Április 25,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Aki Budapestet megnyeri, az megnyerheti Magyarországot

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,528,300 forint, még hiányzik 471,700 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

A német HEIDENHEIMER ZEITUNG című lap mai, szombati nyomtatott számában megjelent Karácsony interjú magyar fordítása.

HEIDENHEIMER ZEITUNG

„A nacionalizmus veszélyezteti a szolidaritást“

Interjú Karácsony Gergellyel, Budapest főpolgármesterével

Karácsony Gergely. Benne van az ellenzék reménye: a 45 éves zöldpárti politikus, Orbán Viktor ellenfele, az EU-s anyagi támogatás másféle elosztása mellett száll síkra.

Ulrich Becker és Hans-Ull Mayer

Amikor  a múlt év októberében Karácsony Gergelyt Budapest főpolgármesterévé l választották, munkatársai, tartva a lehallgató készülékektől, fideszes elődje egész bútorzatát kipakolták az irodából. A 45 éves új polgármester most egy megbízható irodában székel, íróasztala mögött a falon Bibó István portréja függ, aki a második világháború után Nagy Imre első kormányának tagja volt és az 1956-os felkelésben fontos szerepet játszott. A fotót Bibó fiától kapta, amit kitüntetésnek érez. Karácsony, akit videókapcsolaton keresztül, tolmács segítségével interjúvolunk, koncentráltan beszél és nyugodt hangnemben meséli, hogy néha, amikor Budapest utcáin, sikátoraiban jár, olyan, mintha álmodna. Ellenzékiként, ma a magyar főváros főpolgármesterének lenni, számára „páratlan megtiszteltetés“.  A hivatalát, teszi hozzá a zöld politikus, a szükséges alázattal kívánja gyakorolni.

Karácsony úr, az Ön győzelme ellenzékiként teljesen meglepetésszerűen jött. Hogyan sikerült Önnek a teljhatalmúnak tűnő Orbán miniszterelnök Fidesz-pártjának képviselője ellen győznie?

Budapest mindig is baloldalibb és liberálisabb volt az ország többi, nagyobbik részéhez képest. A probléma mindig az volt, hogy az ellenzék viszálykodó, teljesen megosztott volt. Mi Budapesten – és néhány más  városban is – az ellenzéket annyira egyesíteni tudtuk, hogy közösen léptek fel. Ezen túl a polgárokat kezdettől fogva bevontuk az előválasztásokkal a jelölt-keresésbe, ami a politikai részvételben fordulat volt. Aztán összeállítottunk egy zöld és szociális programot, ami Budapestet élhetővé teszi. Az elődöm az elmúlt évszázadot képviselte. Én a 21. évszázad jelöltje voltam.

Német nézőpontból csodálkozunk, milyen régen és mekkora többséggel kormányozza Orbán Viktor az országot.

Magyarországon a város és a vidék között politikai törésvonal van. Ez olyan jelenség, amit az egész világon megfigyelhetünk. Így van ez az Egyesült Államokban is, Angliában is, ahol a Brexit-hívek kijátszották a várost a vidék ellen. Én magam egy kis faluból származom, voltak a nagyvárosban beilleszkedési nehézségeim. De szociológus vagyok és az segít. Meglátásom szerint valami éppen most változik, a korábbi feltevéssel ellentétben, mely szerint az emberek a városokban elmagányosodnak, ezt a jelenséget időközben inkább vidéken észlelem.

Hogyan magyarázza az nagyfokú támogatottságot, melyet Orbán Magyarországon élvez?

A városokban az emberek általában tájékozottabbak. És mert a globális jelenségek, mint a migráció, a lakáshiány és a klímaváltozás jobban sújtja őket, közösen veszik kezükbe a dolgokat. Ezzel ellentétben vidéken sok szociális hálózat meg lett szüntetve, ami nagyfokú elmagányosodáshoz vezetett. Ebből a pozícióból az ember szívesen kapaszkodik erőskezű vezetőbe. Orbán ügyesen csinálja. Olyan képet fest az embereknek, melyben a nemzet érdekei az ő pártja érdekeivel megegyezik, a kormány tehát a nemzet érdekeinek megfelelően cselekszik, őket képviseli.

