Szeptember 28,  Hétfő
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

VENDÉG


Érdekek vagy értékek

A Brexit után Franciaország lett az Európai Unió egyedüli nukleáris fegyveres ereje, valamint az ENSZ Biztonsági Tanács egyetlen állandó tagja. Emmanuel Macron francia elnök ennek fényében próbálja átvenni a kezdeményező szerepet Európa irányításában és tovább erősíteni az euróövezet dominanciáját. A francia elnök miután úgy véli, hogy Európa már nem tudja magától értetődőnek venni azt, hogy az Egyesült Államok továbbra is megvédi Európát, többek közt elérni szándékozik a francia és az orosz kapcsolatok újraindítását. Szeretné reálpolitikán alapuló, új stratégia mentén Oroszországot bevonni az európai politikába.

A februárban lezajlott Müncheni Biztonsági Konferencián ismételten elmondta, célja Oroszország elszigeteltségének a megszüntetése. Macron szerint Oroszország fontossága elengedhetetlen az európai biztonság szempontjából. Ezért létre kell hozni egy új biztonsági architektúrát, amely magában foglalja Oroszországot. Most ez úgy tűnik, a NATO rovására történne meg, amit Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosan nem fog kihasználatlanul hagyni. Mint ahogy azt sem mulasztotta el, hogy 2013-ban helyreállítsa a Földközi-tengeren állandó tengeri jelenléttel a földközi-tengeri osztagot. Merthogy a Földközi-tenger kulcsfontosságú szerepet játszik az orosz haditengerészeti tervezésben, mivel stratégiai jelentőséggel bír Dél-Európa, Észak-Afrika és Közel-Kelet elérési pontjaként. Vagy meg kell még említeni, 2019 decemberében Oroszország, Kína és Irán részvételével lezajlott háromoldalú haditengerészeti gyakorlatot az Ománi-öbölben. Amit már új hatalmi háromszögként emlegetnek, utalva ezen országok növekvő védelmi együttműködésre. Tehát látható, Oroszország mindent megtesz, hogy erősítse szerepét a világban.

De visszatérve Macron elképzelésére, arról nem tesz említést a francia elnök Oroszország kapcsán, hogy az EU-nak nagy hangsúlyt kellene fektetnie az európai értékekre, az emberi jogokra, a média háborítatlan működésére, az újságírói munka szabadságára, a jogállamiságra és az országok területi integritására. Valamint arról sem, hogy a szíriai háború, amelyben Oroszország az egyik fő szereplő, milyen nagy politikai és biztonsági problémát okozott Európának. Vagy elég megemlíteni Ukrajna helyzetét, amikor is 2014-ben Oroszország annektálta a Krím-félszigetet. Azóta több mint tízezer polgári személyt öltek meg a háborúban és közel másfél millió embert kényszerítettek a lakhelyük elhagyására. Így tehát úgy tűnik, az egyes értékeket szelektíven alkalmazzák az európai vezetők, még akkor is, amikor erkölcsi egyértelműségről van szó.  A külpolitika állandó dilemmája itt is előjön: érdekek vagy értékek mentén alapuljon-e a kapcsolat.

Sokan elmondták már, a járvány miatt új szabályok jöhetnek létre a nemzetközi politikában. Így az EU számára is lehetőség lehet arra, hogy bizonytalannak tűnő globális szerepét újragondolja, akár francia vezetéssel. De ebben a válaszkeresésben nemcsak az Oroszországhoz való kapcsolatát kell átértelmeznie, külön választva a szándékos tudatlanságot a valódi tudatlanságtól, hanem viszonyát az amerikai-kínai rivalizációhoz vagy például az európai népesség elöregedéséhez.

Kalmár Benedek

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!