December 1,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Csak ki kellene mondani

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 260,877 forint, még hiányzik 2,739,123 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Aki nem rest külföldről pénzt elfogadni, az ne legyen rest ezt elmondani, világossá tenni. Ha szégyen az egyik, akkor szégyen a másik is.

Ezt az alapvetést a péntek reggeli igehirdetésen adta elő Orbán Viktor, aki köztudottan az átláthatóság és az erkölcsi szilárdság megtestesítője. Borzasztóan nehéz komolyan venni ezt az embert. Csak azért nem röhögünk harsányan a szemrebbenés nélkül előadott hazugságain, mert jelenleg ott tart ez a nyomorult ország, hogy sokan elhiszik: egy politikussal, mit politikussal, egyenesen államférfival van dolgunk. A többség ugyan nem gondolja ezt, de tudomásul veszi, hogy ez van, mert a többség ezt akarja.

Holott a többség marhára nem ezt akarja, mégis eltűri, mert egészen egyszerűen nem vagyunk berendezkedve bűnözőkre. Van az emberben valahol mélyen egy berögzült – nem is tudom, micsoda. Megszokás? – valami, ami miatt nem kérdőjelezzük meg például azt sem, hogy amennyiben bemegyünk a boltba, a pénztárnál egy pénztárosnak adjuk oda a vételárat, nem egy tolvajnak. Vásárolunk, fizetünk és eszünkbe sem jut igazolványt kérni a kasszában, vagy gyanakodni.

Nagyjából ugyanez a reflex működik akkor is, amikor a kormánynak nevezett bűnbanda beül a pénztárba. Hiszen miniszterelnök, hiszen miniszterek, hiszen kormány. Közben meg francokat. Akkor az, ha teljesítik azokat a feladataikat, melyekért oda kerültek, ahol vannak. Az a bizonyos bolti pénztáros beblokkolja az árut, fizetünk, elrakjuk a vásárfiát a táskánkba és hazavisszük. Ez a dolog menete. De mit szólnánk akkor, ha blokkolás és fizetés után azt mondaná a kasszában ülő, hogy ez mostantól az ő cucca, takarodjunk onnan, nekünk csak annyi volt a feladatunk, hogy kifizessük, amúgy ő viszi haza a családjának és ők fogják felzabálni?

Hülyén hangzik, ugye? Pedig egészen pontosan ez történik ebben a nyomorult országban tizedik éve. Nem arról van szó, hogy a mérlegnél csal a pultos egy kicsit, hogy a felvágottba három szalámivég kerül, hogy a hat almából az egyik elkezdett romlani. Az van, hogy fizetés után semmit nem vihetünk el, sőt, már azt sem mi döntjük el, hogy mit teszünk a bevásárlókocsiba. Na, ehhez teszünk úgy, mintha ez lenne a világ rendje. Morgolódunk ugyan, mert azért szar ügy, de hát ilyen az élet, ilyen a politika.

Ezzel lényegében legalizáljuk a saját kifosztásunkat. Az oké, hogy a mi pénzünkből eltartott mikrofonállványban fel sem merül a gondolat, hogy feltegye a kérdést: az hogy van, drága miniszterelnök úr, hogy ilyen magasan szárnyal az erkölcsi érzéke akkor, amikor civil szervezeteknek kell elszámolniuk a bevételeikkel – holott eddig is elszámoltak, a gazdálkodásuk mindig is nyilvános volt. A külföldről kapott támogatás is. Csak éppen eddig az nem jelentett szégyenbélyeget, azt a fideszes aljasság torzította szégyenné -, de a magyar kormány nem számol el a magyar embereknek a gazdálkodásával? Holott a kormány az emberek pénzével gazdálkodik, mégpedig olyan pénzzel, amit nem önként fizetünk be, tehát az a minimum, hogy nyilvános legyen annak felhasználása.

Nem, a mikrofonállvány nem kérdez ilyet, a nagyobb baj az, hogy senki más sem kérdez. Úgy teszünk, mintha rendben lenne a titkosított paksi mutyi, a titkosított kínai vasút, az átláthatatlan gazdálkodás. Sőt, úgy teszünk, mintha rendben lenne a pereputty gazdagodása, a titkos bunker a titkos birtokon, úgy teszünk, mintha bármi rendben lenne ebben az országban. Holott semmi a világon nincsen rendben, de valamiért félünk szembenézni a valósággal. Márpedig ha félünk ettől, akkor változtatni sem tudunk rajta. Annyira nem nehéz ám, csak be kell látni, hogy ez az első lépés. Gyakorolgassuk szépen. Orbán egy hazug geci. A kormány nem kormány, hanem a rablóbanda része. A fideszes vezetők napról napra belehazudnak az arcunkba. Nem nekünk kell tisztelnünk a kormányt, a kormánynak kell minket tisztelnie. Orbán egy rohadék zsarnok, politikusnak, miniszterelnöknek alkalmatlan, egyetlen célja van neki is, a cselédeinek is: hatalmon maradni az idők végezetéig. Orbánt és bandáját soha nem érdekelte, mi történik az emberekkel. Ők nem irányítják, hanem használják az országot. Fejlődés helyett a fejlődésről szóló hazugságokkal tömik az emberek fejét. Aki ezt elhiszi, az ostoba. Aki csinálja, az bűnöző. Aki segédkezik ebben, az is bűnöző. Bűnözőknek börtönben a helye.

Nem is olyan bonyolult, ugye?

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!