NEHAZUGGY

A látszatmegoldások eddig sem értek semmit

Lázár Gergő | 2020. Június 15, Hétfő | 10:01

Ez a felület kizárólag önkéntes olvasói támogatásokból működik. Nem politikusok, háttérhatalmak és gazdasági érdekcsoportok tulajdona, kizárólag az olvasóké.

Kiszámítható működésünket körülbelül havi 3,000,000 forint biztosítja. Ebben a hónapban összegyűlt 2,324,946 forint, még hiányzik 675,054 forint.

A Szalonnát ITT támogathatod, a Szalonnázó extra cikkeire ITT tudsz előfizetni.

Köszönjük, hogy fontos számodra a munkánk.

Miközben a külföldi sajtó azzal van teli, hogy a rendőri brutalitás egyre elviselhetetlenebbé vált – elsősorban az Egyesült Államokban – addig nálunk gond nélkül be fogják vezetni az iskolaőrséget. Gondolhatnánk persze, hogy mégis mi a hasonlóság a két szervezet között? Az iskolaőröknek ugyanis nem lesz fegyverük, tehát elképzelhetetlen az az agresszió, ami az Egyesült Államokban kialakult. Ez a része igaz a történetnek, azonban van egy fontos hasonlóság a két szervezet között, méghozzá a gyakorlat hiánya és a valódi képzés elmaradása. Persze mindkét esetben beszélhetünk gyakorlati képzésről, csak annak ideje olyan rövid, hogy annyi idő alatt egyszerűen képtelenség elsajátítani a szükséges szaktudást. Mert lehet, hogy egy rendőrt évekig képeznek az iskolapadban, de ha a gyakorlati órák száma olyan alacsony, amennyivel még egy műkörmöst sem engednének praktizálni egyes államokban, akkor felmerül a kérdés, hogy ez mégis mennyire elfogadható?

A magyar rendőrség nem a brutalitásáról híres, ugyanakkor képzettségéről sem igazán. Emellett az utóbbi években egyre inkább növekszik az ellenszenv a hazai egyenruhásokkal szemben, hiszen többször bizonyították azt, hogy nem tesznek mást, mint kiszolgálják a hatalmat, ha pedig egy állampolgárnak valódi segítségre lenne szüksége, akkor sehol nincsenek. Ez persze lehet, hogy általánosítás, azonban az esetek többségében sajnos igaz. Már csak ezért is tartom borzasztó ötletnek nem csak az iskolaőrség létrehozását, de azt is, hogy oda nyugdíjas rendőröket szerződtessenek, még ha ez alapvetően nem is feltétele a munkának. Pontosan tudjuk, hogy oda volt rendőrök, esetleg biztonsági őrök fognak jelentkezni, akik nincsenek kiképezve arra, hogy gyermekek problémáit megértsék.

Egy iskolai verekedést fizikailag leállítani ugyanis lehet, csak az nem oldja meg az alapvető a problémát. Mint ahogy egy ellopott zacskó chips sem büntetendő feltétlen bilincseléssel, hiszen lehet, hogy nincs mit ennie a gyereknek, esetleg problémái vannak otthon. Egy iskolaőr azonban nem fogja megkérdezni, hogy mi az oka a gyerek fura viselkedésének, hiszen nem az a feladata, hanem az, hogy reagáljon a csínytevésre, vagy esetleges bűn elkövetésére. Fegyvert ugyan nem használhatnak majd, gumibot és gázspray azonban lehet náluk, nem beszélve a bilincs használatáról is indokolt esetben. Azt nem vitatja persze senki, hogy ne lennének olyan iskolák, ahol valóban problémák adódtak, azonban ennek megoldása nem lehet egy erőszakszervezet bevezetése.

És az sem megoldás önmagában, hogy az iskola vezetése dönt arról, hogy kérnek-e iskolaőrt, vagy sem, hiszen pontosan tudjuk, hogy iskolaigazgatónak manapság nem azok mennek, akiknek valóban ott lenne a helyük, hanem többnyire politikai döntés eredményeként egy kádert ültetnek a székbe. Ezek az emberek pedig nem biztos, hogy mérlegelni fognak, hiszen számukra a legfontosabb az, hogy ne legyen semmiféle probléma az iskolájukban, még ha azok megszüntetésével a valódi problémát nem is oldják meg. De hogy ezektől az iskolaőröktől mégis mire számíthatunk majd? Sok szakképzettségre biztosan nem, ugyanis mint az kiderült nemrégiben Maruzsa Zoltán államtitkártól, egy pár hetes tanfolyam elvégzését követően máris fegyelmezhetik a gyerekeket.

A felkészítő képzésen például intézményvezetők is jelen lesznek, elmondják, hogy miben várnak segítséget a leendő őröktől, megismertetik őket az iskolák működésével. Fontos lehet, hogy egy iskolaőr tudja, vannak-e az adott intézményben sajátos nevelési igényű, illetve problémás, agresszív gyerekek. A képzések részleteit a törvény elfogadását követően rendeletek határozzák majd meg. Mivel az iskolaőr konkrét oktató-nevelő munkát nem végez, ezért nem feltétel, hogy legyen előzetes pedagógiai tapasztalata, de nyilván előnyt élvez, aki képzettebb.

Kérdem én, ha figyelmeztetik is ezeket az iskolaőröket arra, hogy vannak az intézményben sajátos nevelési igényű gyerekek, akkor azt valódi felkészítés nélkül hogyan fogják kezelni? Ha nem kötelező ugyanis előzetes pedagógiai tapasztalat, akkor mi lesz a megoldás egy problémára? Ahelyett, hogy megpróbálná csillapítani a kialakult helyzetet, inkább előveszi a gumibotot vagy a gázsprayt? Az milyen megoldást jelent bárki számára is? Sokan, sok helyen elmondtuk már, hogy az iskolaőrség nem megoldás semmire, hiszen pszichológusokra, szociális szakemberekre lenen szükség, akik a baj gyökerét megtalálva tudnának lehetőségeket kínálni a problémás gyermeknek és családjának. Az ilyen szakemberek felvétele nyilván sokkal több pénzbe kerülne, azonban a problémát is képes lenne megoldani, nem pedig csak úgy tenni, mintha. Vajon miért nem inkább ebbe az irányba mozdul el a kormány, ha szembesült a beavatkozás szükségességével?

Úgy tűnik, lassan mindenre egy erőszakszervezet bevezetése lesz a megoldás, ahelyett, hogy megpróbálkoznának az okok megértésével. Igen maradi és egyben romboló is ez az ötlet, hiszen évtizedekkel ezelőtt még talán elfogadható lett volna az elgondolás, ma a XXI. században azonban már nem az. Akkor sem, ha Orbán imádja az egyenruhás emberek látványát.

Iratkozz fel most!

Ha tetszett a cikk, de még olvasnál, ha esténként van időd leülni a gép elé, akkor légy az előfizetőnk a Szalonnázón. Naponta 18 órakor élesedő további 3 cikket ajánlunk, jellemzően szintén olyan magyar és nemzetközi közéletet, lényegében az életünket érintő témákról, amelyeket fontosnak tartunk, de nem férnek bele a Szalonna napi kínálatába. Szeretettel várunk!