NEHAZUGGY

Így állunk a jogállamnak csúfolt Magyar Köztársaság romjain

Vogronics András | 2020. Július 23, Csütörtök | 12:02

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Mi lesz, ha elfogynak a szimbolikus ellenségek? Mi lesz, ha nem lesz már kire mutogatni?

Nem szeretném felsorolni, hogy abban az országban, ahol a mindenki felett álló Orbán Viktor azt mondta a szájával 2018-ban, hogy „mi soha nem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akik nem értenek velünk egyet”, azóta kiket hallgattattak el zsinórban, szó szerint, és mi a terv a jövőre nézve nem „elhallgattattásilag”.

Most éppen az Indexen a sor, a szerkesztőség nyakára rátették a kést. És valószínűleg úgy fog kivérezni, és majd szép csendben kimúlni ez a portál is, mint anno az Origó. Maffiatempó? Az. Hallgatási pénzt is ajánlottak a főszerkesztőnek, akinek az volt a bűne, hogy átállította a függetlenségi barométert. Szóval így állunk a jogállamnak csúfolt Magyar Köztársaság romjain.

Szép kilátások a jövőre nézve, ha már nem lesz mit, akkor jön a kit. Mármint a besúgórendszer, amiből egykoron már gyönyörűen vizsgázott a történelem során ez a büszke, egy vérből való magyar nép. Hányan lesznek vajon olyanok, akik alamizsnáért, vagy ha úgy jobban tetszik a keresztényeknek, a Judás-féle 30 ezüstért majd jól felnyomják a szomszédot, havert, ellenséget, barátot, családtagot, aki nem Orbán kottájából játszik, vagy mást gondol erről a gusztustalan rendszerről, mint ők? Mármint a kiváltságosok, akik megvilágosultak és ráléptek az egy a zászló, egy a tábor mezsgyéjére, és mint egy kurva nagy papagájfarm lakói kórusban üvöltik, hogy mocskos libsik. Meg hogy végre elkussoltatják a sorosista, hazaáruló geciket, akik mindig mindenkibe belekötöttek, beledugták az orrukat mindenbe, meg beleugattak a nagyok dolgába. Most majd végre minden liberálfasiszta oda kerül, ahova való: a független sajtó dögkútjába.

Mi vagy ki lesz a következő? Hol lesz ennek a vége?

Ja, és fogjuk be, mert nehogy velünk is ez történjen. Sunnyogjunk, mert akkor hátha megússzuk. Hát barátom, nem, itt senki nem fogja megúszni. Csak akkor, ha összefogunk és kiállunk az igazunkért, és azoknak az igazáért, akik értünk ugatnak, írnak, tesznek, és/vagy áldozzák fel magukat nap mint nap.

Manapság nem lehet elbújni, mert ezek mindent látnak, hallanak. Ne legyen illúziód, de ha erre vágysz, hát tessék: irány a felszín alá, és ha majd az utókor felteszi a kérdést, hogy te miért nem csináltál semmit, akkor majd tárd szét a kezed és mentegetőzz. Mert az nagyon megy, az emberi jellem magasiskolája ez a társadalom.

Megsértődsz? Ám legyen. Én akkor is kimondom, hogy gyáva, beszari, simulékony népség a kisebbségnek hazudott többség, még akkor is, ha tíz körömmel kapaszkodik abba a demagóg politikai irányzatba és azokba az egetverő szólamokba, amelyeket ezeknek képviselniük kellene, de nem teszik.

Unalmas? Az. Konzervatív meg keresztény. Atyaég. Ha valamiben ezek élen járnak, az a szavak jelentésének teljes kiforgatása, a valóság karikába hajlítása, és az emberek hülyének nézése. Azon gondolkodsz, hogy most a világ hülyült-e meg körülötted, vagy leértél a legalsó szintre? Megnyugodhatsz. Amit olvastál Orwelltől, az itt van. Amit láttál A szolgálólány meséjében itt lesz, és szépen minden a helyére fog kerülni. Azt hittük, hogy ezt nem meri megtenni, meg azt sem, meg dehogyis, azért az már tényleg durva lenne.

Tessék, itt van. Élő egyenes adásban. A legaljasabb, vigyorgó maffiózó, akit a Föld a hátán hordott. Pont olyan, mint az alattvalói. Gyáva, sunyi, beszari. Senkivel nem mer konfrontálódni, érvelni, vitázni, emberhez méltóan viselkedni. A kérdésekre soha nem válaszol, ha netán mégis, úgy hazudik, mint a vízfolyás. Szemrebbenés nélkül. Mert ugye aki hazudik, az lop. És milyen találó ez az egész és milyen abszurd is egyben. Itt az Európai Unióban büntetlenül mindent meg lehet csinálni, velünk vagy ellenünk. Belefér, meg ráfér az arcára, és az élet megy tovább.

Szimbolikusan legyőzzük az ellenséggé kinevezett sajtót. Elloptuk a közmédiát, kidobtunk onnan mindenkit, aki nem oda való volt. Nem hívunk be ellenzéki képviselőket. Ha kell, hazudunk reggel, délben és este, mert megtehetjük. És meg is teszünk mindent, mindenkivel. És a rajongótábor – mint egy római arénában, amikor a túlerőben lévő gladiátorok várják a császár kézmozdulatát az életéért küzdő sebzett ellenfél felett – önkívületi állapotban ujjong minden egyes kivégzésre váró demokratikus intézmény eljövendő megsemmisülésén.

Aztán a lefelé mutató hüvelykujj a levegőbe lendül, és felrobban az aréna: rohadjatok meg balliberális, hazaáruló gecik.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!