Szeptember 28,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Amikor a gyerek nem számít

50 pontban az iskolaérettségi törvény hibáiról

  • Előfordult, hogy az Oktatási Hivatal úgy nyilvánította érdemi fellebbezési lehetőség nélkül iskolaérettnek a gyermeket, hogy az Oktatási Hivatal által kirendelt iskolaérettségi vizsgálat hibás szakvéleményt állított ki, amelyben a szakszolgálat ellentmondott saját korábbi álláspontjának, a független szakértői véleménynek és az orvosi szakvéleménynek is, és a szülők panaszát a bíróság sem vizsgálta ki érdemben.
  • Az eset nem egyedi: a peres ügyeknél többségénél a bíróság nem vizsgálta érdemben a szülők által benyújtott panaszt, és az Oktatási Hivatalnak adott igazat az iskolaérettséggel kapcsolatos bírósági kereseteknél.
  • A Szülői Hang Közösség több ezer szülő tapasztalata alapján 50 pontban foglalta össze az iskolaérettség megítélésére vonatkozó új törvénnyel és annak végrehajtásával kapcsolatos problémákat, melyek a szülők kiszolgáltatott helyzetéhez és jogfosztásához vezettek.

Piroska esetében az Oktatási Hivatal által kezdeményezett hivatalos iskolaérettségi vizsgálat ellentmondott annak, mint amit ugynannál a szakszolgálatnál korábban jeleztek. A korábbi szakszolgálati vizsgálatnál ugyanis fejlesztéseket írtak elő, és szóban jelezték azt is, hogy a gyermek még nem iskolaérett szociális és idegrendszeri éretlenség miatt. Az Oktatási Hivatal által elrendelt szakszolgálati vizsgálat azonban tudomást sem vett a problémákról, és Piroskát iskolaérettnek nyilvánította. A szülők megdöbbenésére a szakszolgálat nem tudott érdemi magyarázatot adni arra, hogy miért állított ki olyan szakvéleményt, ami mintha nem is Piroskáról szólt volna. A szülők hiába reklamáltak az Oktatási Hivatalnál is, ahol külön orvosi papírokkal is alátámasztották a további egy év óvoda szükségességét, de ez sem segített. Bár az Oktatási Hivatal szóban azt ígérte, hogy segítenek megoldást találni, az ügy mégsem rendeződött, és végül a bíróságra került. A bíróság szintén figyelmen kívül hagyta a szülők érvelését, az orvosi papírokat és a szülők által csatolt gyógypedagógiai szakvéleményt is. A bíróságon egyedül azt a szakszolgálati szakvéleményt vették figyelembe, ami hibásan írta le a gyermek helyzetét, emellett egyetlen további dokumentumot sem vizsgáltak érdemben, mivel azok nem számítottak hivatalosnak. A szülőket csapdahelyzetbe hozta az új iskolaérettségi törvény, mert saját álláspontjuk alátámasztására alkalmas hivatalos papír beszerzésére már elvileg sincs lehetőség, hiszen az új törvények miatt a szülő már nem fordulhat a szakszolgálathoz hivatalos iskolaérettségi szakvéleményért. Így Piroskának úgy kell megkezdeni az iskolát, hogy a közben lezárult orvosi szakvélemény is egyértelműen kimondta, hogy a gyermek nem iskolaérett. Az orvosi szakvélemény birtokában Piroska szülei ismételt felmérést kezdeményeztek a szakszolgálatnál, amelyből kiderültek a korábbi szakvélemény egyes tévedései, azonban a szakszolgálat iskolaérettséggel kapcsolatban újabb szakvéleményt a törvény értelmében már nem állíthat ki. Emiatt hiába látszik, hogy az Oktatási Hivatal és a bíróság is hibás szakvélemény alapján zárta le az ügyet, a szülőknek nincs további fellebbezési lehetősége. „Ha hiba kerül a hivatalos szakvéleménybe, utólag már semmit sem lehet ez ellen tenni. Előre kellett volna beszerezni az orvosi papírokat, hiszen úgy látszik még abban sem lehet bízni, ha a szakszolgálat előre szóban jelzi, hogy a gyermek nem iskolaérett.” – mondta az esetükről Piroska édesanyja. A szülők küzdelméről a HVG.hu cikke is beszámol.

