• Előfordult, hogy az Oktatási Hivatal úgy nyilvánította érdemi fellebbezési lehetőség nélkül iskolaérettnek a gyermeket, hogy az Oktatási Hivatal által kirendelt iskolaérettségi vizsgálat hibás szakvéleményt állított ki, amelyben a szakszolgálat ellentmondott saját korábbi álláspontjának, a független szakértői véleménynek és az orvosi szakvéleménynek is, és a szülők panaszát a bíróság sem vizsgálta ki érdemben.
• Az eset nem egyedi: a peres ügyeknél többségénél a bíróság nem vizsgálta érdemben a szülők által benyújtott panaszt, és az Oktatási Hivatalnak adott igazat az iskolaérettséggel kapcsolatos bírósági kereseteknél.
• A Szülői Hang Közösség több ezer szülő tapasztalata alapján 50 pontban foglalta össze az iskolaérettség megítélésére vonatkozó új törvénnyel és annak végrehajtásával kapcsolatos problémákat, melyek a szülők kiszolgáltatott helyzetéhez és jogfosztásához vezettek.

Piroska esetében az Oktatási Hivatal által kezdeményezett hivatalos iskolaérettségi vizsgálat ellentmondott annak, mint amit ugynannál a szakszolgálatnál korábban jeleztek. A korábbi szakszolgálati vizsgálatnál ugyanis fejlesztéseket írtak elő, és szóban jelezték azt is, hogy a gyermek még nem iskolaérett szociális és idegrendszeri éretlenség miatt. Az Oktatási Hivatal által elrendelt szakszolgálati vizsgálat azonban tudomást sem vett a problémákról, és Piroskát iskolaérettnek nyilvánította. A szülők megdöbbenésére a szakszolgálat nem tudott érdemi magyarázatot adni arra, hogy miért állított ki olyan szakvéleményt, ami mintha nem is Piroskáról szólt volna. A szülők hiába reklamáltak az Oktatási Hivatalnál is, ahol külön orvosi papírokkal is alátámasztották a további egy év óvoda szükségességét, de ez sem segített. Bár az Oktatási Hivatal szóban azt ígérte, hogy segítenek megoldást találni, az ügy mégsem rendeződött, és végül a bíróságra került. A bíróság szintén figyelmen kívül hagyta a szülők érvelését, az orvosi papírokat és a szülők által csatolt gyógypedagógiai szakvéleményt is. A bíróságon egyedül azt a szakszolgálati szakvéleményt vették figyelembe, ami hibásan írta le a gyermek helyzetét, emellett egyetlen további dokumentumot sem vizsgáltak érdemben, mivel azok nem számítottak hivatalosnak. A szülőket csapdahelyzetbe hozta az új iskolaérettségi törvény, mert saját álláspontjuk alátámasztására alkalmas hivatalos papír beszerzésére már elvileg sincs lehetőség, hiszen az új törvények miatt a szülő már nem fordulhat a szakszolgálathoz hivatalos iskolaérettségi szakvéleményért. Így Piroskának úgy kell megkezdeni az iskolát, hogy a közben lezárult orvosi szakvélemény is egyértelműen kimondta, hogy a gyermek nem iskolaérett. Az orvosi szakvélemény birtokában Piroska szülei ismételt felmérést kezdeményeztek a szakszolgálatnál, amelyből kiderültek a korábbi szakvélemény egyes tévedései, azonban a szakszolgálat iskolaérettséggel kapcsolatban újabb szakvéleményt a törvény értelmében már nem állíthat ki. Emiatt hiába látszik, hogy az Oktatási Hivatal és a bíróság is hibás szakvélemény alapján zárta le az ügyet, a szülőknek nincs további fellebbezési lehetősége. „Ha hiba kerül a hivatalos szakvéleménybe, utólag már semmit sem lehet ez ellen tenni. Előre kellett volna beszerezni az orvosi papírokat, hiszen úgy látszik még abban sem lehet bízni, ha a szakszolgálat előre szóban jelzi, hogy a gyermek nem iskolaérett.” – mondta az esetükről Piroska édesanyja. A szülők küzdelméről a HVG.hu cikke is beszámol.

