Március 28,  Csütörtök
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Én valahol egészen máshol látom a veszélyt

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 1,506,669 forint, még hiányzik 1,493,331 forint.
A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Nem mai hír, ennek ellenére úgy érzem, említésre méltó. Az egyik fideszes portál már attól retteg, hogy István király és Szabó Lőrinc szobrokat fog ledönteni a hazai antifa. Sőt, ennél is tovább megy a cikk szerzője, aki szerint az értékrendünk, az életformánk alapjai vannak veszélyben, sőt a puszta létünk is. Nem semmi sorok ezek akkor, amikor egyetlen Churchill szobrot rongált meg valaki Budapesten, amit nem követett további hasonló rongálás. Hogy Churchill rasszistává titulásával egyetért az ember, vagy sem, az nézőpont kérdése. Viszont ha nem lenne meghatározó, egyben vitatható politikusa a 20. századnak, akkor nem hiszem, hogy a szobordöntögetések és rongálások során egyáltalán előkerült volna. De ez egy olyan téma, amit normális helyeken civilizáltan meg lehet vitatni minden gond nélkül, mert van kivel és mert van hajlandóság az értelmes vitára.

A George Floyd halála miatt kirobbant zavargások az Egyesült Államok területét átlépve megérkeztek Európába is, ami úgy tűnik, újabb apropót szolgáltatott a szélsőjobbos rettegésre. Nem annyira meglepő ez, hiszen ha valami mögött baloldali szereplőket vélnek felfedezni, annak azonnal neki is mennek. Hogy ez esetben mennyire van igazuk, azt nem tudom, mindenesetre az antifa valódi szerepét a történetben óriási méretűvé nagyítják, miközben jelenlétük ezekben a megmozdulásokban távolról sem ennyire jelentős. A lázongások hátterében nem baloldali ideológia áll, hanem a feketék elégedetlensége, amely bőven túlnőtt George Floyd halálán. Nyilván anélkül lehet, hogy nem robbantak volna ki a zavargások, azonban azt sem érdemes gondolni, hogy emiatt borult lángba Minneapolis.

Az egészen elképesztő számomra, hogy mindenben is a nemzeti kultúra megsemmisülését látja a jobboldal. Nincs olyan csoport ma már a világon, amely ne a nemzeti oldal képviselői ellen cselekedne, és ne vette volna tervbe azt, hogy mindent elpusztítson, ami nem liberális. A hívek persze beveszik ezt a mérhetetlen baromságot, mindenesetre érdemes megemlékezni róla, hogy mit sejt a háttérben már sokadszorra a hazai, magát konzervatívnak tartó oldal.

Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában de facto terrorszervezetként működő Antifa mozgalom Magyarországon is jelen van, destruktív, a társadalom felforgatására irányuló törekvéseiket külföldi hátszéllel végzik.

Itt vajon kikre gondol a szerző? Mert én egyetlen olyan eseményt sem tudnék említeni az elmúlt évekből, ahol hasonlóra lett volna példa. Szélsőjobboldali megmozdulásokra viszont annál inkább. Az persze nem rémisztő, hiszen ők a kultúránkat védik meg, a múltunkat, amelyet minden áron el akar törölni a nyilván Soros György által finanszírozott antifa és annak csatlósai. De a szerző itt még nem áll meg, továbbgondolja az antifa hazai pusztítását, amelytől láthatóan még az életét is félti.

Ha viszont nem lépünk fel kellő határozottsággal az Antifa ellen, Churchill után jönnek majd a mi szobraink is, egy szempillantás alatt lehet „rasszista”, „náci”, „nőgyűlölő”, „homofób”, vagy éppen „antiszemita” a magyar történelem és irodalom ismert alakjaiból.

… A több száz éve zajló, de 1968 óta az addiginál is magasabb fordulatszámon pörgő kultúrharc mostanra a tetőpontjára hágott: az értékrendünk, az életformánk alapjai vannak veszélyben. Ma még Churchill, holnap a mi szobraink, holnapután a puszta létünk.

Mi a teendő tehát? Csak hogy tisztán lássanak a nemzeti hívek is. Rohanjanak megvédeni István király szobrát, esetleg Szabó Lőrincét? Vagy még nem jött el az idő erre? Kétségek között vergődöm én is, mert mégis csak fontos lenne, hogy én is megvédjem az értékrendünket, az életformánkat, egyáltalán a puszta létünket is. Ebben a sorrendben természetesen. Nem tudom, ezt mégis milyen módon érdemes elkezdeni, hiszen én úgy tudtam, hogy az életformánk, az értékrendünk az elmúlt évszázadok során folyamatosan alakult. Ahogy civilizációs értelemben egyre fejlettebbé váltunk (azért vannak ma már ezzel kapcsolatban kétségeim), úgy változtak a szokásaink, értékrendünk és életformánk. Tudtommal nem támadtak ránk a törökök, sem a rómaiak, ezért sem világos számomra, hogy pontosan kitől és hogyan védjek meg bármit is.

Mindenesetre én jelen állás szerint egyetlen veszélyt látok, amely veszély nem külföldről leselkedik ránk, hanem a parlament falai közül, a Karmelita kolostorból, és mindenhonnan, ahova beette magát. A veszély neve: Fidesz.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.