30 évvel ezelőttig a Dunától keletre eső területek Moszkva befolyása alatt voltak. Európai nézőpontból nehéz megérteni, hogy ezek az országok az elnyert szabadságukban nemzetállamokba húzódtak vissza. Most választottak Szerbiában egy nacionalista konzervatív kormányt.

Igaza van, a változást erős nacionalista folyamatok formálták. De vannak egészen másféle irányzatok is. Az új szlovák kormány, például. Az egész Duna térséget komplex szemrevételezni, általános érvényű véleményeket alkotni nem lehet. Nagyon sok globális probléma globális megközelítést igényel, mellyel szemben áll a nemzeti. A nacionalizmus korlátozza az országok közötti szolidaritást. Remélem, az EU abban a helyzetben van, hogy az élre tud állni és előrehaladni. Az EU-nak egységesen kell fellépnie.

Egységes fellépés Magyarország ellen az elmúlt időszakban nem volt elég. Ön mit vár, mit remél az EU-tól?

Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország 30 évvel ezelőtt is nagyon megosztott volt. Magyarországnak mindig két arculata volt. Egy ország a Kelet és a Nyugat ütközőzónájában. De sok minden generációs kérdés. A fiatalabb generációnak fontos elem az európai identitástudat. Az idősebbeknél ez nem feltétlenül így van. Orbán nagyon eredményesen előtérbe helyezte a nemzeti érdekeket. De bizonyos mértékig könnyű dolga volt, mert a baloldaliak a keleti blokk szétesése után sok hibát követtek el. Nem volt például okos dolog Magyarország ellen szankciókat követelni.

De hogyan tudna az EU most segíteni?

Kívánom, hogy Magyarországnak sikerüljön integrálódni. Az Unió és Magyarország közötti vita és kritika  tárgyát képező pontokat a magyar kormány kezdeményezte. Abban a paradox szituációban vagyunk, hogy a magyar lakosság nagy százaléka az EU mellett van, – ugyanakkor a saját kormánya mellett is. A probléma csak az: a végén mindig a kormány a győztes. Én nem helyeslem a szankciókat.

Miért nem?

Mert azokat csak büntetőakcióként magyarázzák, ami a lakosságot a kormány karjaiba tereli. Mindent, amit az EU tesz, úgy kell tálalni, hogy a lakosság által ne megszorításként legyen értelmezhető.

Lengyelország után Magyarország az az ország, amelyik az EU-ból pénzügyileg leginkább profitál. Ön a pénzügyi segély kurtítása ellen emeli fel a szavát?

Igen. A rendelkezésre álló összegnek meg kell maradnia, az elosztásnak viszont másképp kellene kinéznie. Az nem segít, ha Brüsszel az országok pénzügyi segítségét törli. Az viszont segítene, ha a központi kormány helyett régiókat vagy városokat támogatna. Például vét az Orbán-kormány az EU által előírt légszennyezési irányelvek ellen. Az utóbbi években a levegő szennyezettsége sokat romlott. Mi viszont Budapesten sokat teszünk ebbe az irányba, úgyhogy az EU-s pénzügyi támogatást direkt azoknak a régióknak és városoknak lehetne adni, amelyek az európai szabályokhoz tartják magukat.

A Mercédesz, BMW, Audi – német autógyárak sokat fektettek be és jó néhány gyárat építettek Magyarországon, amiből az ország profitál. Nem kellene a gazdaságnak a kormányra nyomást gyakorolnia azért, hogy a demokrácia alapértékeit betartsa?  

Nem vagyok annak a híve, hogy privát vállalatok, azaz a gazdaság, saját politikát folytasson. Vannak normák, melyek mindenütt érvényesek és betartandók. Nem lenne helyes, ha minden vállalat a saját maga tárgyalásait folytatná.