Az eset nem egyedi: a visszajelzések alapján a bíróság többségében az Oktatási Hivatalnak adott igazat úgy, hogy a szülők által előterjesztett panaszt és a szülők érvelését alátámasztó dokumentumokat érdemben meg sem vizsgálták, és nem rendeltek ki szakértőt a bírósági eljárásban sem, sőt az esetek nagy többségében az Oktatási Hivatal eljárásának megismétlését sem kérték. Bár a szülők panasza jellemzően pedagógiai jellegű, a bíróság mégis az esetek nagy részében csak a formai eljárásrendet vizsgálta, a szülők saját véleménye és az általuk csatolt dokumentumok pedig nem számítanak hivatalosnak a bíróság szemében. A nyilvános adatok szerint 22 esetben kezdeményeztek bírósági eljárást a szülők az iskolaérettség ügyében, melyek precedens értékűnek számítottak az új törvény kapcsán. Csupán kivételes esetben adott igazat a bíróság a szülő panaszának, míg az esetek nagy többségében helybenhagyták az Oktatási Hivatal korábbi határozatát.

A szülők többsége jelenleg nem bízik abban, hogy az iskolaérettségi eljárással kapcsolatos jogos panaszának a bíróságon érvényt tudna szerezni. Rendkívül csekélyek a szülők esélyei, és az eljárás nagyon hosszadalmas – várhatóan nem zárul le az iskolai beiratkozás időpontjáig – és igen költséges is, hiszen a szülőknek vesztes per esetén az Oktatási Hivatal perköltségét is meg kell fizetni, és emellett saját költségen saját ügyvédet is érdemes fogadniuk. Ilyen feltételek mellett az a meglepő, hogy 22 család egyáltalán belevágott ebbe a folyamatba. De általában az volt a jellemző, hogy a szülők inkább feladták a küzdelmet, és nem vállalták a rendkívül stresszes bírósági eljárást, miután az Oktatási Hivatal elutasította a kérelmüket. Pedig nemcsak az érintettek, hanem valamennyiünk számára fontos lenne, hogy a hatósággal szemben érdemi jogorvoslati lehetőség álljon rendelkezésre, ellenkező esetben nincs szakmai kontroll a hivatali önkénnyel szemben. A Szülői Hang Közösség jelezte a bírósági eljárásokkal kapcsolatos problémákat a Kúriának és az Országos Bírósági Hivatalnak. Úgy véljük azonban, hogy a valódi problémát a rossz törvény jelenti, hiszen az iskolaérettség kérdését vitás esetekben sem a bíróságon kellene eldönteni.

A Szülői Hang Közösség a törvény bejelentése óta folyamatosan jelzi a problémákat; egy év elteltével több ezer szülő visszajelzése alapján összegyűjtöttük tapasztalatainkat, és a törvénnyel, illetve annak végrehajtásával kapcsolatos problémákat 50 pontban foglaltuk össze; a problémalista itt olvasható. Kitérünk többek között az Oktatási Hivatal nyilvános kritériumok nélkül működő rendszerének önkényességére, a nem egységes szakszolgálati rendszer problémáira, a szülők nem kielégítő tájékoztatására, a jogorvoslati út reménytelenségére, a gyakorlati szempontból kedvezőtlen határidőkre, a hátrányos helyzetűeket és problémákkal küszködő családokat, gyerekeket sújtó rendelkezésekre és általában a szülők számára méltatlan eljárásra. A problémák beigazolták az előzetesen jelzett aggodalmakat, melyekről az ombudsman is állást foglalt, amikor a törvény bevezetésének elhalasztását kérte. Az 50 pontos problémalista összeállításával szeretnénk elősegíteni, hogy a döntéshozók az érintettek bevonásával, szakmai szempontok alapján vizsgálják felül és módosítsák a törvényt. Álláspontunk szerint nem elegendő csupán a részletszabályok módosítása, az egész törvényt vissza kell vonni és a pedagógiai szempontokat figyelembe véve újra kell tárgyalni.

A Szülői Hang Közösség korábbi felmérése megmutatta, hogy az érintett szülők 98%-a szerint az előző rendszer – melyben az óvoda a szülővel való konzultáció után saját hatáskörben dönthetett – jobb volt, 2% nem mondott véleményt, és 0% azon szülők aránya, akik szerint az Oktatási Hivatal új rendszere jobb, mint a korábbi.

