NEHAZUGGY

Orbánék dörzsölhetik a tenyerüket

Lázár Gergő | 2020. Augusztus 11, Kedd | 17:59

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,340,346 forint, még hiányzik 659,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mészáros Lőrinc dörzsölheti a tenyerét, hiszen a Balatonnál felpörgött a turizmus az utóbbi hetekben. Miután a NER leuralta a Balatont is, nem is volt kérdés, hogy jó döntést hoztak. De a komoly bevételekben az is szerepet játszott, hogy a kormány a hazai üdülést promózza leginkább. Ez persze logikus, ezzel alapvetően nincs is probléma, hiszen a legtöbb ország kormánya a hazai turizmust erőlteti, mivel a járványt követően óriási szükség van arra, hogy fellendüljön ez a része a gazdaságnak. Érthető tehát az, hogy a több Balaton, kevesebb Adria kijelentés nem váltott ki különösebb ellenérzéseket, annak ellenére sem, hogy pont Orbán mondta ezt egy reggeli rádióadásban.

A gond azonban az, hogy a legritkább esetben segítik az emberek ezzel a magyar gazdaságot, mint inkább Mészáros Lőrincet, Tiborcz Istvánt, valamint egyéb, kormányközeli oligarchákat. Még jóval a járvány előtt bevásároltak, majd ezt követően a gazdaságélénkítő csomagból megítélt milliárdokból azonnal neki is láttak annak, hogy tovább fejlesszék a magyar tenger turizmusát. Igen ám, csak a közpénzzel kitömött oligarchák ezzel a saját vagyonukat fogják gyarapítani, nem pedig az országét, annak ellenére sem, hogy magyar üzletembereknek hazudja őket a hatalom. Magyarok persze, de nem üzletemberek, arról nem is beszélve, hogy jóval többe kerülnek mindannyiunknak, mint amennyit ők maguk termelnek az országnak.

Egy nemrégiben közzétett blogbejegyzésből kiderült, hogy egy szingapúri ötcsillagos hotelszobáért közel ugyanannyit kell fizetni, mint egy négycsillagos tapolcai szállodaszobáért, ami nyilvánvalóan minőségben meg sem közelíti egymást. De az sem titok, hogy egy olasz, spanyol, vagy görög utazás is jóval olcsóbb és sajnos színvonalasabb is, mint egy balatoni nyaralás. A balatoni árak egyszerűen elszálltak, ennek ellenére sem csökkent a kereslet, sőt. A magyar tenger környéke szinte telt házzal üzemel, ami jó hír az ott a lábukat megvető oligarcháknak és személyesen Orbán Viktornak is. A kérdés már csak az, hogy vajon miért választják az emberek ennek ellenére is a túlárazott, sokszor még az alapvető színvonalat el sem érő hazai szálláshelyeket?

Félreértés ne essék, én nem a hazai turizmus ellen vagyok, de azt nem bírom megérteni, hogy miért választják tíz, ha nem százezrek a csalódást nyújtó hazai szállásokat. Azzal ugyanis, hogy a siralmas állapotokat elfogadva gond nélkül kifizetik a nevetségesen magas árakat, egyszerűen fenntartják a helyzetet. Ha ugyanis nincs igény a jobbra – vagy ha van is, de ennek nem adnak hangot –, akkor nehezen fog megváltozni a hazai turizmus. Ha sokan elfogadják, hogy lényegében meglopják őket a túlárazott, olajban tocsogó lángossal, a szintén túlárazott harcsával vagy pisztránggal, úgy tartósítják a rosszat. Mert nyilvánvalóan vannak nagyszerű helyek országszerte, ahol a vendéglátó tényleg mindent megtesz azért, hogy a vendég kedvében járjon, de azért lássuk be, nem ez a megszokott.

Ahhoz, hogy igazi változás történjen a Balaton környékén, az kellene elsősorban, hogy az emberek véleményt nyilvánítsanak. Nem úgy, hogy beleírnak a vendégkönyvbe, hanem úgy, hogy igenis minőségi ellátást követelnek és elvárják, hogy a kifizetett összegért valódi szolgáltatást kapjanak. Még tavaly, a járványt megelőzően többen is nyilatkoztak a hazai újságoknak azzal kapcsolatban, hogy mekkora lehúzás volt az Erzsébet-program, amivel leginkább a szállásadók – vagyis a NER – jártak jól, ennek ellenére fogadni mernék arra, hogy több tízezren fogják ismét megpróbálni a dolgot, hátha változott valamit a helyzet. Ehhez képest az egyetlen értelmes dolog az lenne, ha tájékozódnának a szállásukról és az ottani körülményekről, hiszen egy jól meghozott döntéssel nem csak egy színvonalas nyaralásban lehetne részük, de valóban azokat támogatnák egy igen nehéz időszakban, akik ezért meg is dolgoztak.

Sajnos úgy látom, hogy sokan úgy mennek nyaralni, mint ahogy 4 évente szavaznak. Tudják, hogy rossz a helyzet és fanyalognak, de valahogy mégis támogatásukról biztosítják azokat, akik teljesen hülyének nézik őket. Nyilvánvalóan nem annak örülnék, ha csökkenne a balatoni turisták száma, hanem annak, ha az odautazók átgondolnák, hogy kit is kívánnak támogatni a félretett pénzükkel, és valóban megéri-e szó nélkül tűrni, ha átverik őket. Addig egészen biztosan nem lesz változás ebben az országban, ameddig az elégedetlen vendég nem nyitja ki a száját. Persze lehet, hogy tévedek és tavalyhoz képest olyan szinten emelkedett a balatoni nyaralók és hotelek színvonala, hogy minden gond nélkül elfogadható a közel 10 százalékos áremelkedés. Ha tehát egy tapolcai 4 csillagos szálloda minősége ma már vetekszik egy szingapúri 5 csillagos hotelével, akkor én kérek elnézést.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!