Az eset nem egyedi: a visszajelzések alapján a bíróság többségében az Oktatási Hivatalnak adott igazat úgy, hogy a szülők által előterjesztett panaszt és a szülők érvelését alátámasztó dokumentumokat érdemben meg sem vizsgálták, és nem rendeltek ki szakértőt a bírósági eljárásban sem, sőt az esetek nagy többségében az Oktatási Hivatal eljárásának megismétlését sem kérték. Bár a szülők panasza jellemzően pedagógiai jellegű, a bíróság mégis az esetek nagy részében csak a formai eljárásrendet vizsgálta, a szülők saját véleménye és az általuk csatolt dokumentumok pedig nem számítanak hivatalosnak a bíróság szemében. A nyilvános adatok szerint 22 esetben kezdeményeztek bírósági eljárást a szülők az iskolaérettség ügyében, melyek precedens értékűnek számítottak az új törvény kapcsán. Csupán kivételes esetben adott igazat a bíróság a szülő panaszának, míg az esetek nagy többségében helybenhagyták az Oktatási Hivatal korábbi határozatát.

A szülők többsége jelenleg nem bízik abban, hogy az iskolaérettségi eljárással kapcsolatos jogos panaszának a bíróságon érvényt tudna szerezni. Rendkívül csekélyek a szülők esélyei, és az eljárás nagyon hosszadalmas – várhatóan nem zárul le az iskolai beiratkozás időpontjáig – és igen költséges is, hiszen a szülőknek vesztes per esetén az Oktatási Hivatal perköltségét is meg kell fizetni, és emellett saját költségen saját ügyvédet is érdemes fogadniuk. Ilyen feltételek mellett az a meglepő, hogy 22 család egyáltalán belevágott ebbe a folyamatba. De általában az volt a jellemző, hogy a szülők inkább feladták a küzdelmet, és nem vállalták a rendkívül stresszes bírósági eljárást, miután az Oktatási Hivatal elutasította a kérelmüket. Pedig nemcsak az érintettek, hanem valamennyiünk számára fontos lenne, hogy a hatósággal szemben érdemi jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre, ellenkező esetben nincs szakmai kontroll a hivatali önkénnyel szemben. A Szülői Hang Közösség jelezte a bírósági eljárásokkal kapcsolatos problémákat a Kúriának és az Országos Bírósági Hivatalnak. Úgy véljük azonban, hogy a valódi problémát a rossz törvény jelenti, hiszen az iskolaérettség kérdését vitás esetekben sem a bíróságon kellene eldönteni.

A Szülői Hang Közösség a törvény bejelentése óta folyamatosan jelzi a problémákat; egy év elteltével több ezer szülő visszajelzése alapján összegyűjtöttük tapasztalatainkat, és a törvénnyel, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos problémákat 50 pontban foglaltuk össze; a problémalista itt olvasható. Kitérünk többek között az Oktatási Hivatal nyilvános kritériumok nélkül működő rendszerének önkényességére, a nem egységes szakszolgálati rendszer problémáira, a szülők nem kielégítő tájékoztatására, a jogorvoslati út reménytelenségére, a gyakorlati szempontból kedvezőtlen határidőkre, a hátrányos helyzetűeket és problémákkal küszködő családokat, gyerekeket sújtó rendelkezésekre és általában a szülők számára méltatlan eljárásra. A problémák beigazolták az előzetesen jelzett aggodalmakat, melyekről az ombudsman is állást foglalt, amikor a törvény bevezetésének elhalasztását kérte. Az 50 pontos problémalista összeállításával szeretnénk elősegíteni, hogy a döntéshozók az érintettek bevonásával, szakmai szempontok alapján vizsgálják felül és módosítsák a törvényt. Álláspontunk szerint nem elegendő csupán a részletszabályok módosítása, az egész törvényt vissza kell vonni és a pedagógiai szempontokat figyelembe véve újra kell tárgyalni.

