tetszik.

Mindeközben – csak hogy el ne felejtsük – mi fizetjük a miniszterelnököt, a minisztereket, az államtitkárokat, a helyettes államtitkárokat, a személyzetet, az épületek fenntartását, mi vásároljuk és tartjuk fenn az autóikat, laptopjaikat, telefonjaikat, mi fizetjük a miniszterelnök számára komfortosított karmelita kolostort, mi vettük bele a selyemtapétát és a legutolsó széket is, a mi pénzünkből épült a szereposztó terasz, mi vettük a repülőgépeket és helikoptereket, hogy gyorsan el tudjon röppenni tárgyalásra, meccsre, bárhová.

Rohadtul jól működik ez a duplán-triplán fizetés, centinként nyúzzák le rólunk a bőrt, és még a bicskát is mi fizetjük, amivel ezt teszik. És sokan még most sem értik, hogy mi történik ebben az országban. Sokan elhiszik, hogy a kormány jó, a kormány ad, a kormány támogat. Az eszükbe sem jut, hogy neki azért nem kacsasült van az asztalán a krumplistészta helyett, mert ő ugyan kifizette a kacsasült árát, mellé a minőségi bort, a válogatott desszertet, a hímzett abroszt az asztalra, a faragott asztalt az abrosz alá, a csillárt az abrosz fölé, az áramot a csillárba, és mire mindezt megvette, az ő viaszosvászonnal bevont préselt rost asztalára már csak krumplistészta jutott.

Nem tudom. Először meg kellene érteni, hogyan működik az állam. Hogyan működik a kormány, és mi a feladata. Meg kellene érteni, hogyan működik az ország, mik a jogai és mik a kötelességei az adófizetőknek, a politikusoknak, a kormánynak. Ha ezt sikerülne felfogni, akkor talán jobban a magáénak érezné mindenki mindazt, amit darabonként csavarnak ki a kezéből, egyenként lopnak ki a pénztárcájából, kamrájából, a gyereke zsebéből. Mert hogy ez így nem jól van, az biztos. És hogy a végtelenségig nem fog működni, az is biztos. Mert idő előtt beledöglünk abba, hogy többszörös terhet cipelünk, közben csak az ostorcsattogást kapjuk jutalmul.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.