NEHAZUGGY

Fluor, a svájci bicska

Tamás Róbert | 2020. Július 27, Hétfő | 17:57

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,376,346 forint, még hiányzik 623,654 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A propagandamédia már túl van az Index bedarálása fölött érzett boldogság nagy részén, bár bizonyára elő fognak még törni az öröm hangjai, hiszen nagy dolog ez egy ország (jó, nem az ország, de a kormány és pártmédia) életében, amikor a legnagyobb hírportált is sikerül semlegesíteni, így talán csend lesz. Már nem kell attól tartani, hogy milliók értesülnek Orbán Viktor képmutató bejelentkezéséről a Balaton partjáról és kiderül: a veje úszómedencés luxusüdülőjében van a drága ember, nem egy kempingben verte fel a sátrát. Jó, a kemping csak vicc volt persze, be sem férnének oda a testőrök, csak a nyűg lenne, sokkal célszerűbb egy szálloda emeletét lefoglalni az erősen őrzött csodacsatárnak. De legpöpecebb kétségtelenül a vejkó új szerzeménye, az egyhektáros birtok. A tulajdoni lap szerint ez egy szántóföld mezőgazdasági épületekkel, de szerencsére nem az, hanem egy luxusnyaraló több épülettel, úszómedencével és mindennel, ami nélkül a csúti faluvégéről indult világmegváltó nem tud kellő és főként méltó módon pihenni.

Na, erről például már nem ír az Index, a császár nyugodtan nyaralhat. Most ő megérdemelt pihenését tölti, és hálát ad az égnek, amiért milliárdos rokonai és barátai időnként kölcsönadják neki különféle vagyontárgyaikat (hajót, repülőt, nyaralót), mert bizony a saját fizetéséből erre nem nagyon telne.

Arról sem ír az Index, hogy a Fluor Tomi nevű (zenész) ismert szereplője a magyar rögvalónak hirtelenjében ellensége lett a PestiSrácoknak, pedig nemrégiben még erősen kedvelték. Úgy történt a kegyvesztés, hogy egy Zelenka Dóra nevű ifjú tehetség átült a 888-ról a PestiSrácokba és megtudta, hogy Fluor Tomi szerint az Index a szabad média része volt, ez pedig ebben a felfokozott nemzetközi helyzetben nem bocsánatos bűn, hanem minimum hazaárulás. Márpedig aki árulja a hazát – aki most éppen nem tud személyesen védekezni, mert éppen a veje mezőgazdasági úszómedencéjében áztatja a szalmakalapos lúdtalpát, de egyébként sem nyilatkozna meg ilyen pitiáner ügyekben, hiszen az méltóságán aluli lenne, erre tartja a nyolcasokat és a srácokat, na mega Zelenka Dórákat – azt bele kell tiporni a turulszaros anyaföldbe.

A legjobb tiprási módszer nem az, ha érvekkel cáfolunk egy kijelentést, hanem az, ha az illető emberi és/vagy szakmai minőségét vonjuk kétségbe. Ilyen szellemesen:

A közepesen tehetséges (haha) „rappernek” most az Index miatt sír a szája, ugyanis szerinte a magyar szabad sajtó egyik utolsó „bástyáját” a csúnya, a rossz, Orbán-kormány verte szét. Mondjuk az Index a szintje, az nem kérdés. Művész, istenem, hová devalválódhat ez a fogalom még?

Ugyanezen a portálon – igaz, hogy réges-régen, két évvel ezelőtt – Fluor Tomi még kedves figurája volt a propagandistáknak. Történt ugyanis, hogy Fluor élőben mondta be a Petőfi Rádióban Soros György nevét, ezért aztán az ellenzéki, hazaáruló ballibsik azonnal azzal vádolták a csatornát, hogy hanyagolják a művész úr dalait. Ebből persze egy szó sem volt igaz. Mert akkor – két éve – azt írta a PS:

Fluor Tomi a „Mizu” című megaslágerrel robbant be a magyar zeneiparba. A fülbemászó dallam extrémen bugyuta szövegén sokan csak mosolyogtak, mások pedig – főleg zenei berkekben – már-már kikérték maguknak, hogy ez a hello, mizú, figyú, mi a szitú akármi, zenei produkcióként vonuljon be a modernkori művészettörténelembe. Még Fábry Sándor is felolvasta a dal szövegét az egyik műsorában, gondolom nem a gazdag szókincs vagy a mélyenszántó gondolatok hatottak ennyire a lelkére.

Szó se róla, Fluor rengeteget fejlődött mostanra, ez laikus hétköznapi füllel is érzékelhető, talán most ő mosolyog azokon, akik előtte csak egy rokonszenves gegnek könyvelték el első slágerét. A Wellhello az egyik legnépszerűbb zenei formáció Magyarországon, ez vitathatatlan tény. És Ungár Péterrel ellentétben, a srácoknak van kézzelfogható rajongótáboruk. A statisztikai adatok, a letöltések, a fesztiválok, mind-mind őket igazolják.

No tehát, két éve még tehetséges és népszerű volt ő, mostanra azonban ott tartunk, hogy nem szerencsés művésznek nevezni az urat, mert azzal magát a jelzőt devalváljuk. Ehhez mindössze annyira volt csak szükség, hogy két éve a baloldalt lehetett szidni Fluor védelmében, ma pedig a baloldalt lehet támadni Fluor pocskondiázásával. Közben Fluor tehetsége vagy tehetségtelensége aligha változott jelentősen, a cél legalább változatlan maradt. Az ellenzék ócsárlása olyan módon, hogy ehhez ne észérveket, hanem egy közéleti szereplőt használjanak fel. Függetlenül attól, hogy akarja vagy sem a szereplő a felhasználást. Ez soha nem izgatta a propagandistákat. Így lett viszonylag rövid idő alatt egy – tehetséges vagy sem, nem én fogom eldönteni – előadóból svájci bicska. Gyakorlatilag bármilyen funkcióra megfelel, csak elő kell pattintani belőle a megfelelő eszközt. Az önmagát újságírónak tartó propagandista hölgy a cikk megírása után talán még a körmét is hegyesre tudta reszelni vele.

Eddig nem ismertem a zenekart – a két kicsi legóval is csak futólag találkoztam – most belehallgattam. Ide teszek egy dalt, hátha nem vagyok egyedül a nemtudásommal, legalább lássuk, kiről beszélünk.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!