Szeptember 22,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Kampányidőszak

Megihletett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kampánya, mely – a hatóság hivatalos közleménye szerint – elsősorban az idősebbeket célozza, és az álhírek felismerésében nyújt segítséget. Haladéktalanul eltrappoltam az NMHH honlapjára, hogy közvetlenül a forrásnál szívjam magamba a tudnivalókat, hátha váratlanul azon veszem észre magam, hogy már belecsúsztam abba a korba, amikor nem tudom megkülönböztetni a hülyeséget a valóságtól. Nem tudom ugyan, melyik lehet az a kor. Sőt, eddig azt sem tudtam, hogy korfüggő a dolog. Találkoztam már hihetetlenül okos idős emberrel és megrázóan buta és tájékozatlan fiatallal, középkorúval, de ennek a fordítottja is igaz. Tehát nem tudom belőni életkor szerint a dolgot. Reméltem, majd a honlapon bóklászva rám fog törni a megvilágosodás. Bevallom, régen szórakoztam ilyen remekül, minden perc, melyet erre az önképzésre szántam, hasznos befektetés volt. Ide is teszem a honlapot, hátha sokan követik a példámat, és kiderítik, mire kell erősen figyelniük az internet hullámzó tengerén csónakázva.

Lustább olvasóknak pedig elmesélem, mit leltem. Például ilyen bölcsességeket. A szöveges részt az NMHH honlapjáról idézem, az illusztrációt nem, azt a jobb érthetőség kedvéért saját kezűleg teszem mellé, nincsen köze hozzá a Hírközlési Hatóságnak.

Helyesírási hibáktól hemzsegő mondatok, a hangulatjelek túlzott használata, kattintásvadász megfogalmazások, vagy ellenőrizetlen magánvélemények a szövegben. Az ilyen hír hitelessége kérdéses.

 

Mindig nézd meg, hogy a cikk szerzője nevét adta-e az íráshoz, illetve, hogy megtalálhatóak-e további írásai a neten. Az álhíreknek gyakran kitalált, hamis szerzőjük van, vagy egyáltalán nincs szerzőjük.

 

 

 

A híroldalakon gyakran találkozunk reklámokkal, de ha ezek száma meghaladja az átlagot, vagy közük van a cikk tartalmához, akkor lehet, hogy a cikk csak az értékesítést szolgálja.

 

 

Sok portálról sok példát hozhatnék, de talán elég ennyi is hirtelen. Egyáltalán nem azt állítom, hogy ne lenne hasznos egy felvilágosító kampány, hiszen valóban nagyon sok álhír és hazugság terjed a neten. Azonban a helyzet nem ennyire egyszerű, hiszen sokféle újságírás létezik. A híreket publicisztikákkal, véleményekkel összemosni nem szerencsés. Ahogy nem szerencsés bármelyik párt propagandalapjait hírportálnak nevezni. Akkor is igaz ez – sőt, akkor halmozottan igaz -, ha az aktuálisan kormányon lévő párt érdekeit szolgáló portálról van szó.

Márpedig például az Origo néven futó, egykor valóban színvonalas és mértékadó, mára a legócskább propagandamédia szintje alá züllesztett lapra igen sűrűn hivatkozik például az MTI. A gyakran szerző nélküli – ilyenkor szoktuk elővenni Manyikát, mint a névtelen cikk feltételezett szerzőjét – írások olyan nyíltan, bármiféle gátlás nélkül, ugyanakkor a soha fel nem épülő kommunista érát idéző módon szolgálják a Fidesz hatalomban maradását, hogy az csak annak nem szúr szemet, aki komoly kihívásokkal küzd a gondolkodás terén. Neki pedig annyira mindegy, mire hívja fel a figyelmet a Hírközlési Hatóság, nem fogja érteni. Közben persze nulla a valószínűsége annak, hogy az NMHH a pártpropaganda portálok hazugságait óhajtotta volna leleplezni. Hogy igazából mi lehetett a cél, az számomra nem derült ki. De legalább remekül szórakoztam.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!