A Szülői Hang Közösség korábbi felmérése megmutatta, hogy az érintett szülők 98%-a szerint az előző rendszer – melyben az óvoda a szülővel való konzultáció után saját hatáskörben dönthetett – jobb volt, 2% nem mondott véleményt, és 0% azon szülők aránya, akik szerint az Oktatási Hivatal új rendszere jobb, mint a korábbi.

Bár a Hivatal az esetek többségében elfogadta a szülők kérelmét, ugyanakkor több mint ezer esetben elutasította azt, és a nyilvános, egységes kritériumrendszer hiánya, valamint a jogorvoslati lehetőség reménytelensége miatt a szülők jogfosztott, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, amint azt 50 pontunkban részletesen kifejtjük. Ráadásul a korábbi évekhez képest mintegy tízezer család nem adott be kérvényt, sokan közülük vélhetően a nem megfelelő tájékoztatás és a szakmai segítség hiánya miatt – ők az új törvény valódi vesztesei, akik kimaradnak a hivatalos statisztikákból.

Az új törvény különösen kedvezőtlenül érinti a sajátos nevelési igényű tanulókat, hiszen tőlük elvették azt a korábban rendelkezésre álló lehetőséget, hogy a többiekhez képest még egy évet óvodában maradhassanak. A szülők az ilyen esetekben is hiába próbálták bírósági úton érvényesíteni gyermekük érdekeit. Az egyik érintett szülő alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságnál, mivel a törvény megfosztotta az SNI-s gyermekeket a szakértői bizottságok korábbi állásfoglalásai alapján is több esetben indokolt lehetőségtől. „Gyermekemet megfosztották a jogaitól, és senki sem segített megtalálni a számára legmegfelelőbb megoldást. Még indoklást sem adtak! Az alkotmányjogi panasz beadásával szerettem volna jelezni, hogy ez elfogadhatatlan” – mondta az alkotmánybírósági beadványt kezdeményező édesanya.

Elsősorban gyermeknevelési kérdés az, hogy a gyermek számára előnyösebb-e megkezdeni az iskolát, vagy inkább maradjon még egy évet óvodában. A hatéves kisgyermekekkel kapcsolatos pedagógia döntést az őt alaposan ismerő szülők és óvodapedagógusok tudják jól és felelősségteljesen meghozni. Az új törvény elkeni a felelősséget az Oktatási Hivatal, a szakszolgálat és a bíróság között úgy, hogy a hivatali döntésért senki sem vállalja a személyes felelősséget. Az új törvény elvette a szülők jogát arra, hogy gyermekükről az őt ismerő óvodapedagógussal közösen döntsenek, miközben az új rendszerben sem nyilvános döntési kritériumok, sem érdemi jogorvoslati lehetőség nincsen, és így a rendszer önkényesnek tekinthető. Szülőként nem fogadjuk el, hogy helyettünk egy arctalan hivatal döntsön, miközben mi vagyunk felelősek gyermekünk neveléséért, és a döntés következményei minket terhelnek.

Korábban a gyermeket ismerő óvoda a szülővel közösen dönthetett a gyermek iskolaérettségéről és a további egy év óvodai nevelésről, és a pedagógiai szakszolgálathoz csak problémás esetben kellett fordulni. Miután a kormányzat 2020-tól új rendszert vezetett be, a döntés felelősségét a gyermeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta meg, amely vagy önállóan, vagy ha szükségét látja, a szakszolgálat szakvéleménye alapján dönt hatósági eljárás keretében. A Szülői Hang Közösség a törvény egy évvel ezelőtti bejelentése óta fellép a gyermekek érdekeit sértő törvény ellen. Az érintett szülők számára közösségi csoportunkban nyújtunk segítséget. Az Oktatási Hivatal döntéseiből nyilvános adatbázist építettünk, melynek alapján korábban részletes felmérést készítettünk.

Vonják vissza a hatévesek beiskoláztatásáról szóló új törvényt, és kezdődjön az oktatás valamennyi kérdéséről érdemi szakmai, társadalmi párbeszéd!

A közleményben szereplő gyermek nevét az anonimitás érdekében megváltoztattuk.

Szülői Hang Közösség
szuloihang.hufacebook.com/szuloihang
Kapcsolat: [email protected]

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!