NEHAZUGGY

Banánpálinka

Tamás Róbert | 2020. Augusztus 7, Péntek | 17:51

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,627,337 forint, még hiányzik 372,663 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Valami egészen csodás az a tudatzavaros agyhalál, melyben sokan megtalálni vélik az életterüket. Úgy lubickolnak benne, hogy öröm nézni. Tényleg hihetetlenül vicces lenne, ha kívülről nézhetném, de lassan már el is felejtem, hogy mennyire gáz ebben élni, annyira abszurd. Igen, olykor képes vagyok vigyorogni. Máshogy talán nem is lehet viszonylag ép ésszel megúszni a dolgot.

Van itt nekünk egy közimádatnak örvendő népvezérünk. Azt hirdeti magáról, hogy ő aztán detényleg soha a büdös életben nem volt, nem van és nem is lesz vagyonos ember, arról azonban mindenki tud – a rajongótábor is -, hogy az egész családja milliárdos lett, mióta hatalomba került. Ahogy arról is mindenki tud, hogy a szomszédos disznószerelő kisiparos a saját esze és tehetsége szerint ma is olajos kezeslábasban járna házhoz kazánt szerelni, megbecsült szakember lenne, de biztosan nem lenne az ország leggazdagabb embere számolatlan vállalkozással és felmérhetetlen vagyonnal. Nem kell kettőnél több működő agysejt annak felismeréséhez, hogy itt olyan mértékű korrupcióról van szó, amilyenért egy rendes banánköztársaságban már belenyomták volna az önjelölt királyt a saját arany vécékagylójába legalább fél órára.

Az sem mindennapi jelenség, hogy olyan miniszterek és államtitkárok díszelegnek az ország kormányában és körülötte, akik nem csupán szellemileg és erkölcsileg alkalmatlanok ilyesmire, hanem kimondottan olyanok, akik egy átlag kétszáz fős településen is legfeljebb annyit érnének el saját erőből, hogy jóindulatúan rájuk hagyja a baromságokat a falu népe, mert nem tehet róla szegény, ennyi esze van. De nem nevezik ki a település vezetőjének, az biztos. Nem dobja össze a falu népe a fizetését, hogy bárgyú létére ötször annyit keressen, mint aki meg is dolgozik a pénzért, az is biztos. Mármint nem nálunk van ez így, hanem egy rendes banánköztársaságban. Nálunk simán. Sőt!

A közpénzből zabáltatott, pártpropagandát nyomató portálok közpénzből zabáltatott propagandistái szabadságharcolnak. Főként a független média ellen. Jelzem, azzal szemben, amit a propagandisták a sok eszükkel gondolnak, nem a gondolkodástól, nem eszméktől és főként nem etikától és gerinctől független az újságírás (már amelyik az), hanem a hatalomtól és a hatalom pénzétől. Tudom, ez nehezen értelmezhető annak, aki elhiteti magával, hogy a portálhoz zúduló állami cégek hirdetéseinek bevételéből kapja ő a fizetését, ezért teljesen piaci alapon működik. Amikor meg nem.

És még nem is beszéltünk a parlamentnek nevezett képződményről, ahová a fideszesek azért járnak be, hogy felolvassák a szöveget a papírról, de főleg hogy megnyomják azt a gombot, amit mondtak nekik, hogy meg kell nyomni. Merem állítani: az esetek 103 százalékában a többségnek dunsztja sincs arról, mire és miről szavaz. A többi párt képviselője meg ott van, hogy többen legyenek. Természetesen tisztelet a ritka kivételnek, leginkább jól elvannak a szorgos semmittevésben.

Mi is jól elvagyunk magunknak. Az ország fele annak örül, hogy legyőzte az ország másik felét. Az ország másik fele meg igyekszik bízni abban, hogy egyszer sikerül normális országban élni. Közben az ország egyik fele pont olyan szarul él, mint a másik fele, de van egy szűk réteg, amelyik remekül megvan, köszöni szépen. Hovatovább tényleg az a szabadság szimbóluma néhány ember számára, hogy dacosan nem vesz fel maszkot, mert neki senki ne mondja meg.

A fideszes-ellenzéki pofonpartitól kicsit távolabb lemond egy komplett önkormányzat, mert nem tudják megvédeni a NER nyomulásától a települést, de nem akarnak nyilatkozni, pontosan miért mondtak le, mert attól félnek, hogy odacsődülnek az ellenzéki pártok tüntetni, amivel kiváltják a kormánypártból a bosszúállási reflexet és éppen azok szívják meg, akiket meg akarnak védeni. A település lakói. Örömmel mondanám, hogy merő paranoiáról van szó, de nem mondhatom.

Így bugyogunk és büdösödünk szép csendesen. Az lehet a vigaszunk, hogy ha eléggé megerjedtünk, már adómentesen főzhet bárki pálinkát belőlünk. Banánpálinkát. Az is valami.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!