December 5,  Szombat
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Ha Orbán jót akar magának, jobban teszi, ha még időben reagál

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 567,578 forint, még hiányzik 2,432,422 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A koronavírus-járvány első hulláma úgy tűnik, a legtöbb országban lezajlott. Tudósok százai tartanak egy második hullámtól, amely ha nem is mindenhol, de a legtöbb országban végigsöpörhet. Itt nem arról van szó, hogy azonnal kezdjük meg a rettegést, az egyes kormányok feladata, hogy felkészüljenek arra, amiről már sokkal többet tudnak, mint hónapokkal ezelőtt. Nem tudni persze, mennyire lesz súlyos a helyzet, nem tudni azt sem, hogy az iskolakezdés befolyásolja-e majd a dolgokat, mint ahogy sokan azt is csak találgatják, hogy a hidegnek lesz-e bármi hatása a vírus szaporodásában. Egy sor megválaszolatlan kérdés van a dologgal kapcsolatban, amelyekre talán csak hónapok múlva lesznek válaszaink. Addig viszont mi tehetünk, merülhet fel a kérdés.

Felkészülünk a lehető legjobban, hogy ne érhessen bennünket váratlanul. Itt nem arról van szó, hogy le kellene zárni a határokat, vagy hogy ismételten karantén elrendelésére lenne szükség, hanem arra, hogy hordjunk maszkot és ahol lehet, tartsuk a távolságot embertársainktól. Lehet, hogy zavaró és lehet, hogy már mindenkinek elege van belőle, de jelen állás szerint ez jelenti a valóságot. Vagy elfogadja ezt az ember, vagy megtagadja a szabályokat és felkészül a kritikákra. Na de van a társadalomnak egy szegmense, amely nem válogathatja meg, hogy mit fogad el és mit nem fogad el. Ezek pedig az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozók, akik kénytelenek nevetséges fizetésért, embertelen óraszámban dolgozni azért, hogy minél kevesebb áldozata legyen idehaza a járványnak.

Talán nem túl meglepő módon azonban kiderült a Népszava egy friss cikkéből, hogy sokan otthagyták az állásukat az első hullám lecsengését követően, egy esetleges második hullámot megelőzően. Fel lehet persze háborodni – a kormány lehet, meg is fogja tenni -, de azért gondoljunk bele abba, hogy sokan az életüket kockáztatták azért, hogy meggyógyítsák szüleinket, nagyszüleinket, de ezért valódi elismerés nem nagyon járt. Igen, kaptak szóbeli dicséretet és egyszeri bruttó 500 ezer forintot is – kivéve a legrosszabbul fizetett szociális dolgozókat -, fizetésük azonban összességében mégis csökkent, hiszen a legtöbben nem vállalhattak mellé másod-, harmad állást, mint ahogy azt megtették a vírust megelőzően.

A döntés persze érthető, hiszen komoly fertőzésveszélye lett volna annak, ha több munkahely között ingáznak ezek az orvosok és nővérek, azonban ezt honorálhatta volna a kormányzat azzal, hogy megemelt fizetéseket biztosít számukra. Ez nyilvánvalóan nem történt meg, hiszen egyszerűbb egy egyszeri juttatással letudni a fáradozásaikat, mintsem egy valódi béremeléssel rendezni a helyzetüket. De még csak azt sem kellett volna mondani, hogy ez kizárólag a járvány idején nyújtott fáradozásaikért jár, hiszen az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók évek, évtizedek óta alulfizetettek. Egy pénztáros többet vihet haza, mint egy nővér vagy ápoló, ami egyszerűen nevetséges. A hazai bérek egyszerűen nem versenyképesek, amit pontosan tudtunk a járvány előtt is, de ha valamikor, hát most aztán mindenki számára szembetűnővé válhatott.

Sok egészségügyi dolgozónak okozott 20-30 százalékos bevételcsökkenést a járvány elleni védekezés, a veszélyhelyzet idején ugyanis átmenetileg megszűntek a megélhetésüket biztosító kiegészítő jövedelemszerzési lehetőségek. Az egészségügyi szakdolgozók felének-kétharmadának, az orvosok közül szinte mindenkinek van „békeidőben” másod-, harmadállása. A normális heti 40 óra helyett 60-at, sőt, ügyeletekkel együtt még többet is dolgoznak az orvosok, nővérek, szakdolgozók, hogy megéljenek.

Az már önmagában is szégyen, hogy egy orvosnak, vagy nővérnek másod, harmadállásra van szüksége, hiszen ha valakik, hát ők embertelenül sokat dolgoznak. Döntésük mégis érthető, hiszen járvány ide, második hullám oda, nekik is meg kell élniük valamiből. A boltban nem fog ingyen kenyeret, vagy csirkemellet kapni csak azért, mert orvos, esetleg nővér. Anyagi biztonságra van szüksége, melynek hiánya egyszerűen elviselhetetlen amellett a stressz mellett, ami egy ilyen munkával önmagában is jár. Az én barátnőm nővér – Spanyolországban – de minden nap látom rajta, micsoda stresszel jár a munkája, pedig őt a magyar viszonyokhoz képest még meg is fizetik.

Kérdés persze, hogy mi a kormány terve, hiszen van 16 000 bevethető lélegeztetőgépünk, amelyeket jó lenne, ha valaki be is tudna üzemelni. Tudom én persze, hogy Gyurcsány tehet erről is, de talán ideje lenne már végre előállni egy valódi egészségügyi reformmal, ha nem akarjuk, hogy olyan orvos- és nővérhiány alakuljon ki hamarosan, amely veszélyeztetni fogja az ellátást. Orbán elmondhatja, hogy sikeresen kezelte a járvány első hullámát – ez akár a szerencsének köszönhető, akár nem, az emberek többsége számára nem fontos – ezért ha jót akar magának, tesz valamit azért, hogy egy esetleges második hullámot is jól kezeljen az ország, hiszen az az ő hatalmát is tovább erősítené.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!