Július 12,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Az európai védelem jövője

2017-ben az Európai Unió tagállamainak többsége, köztük Magyarország is aláírta a PESCO-t, az Európai Unió védelmét előkészítő, állandó strukturált együttműködést. Ez a szerződés az aláíró felektől nagyfokú együttműködést kíván hadászati területen. A közös európai hadsereg létrehozása régi vágya az uniós vezetőknek és ennek az elérése, akár az összehangolt európai védelmi ipar létrehozásával, ha ütközött is kisebb-nagyobb akadályokba, de egészen a koronavírus járvány kirobbanásáig lassan haladt a maga útján. Még akkor is, ha a védelmi integráció demokratikus minősége, átláthatósága sok kérdést vet fel, de ezt a magyar kormány sem akkor, sem később nem hangoztatta és kérdőjelezte meg. Ezzel is jelezték a magyar vezetés ambivalens hozzáállását az Európai Unióhoz. Mást hangoztatnak itthon és mást Brüsszelben. Mindenesetre az már látható, hogy a válság következtében a prioritások megváltoznak európai szinten is. Mert az egyértelmű, a koronavírus okozta krízis egyik következménye, hogy az államoknak több forrásra van szükségük az egészségügyi rendszereik fenntartásához, és elengedhetetlen nemzetbiztonsági kérdésnek tekinteni a közegészségügyi kapacitást.

Ebben a helyzetben, főleg ha a koronavírus második hullámával is számolni kell, akkor a katonai integráció kérdése valószínűleg a háttérbe fog szorulni. Így sokkal nehezebb lesz a tagállamokat arra ösztönözni, hogy vegyenek részt az Unió belső és külső létfontosságú érdekeinek a megvédésében. Mert arról normális körülmények között is nagy politikai vita zajlott, hogy az EU-s zászló alatt egyesülő hadseregnek mi legyen a közös vezénylési nyelve. Vagy arról, lehet-e az Unió határain kívül bevetni ezt a hadsereget.  Arról nem is beszélve, hogy az európai NATO tagországok folyamatosan nem teljesítik ama kötelezettségvállalásukat, hogy a GDP-jük 2%-át védelemre fordítsák. Így egy közös európai hadsereg finanszírozása is kérdéses és inkább csak a szavak szintjén vannak támogatások, mint határozott pénzügyi kötelezettségvállalások. Főleg akkor, amikor a tagországok a járvány miatt megbillent foglalkoztatási stabilitás helyrehozására fognak inkább költeni. Valamint a megváltozott nemzetközi környezetben egyes tagállamok várhatóan igyekezni fognak fenntartani cselekvési szabadságukat védelmi és biztonsági kérdésekben, és politikai okokból továbbra is a NATO-t tekinthetik az európai védelem fő pillérének.

A koronavírus után járó globális bizonytalanság, a várható protekcionizmus, az USA és Kína elég sajátos külpolitikai törekvései egyértelműen mutatják, az Európai Uniónak igencsak egy igazi újratervezésre van szüksége. Az viszont hiú ábránd marad, ha abban bíznak az uniós vezetők, hogy az elmélyített katonai integráció új lendületet, frissességet adhat az európai projektnek. A mai, vírus utáni időkben nem járható út az érdemi és nyilvános vita nélküli európai védelmi politika kialakítása. Mert az elit és a nagy fegyvergyártó vállaltok képviselőinek háttéralkui csak tovább gyengítik az európai politikába vetett bizalmat. Arról sem elfelejtkezve, hogy egyes európai országok a közvélemény számára inkább ismeretlen okokból másként viszonyulnak Oroszországhoz vagy Kínához. Ugyanakkor ez a széttagoltság csak tovább erősíti az EU ingatag stratégiai helyzetét és annak veszélyét hordozza, hogy elveszíti sorsának irányítását a globális politikában.

Kalmár Benedek    

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.