Szeptember 21,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Én már várom az első fecskéket, akik bejelentik, hogy ők eddig is belülről bomlasztották a rendszert

Valahogy az az érzésem, hogy tompul az a harci lárma, amiben évek óta élünk. Talán azért nehezebb észrevenni, mert már elzsibbadtunk, megszoktuk, bele is fásultunk. Ahogy Bálint kolléga megállapította: elaludtunk, mint Csipkéék Rózsikája, ezért úgy érezzük, semmi nem változik. Pedig de, és nem csak annyi, hogy a várkaput beszőtte a sűrű tüskebozót, a sarokban a sokadik generációs pók szolgáltat műsort és belepte a por a csecse ruhánkat.

Az általános, penetráns, folyamatos csatazaj halkul. Nézzük az Index ügyét. Lényegében már csak Bodolai László harcol nagy erőkkel, mert véletlenül önmagával elfelejtett aláíratni egy titoktartási szerződést, úgyhogy a távozó újságírókkal ellentétben ő karattyolhat, még csak cáfolni sem nagyon tudják. Menet közben azért kiviláglik, hogy nem is szükséges, de nem is nagyon érdemes cáfolni, hagyni kell, hadd bontakozzon ki. Személyesen cáfolja önmagát, az pedig úgy nagyon is rendben van.

A pártmédia sem a régi zajos, éppen a nyolcason olvastam egy halovány cikket arról, miért is rohadjanak meg az indexesek. Ennél azért még az origós Manyika néni is jobbat szokott alkotni, ha a szerencsésebbik lábával esik keresztül a router zsinórján pitymalláskor. Négy nagyon ütős érvet sorol fel a költő – önmagát ugyan újságírónak nevezi, de nem kell minden butaságnak bedőlni – az Index kinyírásának jogossága mellett: az egyik újságírójuk nem állt fel egy régen született, majd mostanában konzervdobozilag felkapott nótára, pedig egyrészt ez az új fideszes himnusz, másrészt felvidéki gyerekek énekelték! Érted, öcsém? Nem állt fel! A másik súlyos érv a portál beszántása mellett az, hogy lebuktatták Kovács Béla volt jobbikos EP képviselőt. A harmadik pedig az, hogy simogatják a migránsokat.

A negyedik, egyben legsúlyosabb érv: megszületett Orbán Viktor unokája, ilyenkor – mármint egy baba születésekor, függetlenül az újszülött családjának politikai hovatartozásától – minden jóérzésű ember örül, hiszen új élet és minden jóérzésű ember gratulál, kivéve az indexeseket.

Ez nekem megint egy kacifántos öntökönlövésnek tűnik. Jóérzésű ember általában nem csinál celebet a védekezésre képtelen unokájából. Az a család öröme és magánügye, nem nyilvános esemény. Akkor ez hatványozottan így van, ha egy politikusról van szó. Egyszerűen gyomorforgató, ahogy Orbán azt az ártatlan újszülöttet használja fel a saját népszerűsége növelése érdekében. Olyan gátlástalanul, amilyen gátlástalanul tapos bele mindenbe és mindenkibe, aki közte és az elérendő céljai között áll.

De most nem a politikai prostikról terveztem írni, hanem a csillapuló csatazajról. Ha csak egy pillanatra figyelünk, észre fogjuk venni. A szokásoshoz képest nagyon halkan gyurcsányoznak – sőt, inkább már gyurcsánynéznak – az Index körül, inkább szeretnének kivonulni a történetből. Ez érthető is, mert nagyon túltolták a talicskát, de közben nem is érthető, mert eddig ez soha nem gátolta őket semmiben. Aztán az is feltűnő, hogy Karácsony Gergely is lekerült az étlapról. Néha egy halvány füstgránát, de semmi komoly. A gyöngyöspatai ügy is csendesen rendeződik. Bayer Zsolt írt ugyan valami hörgést, de ezért fizetik, perszehogy írt. Suttyomban született egy magyarázkodó levél az Európai Néppártnak, de valójában arról is hallgatnak a propagandisták.

Tudom, persze. Nyár van, talán mindenki a Balaton partján gazdagítja a négyszeres nagypapát, mert bizonyára nem csak a pórnépnek kutya kötelessége itthon zabálni a lángost negyven fokban, hanem mindenki másnak is. Én azért hajlok arra a feltételezésre, hogy csendes meghátrálást láthatunk. Persze nem tegnap óta egyértelmű, hogy a nacionalizmus és az egyéb szélsőjobbos elhajlások egyáltalán nem nyerők az Unióban, a harcostársak sorra elhullanak, az Unió is mintha kezdené megtalálni a hangját – például nem folyósított támogatást azoknak a lengyelországi területeknek, ahol kihirdették a homofóbiát -, ráadásul csupán egyetlen hónap van arra, hogy Orbán valahogy rendezze a sorait. Kell kezdeni valamit a néppárti felfüggesztéssel, nem beszélve az itthon elterjesztett hazugságokról, hogy mindenben győzött a főkipcsak. Mert kiderülhet – mármint a hívek számára, mert mindenki más már régen tudja -, hogy semmi nem az, aminek látszik és semmi nem úgy van, ahogy mondták.

Én már várom az első fecskéket, akik bejelentik, hogy ők eddig is belülről bomlasztották a rendszert. Az lesz a jele annak, hogy sikerült átbukni a peremen. Ez persze nem azt jelenti, hogy holnap lemond a hatalmáról a maffia, mert nem fog. Megpróbálja előadni azt, amit már eddig is láthattunk néhányszor. A köpönyegváltást. A kérdés már csak az, van-e még olyan ruhadarab a szekrényben, amit nem koptattak rongyosra, vagy csak a csontvázak maradtak. Hamarosan meglátjuk.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!