NEHAZUGGY

Pénzért bármire képesek?

Lázár Gergő | 2020. Július 23, Csütörtök | 10:00

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,544,300 forint, még hiányzik 455,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A kormány és az egyházak összefonódása – úgy tűnik még – tovább fokozható. Nem elég, hogy stadiont, templomok és iskolák tucatjait kapják az egyházak a kormánytól – pontosabban tőlünk, magyar adófizetőktől – de úgy néz ki, hogy a gyermekvédelmi szakellátás is előbb-utóbb teljes egészében hozzájuk kerülhet. A tervezet szerint év végére már a gyermekvédelmi szakellátás 60 százaléka az egyházak kezébe kerülne, ami hatalmas szám a 2010-es, jóval kisebb mértékhez képest. Az időközben megszűnt Abcúg korábbi riportja szerinte 2010-ben még csak 876 fő volt egyházi gondozásban, ami egyenlő volt az alapítványi, egyesületi és nonprofit gazdasági társaságoknál elhelyezett gyermekek számával. A rezsim kezdetén változott meg minden, ugyanis egy évvel később ez a szám már 2444 volt, 2014-ben pedig már az 5300-at is meghaladta.

Ennek oka pedig ugyanaz, mint annak, hogy egyre több gyermek kénytelen egyházi iskolába járni, ami nem más, mint hogy a kormány sokkal komolyabb összeggel támogatja azokat, akik ezt az utat választják. Mint azt már én magam is sokszor elmondtam, azzal nincs probléma, ha az egyház is szerepet kíván vállalni a gyermekek tanításában, esetleg a szülő nélkül felnövő gyermekek elhelyezésében, de azzal már van, hogy ezt a kormány hathatós segítségének köszönheti. Oldják meg hasonló állami támogatás mellett, esetlegesen a saját költségvetésükből kiegészítve azt. Az egyházak ugyanis nem szegények, sőt, még csak adózniuk sem kell – én ezt a mai napig nem értem egyébként – emellett a miséket követően pénzt szednek be, kapnak az emberek 2 százalékos adó felajánlásaiból is, valamint emellett még a kormány is kitömi őket.

Ez mégis miért normális? A történelmi egyházaknak van pénzük bőségesen, mégis úgy viselkednek, mintha egyszerűen az emberek szeretetétől élnének. Ez baromira nem így van és soha nem is volt így. Egy temetés, egy esküvő, sőt még egy keresztelés sincs ingyen. Mindenért megkérik az árat, szinte semmit nem tesznek csak keresztényi szeretetből. Ehhez képest mondjuk egy civil szervezet a legtöbbször ingyen segít a rászorulókon. Az ott dolgozók fizetését pedig addig csökkenti (már ha egyáltalán van fizetésük), ameddig kell, hogy el tudják látni a segítő funkciójukat akkor is, ha a kormány rájuk száll. Ezek a szervezetek sokszor csak amiatt képesek még fennmaradni, mert az Uniótól kapnak némi támogatást. A kormány azonban mindent megtesz azért, hogy ellehetetlenítse őket. Ennek oka, hogy Orbán ellenséget lát bennük, ugyanis sok olyan feladatot hajtanak végre, amelyeket az állam kötelessége lenne, sőt, sokszor még az állammal is szembe mernek szállni, ha egy ember jogainak megvédéséről van szó.

Ez Orbán szemében politikai szerepvállalást jelent, ami számára elfogadhatatlan. Az viszont már nem zavarja, hogy az egyházak ugyanígy, sőt, sokkal jobban politikai szerepet vállalnak, ugyanis az sem ritka, hogy egy helyi pap a Fidesz mellett prédikál. Ez nem csak törvénytelen, de vélhetően a Biblia teljes szellemiségével is szembemegy. Ezzel viszont semmi gondja nincs a hatalomnak, hisz a politikai szerepvállalás őket segíti, nem pedig ellenük van. Nem is véletlen tehát, hogy ott tömik ki az egyházakat, ahol csak lehet. És itt nem csak a keresztény egyházra kell gondolni, hanem mindazokra, akik teljesítik, amit a kormány kér. Az ország egyik leginkább szeretett egyháza a MET pont nem ilyen, ezért őket a hatalom ott támadja, ahol csak tudja. Őket ellehetetlenítették, azonban vezetőjük, Iványi Gábor a mai napig nem adta fel.

Ők egészen biztosan nem fognak stadiont kapni, új templomot, esetleg pénzt iskolaépítésre. Ezt csak azok kaphatják, akik hitet tettek a Fidesz mellett, ezzel elárulva mindazt, amiért elviekben kiállnak. Hogy bízhatna egy anyuka vagy apuka abban az egyházban, amely politikai oldalt választott azért, hogy anyagilag kifizetődőbb legyen számára? Hogy fogadhat el bárki is erkölcsi nevelést egy olyan paptól, akinek egyháza eladta lelkét a jelenkori hatalomnak? Nem a vallásos emberekkel vagy a vallással van bajom, hanem azzal, hogy az egyházak oda dörgölőznek, ahonnan pénzt és hatalmat remélnek. Ennek semmi köze nincs sem a Bibliához, sem Jézushoz, ez nem több gerinctelen árulásnál. De ez nem jelent problémát idehaza, sőt, sokan még büszkék is az elért „eredményeikre”. Nem véletlenül tart itt ez az ország.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!