Bár a Hivatal az esetek többségében elfogadta a szülők kérelmét, ugyanakkor több mint ezer esetben elutasította azt, és a nyilvános, egységes kritériumrendszer hiánya, valamint a jogorvoslati lehetőség reménytelensége miatt a szülők jogfosztott, kiszolgáltatott helyzetbe kerültek, amint azt 50 pontunkban részletesen kifejtjük. Ráadásul a korábbi évekhez képest mintegy tízezer család nem adott be kérvényt, sokan közülük vélhetően a nem megfelelő tájékoztatás és a szakmai segítség hiánya miatt – ők az új törvény valódi vesztesei, akik kimaradnak a hivatalos statisztikákból.

Az új törvény különösen kedvezőtlenül érinti a sajátos nevelési igényű tanulókat, hiszen tőlük elvették azt a korábban rendelkezésre álló lehetőséget, hogy a többiekhez képest még egy évet óvodában maradhassanak. A szülők az ilyen esetekben is hiába próbálták bírósági úton érvényesíteni gyermekük érdekeit. Az egyik érintett szülő alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságnál, mivel a törvény megfosztotta az SNI-s gyermekeket a szakértői bizottságok korábbi állásfoglalásai alapján is több esetben indokolt lehetőségtől. „Gyermekemet megfosztották a jogaitól, és senki sem segített megtalálni a számára legmegfelelőbb megoldást. Még indoklást sem adtak! Az alkotmányjogi panasz beadásával szerettem volna jelezni, hogy ez elfogadhatatlan” – mondta az alkotmánybírósági beadványt kezdeményező édesanya.

Elsősorban gyermeknevelési kérdés az, hogy a gyermek számára előnyösebb-e megkezdeni az iskolát, vagy inkább maradjon még egy évet óvodában. A hatéves kisgyermekekkel kapcsolatos pedagógia döntést az őt alaposan ismerő szülők és óvodapedagógusok tudják jól és felelősségteljesen meghozni. Az új törvény elkeni a felelősséget az Oktatási Hivatal, a szakszolgálat és a bíróság között úgy, hogy a hivatali döntésért senki sem vállalja a személyes felelősséget. Az új törvény elvette a szülők jogát arra, hogy gyermekükről az őt ismerő óvodapedagógussal közösen döntsenek, miközben az új rendszerben sem nyilvános döntési kritériumok, sem érdemi jogorvoslati lehetőség nincsen, és így a rendszer önkényesnek tekinthető. Szülőként nem fogadjuk el, hogy helyettünk egy arctalan hivatal döntsön, miközben mi vagyunk felelősek gyermekünk neveléséért, és a döntés következményei minket terhelnek.

Korábban a gyermeket ismerő óvoda a szülővel közösen dönthetett a gyermek iskolaérettségéről és a további egy év óvodai nevelésről, és a pedagógiai szakszolgálathoz csak problémás esetben kellett fordulni. Miután a kormányzat 2020-tól új rendszert vezetett be, a döntés felelősségét a gyermeket csak papírok alapján ismerő Oktatási Hivatal kapta meg, amely vagy önállóan, vagy ha szükségét látja, a szakszolgálat szakvéleménye alapján dönt hatósági eljárás keretében. A Szülői Hang Közösség a törvény egy évvel ezelőtti bejelentése óta fellép a gyermekek érdekeit sértő törvény ellen. Az érintett szülők számára közösségi csoportunkban nyújtunk segítséget. Az Oktatási Hivatal döntéseiből nyilvános adatbázist építettünk, melynek alapján korábban részletes felmérést készítettünk.

Vonják vissza a hatévesek beiskoláztatásáról szóló új törvényt, és kezdődjön az oktatás valamennyi kérdéséről érdemi szakmai, társadalmi párbeszéd!

A közleményben szereplő gyermek nevét az anonimitás érdekében megváltoztattuk.

Szülői Hang Közösség
szuloihang.hu, facebook.com/szuloihang
Kapcsolat: [email protected]