Szeptember 27,  Vasárnap
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Tényleg ennyire nyomorúságos egyesek élete?

Nemrégiben már szó volt a rendőrökről úgy általánosságban, de nehéz most elmenni a Kétfarkú Kutya Párt akcióját övező nevetséges viselkedés mellett, annak ellenére is, hogy bíráltuk már eleget a rendőröket. Ebben az esetben azonban – legalábbis az MKKP beszámolója szerint – a rendőrök jófejek voltak, mégis úgy vonultak ki egy budapesti akcióhoz, mintha legalábbis dudáltak volna valamelyik forgalmas útszakaszon. Ezúttal nem történt járdafestés sem, sőt, kerékpárutat sem újítottak fel, „megrongáltak” viszont egy borzasztóan ocsmány metró szellőzőt a Blaha Lujza téren. Ami természetesen tiltott akciónak számít idehaza, ezért a törvény vasökle lecsapott a passzivistákra. Lehetne persze ezen is nevetni, de sajnos egyre szánalmasabb, ami idehaza folyik.

Az MKKP arról híres, hogy egyes lepukkant, koszos területeket megpróbál megszépíteni saját, vagyis a támogatóik költségén, de néha még buszmegállókat is létrehoznak ott, ahol a helyi önkormányzat többszöri kérés ellenére sem kíván foglalkozni a történettel. Nagyon kevés olyan esetről tudni, ahol egy-egy település vagy kerület együttműködött volna a párt passzivistáival, pedig lényegében ingyen munkát végeznek úgy, hogy a legtöbb esetben az pozitívan befolyásolja a környezetet. De úgy tűnik, mérlegelési lehetősége vagy nincs a rendőrségnek, vagy a szó fogalmával nincsenek tisztában, mindenesetre ha valahol meglátunk 5-10 járőrautót és legalább 20 rendőrt, akkor szinte biztos, hogy épp az MKKP passzivistáival szemben intézkednek az ország valamely pontján.

A legutóbbi esetben egy szürke, igencsak ocsmány szellőzőt festettek zöldre, majd ráhelyeztek egy Super Marióból ismert húsevő növényt, azonban ez valakinek nem tetszett, ezért vélhetően kihívta a rendőrséget. Ott kezdeném, hogy akinek az a legjobb dolga, hogy ilyen esetekben a rendőrséget hívja, az inkább keressen magának egy jó könyvet vagy egy sorozatot, foglalja el magát valami értelmessel, ugyanis semmi szükség nincs az ilyenfajta fontoskodásra. Az MKKP beszámolója szerint előbb 4, majd 20 rendőr ment ki a helyszínre – ennyi egy családon belüli erőszak esetén sem megy ki, szinte soha –, hogy aztán megállapítsák a szerintük 90 000 forintos kárt. Ezt követően az volt a terv, hogy beviszik a brutális rongálókat kihallgatásra, de ettől mégis elálltak.

Nyilván lehet itt okoskodni és vitatkozni azon, hogy nem volt engedélye az MKKP embereinek, azonban tudjunk már mérlegelni, az Isten szerelmére. A legritkább esetben okoznak valódi kárt, a legtöbb esetben egyszerűen csak megszínesítik az egyébként igen ronda környezetet, legyen az Szentendrén, Budapesten vagy Szombathelyen. Kinek fáj ez, de komolyan? Egy értelmes országban ilyen miatt lehet, hogy kimegy a rendőr, de látva, hogy mi történik, inkább nevetnek egy jót, majd továbbállnak, hiszen van hasznosabb és fontosabb dolguk is annál, mint hogy olyanokat büntetgessenek meg, akik javítják a város összképét. Nálunk úgy tűnik, hogy a rendőröknek vagy nincs mérlegelési jogkörük, vagy ha van is, akkor is igen nehezen és lassan jutnak el eddig a pontig.

Ez a házmester tempó azonban, amely nem kevés magyar honfitársunkat jellemzi, igen szomorú, hiszen képtelenek túltenni magukat azon, hogy nem mindenkinek nyomorúságos az élete és vannak olyanok is, akik egy élhetőbb várost (országot) szeretnének létrehozni, annak ellenére is, hogy erre esetlegesen nem kaptak engedélyt. Kérdezem én, hogy egy szétrepedt járda felfestése, egy kiskert létrehozása az út szélén, egy faültetés, vagy egy buszmegálló létrehozása miért fáj bárkinek is? A várost általában az ott lakók formálják és töltik meg élettel, amihez az is hozzátartozik, hogy alkalomadtán egy-egy színes képpel, kerttel vagy utcabútorral járulnak hozzá az összképhez. A város mindannyiunké és igen, vannak olyan szabályok, amelyeket mindenkinek illik betartania, azonban a település képének javítása normál esetben nem ütközik semmiféle törvénybe.

De Magyarország más. Mi mindent is jobban tudunk, és mi mindenki másnál jobban fel tudunk háborodni. Szerencsére azonban több támogatója, mint ellenzője van az ilyen kezdeményezéseknek, ezért remény még van arra, hogy egyszer egy élhetőbb országban ébredünk.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!