Október 20,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Szereposztó terasz

Kissé röhögséges egy fröcsögő cikket olvasni arról, hogy a konzervatív morális fölényesek mennyire gyűlölik a gyűlölködő liberálisokat. Az önkritika sajátos hiányára vall az ilyesmi, de most nem szeretnék belemenni, hogy ki ütött vissza először, mert még nincs vége a pofonpartinak, és egyébként is értelmetlen bizonygatni valamit, ami meghaladja egyesek képességeit.

Röviden: felháborító, hogy a gaz nemzetáruló kommentelők megtámadták Hosszú Katinkát, amiért az úszónő az ország vezetőjével merészelt fotózkodni a kultikus teraszon. És hosszan fejtegeti a költő, miért is van teljesen rendben az a fotó. Igaza is lenne, ha nem ebben az országban élnénk. Ha valóban csak politikai nézetkülönbségekről lenne szó. Akkor senkinek – sem sportolónak, sem zenésznek – nem lenne ciki megjelenni azon a teraszon, de akkor nem is váltana ki olyan reakciókat, amilyeneket ebben az országban kivált. Normális országban ilyesmi egészen egyszerűen nem fordulhatna elő.

Csakhogy ez nem normális ország, itt már régen nem világnézetekről van szó. Akarjuk vagy sem, nagyon súlyos állásfoglalás megjelenni azon a teraszon, ahogy nem megjelenni is az. Mégpedig – sajnos ide jutottunk – a diktatúra melletti vagy elleni kiállás egy ilyen közös fotó. Aki ezt nem érti, az nem ebben az országban él. Vagy nem ezen a bolygón.

Különösen emeli az eset érdekességét, hogy a közös fotó után a rendőrség – két és fél év nyomozgatás után – megszüntette az eljárást Hosszú cége ügyében, mely a Duna Aréna szerződés nélküli használatát feszegette. Volna. Már nem feszegeti. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy amennyiben valami diktatúraként működik, akkor azt egy idő után diktatúrának fogjuk nevezni. Aki kiáll egy diktátor mellett, az ne csodálkozzon, ha felbőszíti azokat, akik szabad országban élnének. Illetve lehet persze csodálkozni, de nem igazán érdemes.

Mindannyian tudjuk, hogy arra a teraszra nem akárki teheti be a lábát. Azt is tudjuk, hogy aki ott szelfizik Orbánnal, annak egy kicsit – vagy nagyon – megoldódik jónéhány dolga. A nyugdíjából megélni nem képes egykori zenész hirtelen támogatásokhoz és koncertlehetőségekhez jut, a másik zenész százmilliókat kap turnészervezésre, templomi koncertekre, a közepesen (sem feltétlenül) tehetséges színész kap egy egész színházat, ahol kiélheti magát, másoknak különféle kedvezmények és állami megbízások (esetleg trafikok, kaszinók, miegyebek) hullanak az ölébe, netán elnézőbb lesz a rendőrség, az ügyészség nem is érti, miért kellene nyomozni.

Ez erről szól, jó ideje erről szól. Felesleges álnaiv módon úgy tenni, mintha semminek semmi köze nem lenne semmihez, mintha valóban csak egy színész, zenész, sportoló tenné tiszteletét az ország vezető politikusánál, ami teljesen normális dolog, de Magyarország már jó ideje nem erről szól. Senki, egy közismert személyiség sem vonhatja ki magát ez alól, ezzel kell élnünk, ezt kell tudomásul vennünk. Az a terasz valójában egy szereposztó dívány. Az ország részekre szakadt. Ha Hosszú Katinka – vagy bárki más – nem azon a teraszon parádézik, hanem mondjuk Gyurcsány Ferenc süt neki rántottát a konyhában, akkor most a propagandamédia üvöltene teli tüdőből libernyákot és hazaárulót. Igaz, ebben az esetben aligha találja úgy a rendőrség, hogy nincs itt semmi nyomoznivaló, aligha hullik némi pénz a zenész kalapjába, biztosan nem kap színházat a művész úr, nincsenek ilyen-olyan támogatások, megbízások, díjak, kitüntetések, nincs ingyenreklám a pártmédiában és még nagyon sok dolog nincs.

El kell fogadni, hogy azon a teraszon megjelenni kockázattal jár, mert az országnak az a fele, amelyik nem kimondottan szeret diktatúrában élni, véleményt fog nyilvánítani. Nem mindenki, de Hosszú van annyira intelligens, hogy tisztában volt mindezekkel. Tudta, vállalta és nem hinném, hogy meglepte vagy bántja az emberek reakciója. Ha igen, azt nagyon sajnálnám, mert akkor eddig vakon élte az életét. De valószínűtlen, hogy így van. Nyilván azért nem ő írt egy keserves posztot erről az egészről, hanem egy ambiciózus propagandista. De neki is kár volt. Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy most ez van. Nem jó, hogy ez van, de attól még semmi nem fog változni, ameddig azon a teraszon dőlnek el emberi sorsok.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!