Nézzük Budapestet. Mi a célja a fővárossal, ahol több, mint 1,8 millió ember él?

Az az elképzelésünk, hogy Budapestet zöldebbé és élhetőbbé tesszük. A rossz levegőminőségnek vannak kihatásai, melyekre reagálnunk kell. A közlekedést vissza akarjuk szorítani és a belvárost nyugodtabbá tenni. A Duna mellett sok hely van az autók számára, de alig van a gyalogosoknak. A Dunát szeretnénk megközelíthetőbbé tenni az emberek számára, ezen kívül, a mostani csökkent forgalmat kihasználva fenntartható turizmust teremteni.

Mennyire fontos Önnek a Dunamenti városok kapcsolata?

Zöld politikánk a kulturális és történelmi örökséget szerves egységként értelmezi. A Duna egy természetes kötelék, mely összeköti a városokat és ezen kívül is nagy természeti érték. Volt már hivatali időm alatt lehetőségem Pozsonyban és Bécsben kollégáimmal tapasztalatot cserélni. Azt gondolom, hogy Európa szerte át kellene gondolnunk a városok helyzetét és jelentőségét. Ehhez egy új szemlélet szükséges.

Jövőre van a Dunamenti Városok és Régiók Tanácsának, melyet 2011-ben a budapesti Városházán alapítottak, az évfordulója. Mekkora súlyuk van az Ön szemében  az önkormányzatoknak?

Rendkívül nagy. Óriási lehetőség rejlik abban, hogy nem utolsó sorban a nagyobb városok is, saját, úgyszólván diplomáciai aktivitást tudnak az emberek javára kifejteni. A városoknak sok előnyük van. A klímavédelem terén sokkal hatékonyabban tudnak tevékenykedni. Ezen kívül az EU legitimációs problémája is csökkenne. A városokban direkt választott képviselők példaértékű minták. Egyes városok például összefoghatnának bizonyos projektek megvalósításában és kaphatnának anyagi támogatást Brüsszelből. Sok minden elképzelhető. Baden-Württemberg a zöld forradalom tekintetében egész Európában élen jár.

Aki Budapestet megnyeri, az megnyerheti Magyarországot. Ön az új reménység, aki esetleg egy napon Magyarország új miniszterelnöke lesz?

Természetesen az ország ellenzéki csoportjához sorolom magamat és sok mindennel nem értek egyet, amit Orbán Viktor csinál. Ha néha Budapest utcáin és sikátoraiban járok, úgy érzem magam, mintha álmodnám, hogy egy ilyen nagyszerű és történelmi jelentőségű város főpolgármestere vagyok. Nagy szerencsének tekintem, hogy ilyen magas hivatalba kerültem. Éppen ezért nem is álmodom magasabb hivatalokról.

Egy szociológus meghódítja a fővárost.

Magyarország keleti részén, Fehérgyarmaton nőtt fel, szociológusi tanulmányai után Karácsony Gergely Budapesten egy piackutató intézetben dolgozott. Ezen kívül Budapesten a Corvinus Egyetemen volt tanársegéd, szavazói viselkedés és választási kampány súlyponttal. 2002 – 2008-ig a magyar állami kancellári hivatalban tevékenykedett, 2009.-ben belépett az újonnan alapított magyar zöld pártba, az LMP-be, melynek képviseletében 2010.-ben bevonult a parlamentbe.

2014.-ben kivált a pártból a Párbeszéd Magyarországért (PM), melynek alelnöke Karácsony lett. Budapest Zugló lakókerületének polgármestere lett, majd 2019.-ben az ellenzéki összefogás  budapesti főpolgármester-jelöltje és a korábbi hivatali elődje, Tarlós István fideszes jelölt ellen 50,86 %-al megnyerte a választást.

Felesége Kiss Virág pedagógus, két gyermekük van.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.