Szeptember 23,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Még mindig csodálkozunk?

Van nekünk egy tíz éve dübörgő rendszerünk, amelynek alapjait akkor találták ki a fideszes volt kollégiumi szobatársak és haverjaik, amikor nyolc évre ellenzékbe kényszerültek az első, kormányzásban eltöltött négy évük után. Kaya Ibrahim, Josip Toth, az Ezüsthajó Kft. és társaik ügyeinek napvilágra kerülése után. Ezek voltak a legapróbb csínyek, de már akkor is sokkal nagyobb tétekben folyt a játszma a színfalak mögött.

Van nekünk harminc éve, a honi politikai élet mindenkori csúcsán bóklászó Orbán Viktorunk, aki miután megtudta, hogy soha nem lehet belőle az USA elnöke, kocafocistából egyszemélyes nemzethy hőssé nevezte ki magát. Aki saját bevallása szerint, nem ért szinte semmilyen komolyabb szakterülethez (lásd: gazdaság, egészségügy), ellenben mindentől és mindenkitől megvédi az őbenne hívőket. Hacsakúgynem.

Van nekünk továbbá nem tudom hány éve egy Orbán-helyettesünk, annak a pártnak az elnöke, amelyik említésre sem lenne érdemes, ha nem csapódott volna a Fidesz mellé, amikor elérkezettnek látta az időt. Ez párt mára a tökéletes kiszolgálójává vált a fideszes „fiúknak”. Ez az helyettesként futó ember, aki magát és pártját kereszténynek és demokratáknak nevezi, időnként nagyobbat rúg mindkét csoportba, mint a gazdája. Nem csak a szinte minden alkalommal elviselhetetlen nagyképűséggel és ostobasággal előadott szónoklataira gondolok, hanem azokra a mocskos és aljas törvénymódosítási javaslataira, amelyeket az utóbbi időben éjszakánként szeret benyújtani. Vagy azért, mert azt hiszi, hogy a sötétben ez kevésbé látszik (mondjuk, az országot beborító szellemi sötétségben ez akár igaz is lehet), vagy azért, hogy minél gyorsabban, akár már másnap meg lehessen szavaztatni a csókosokkal azt, ami a főnöke, és ezáltalán Semjén vadász érdeke is.

Van nekünk egy házmesterünk is, akiről Hofi Géza majd húsz éve azt mondta, hogy „annak folyik a [email protected] a szájából”. Ez azóta sem változott: ahányszor csak megszólal, mindig sikerül beletaposnia embertársai egyik vagy másik csoportjának lelkivilágába. Bár legtöbbször úgy tűnik, mintha őket magukat akarná eltaposni.

Van nekünk még egy közjogi méltóságunk, aki mindent aláír, amire utasítják.  Amikor pedig beszédet mond, az ember állva elalszik a semmitmondástól és az unalomtól.

Van nekünk egy belügyminiszterünk, akinek legutóbb, amikor érdekelt és utánanéztem, 28 ingatlan volt a birtokában, és éppen arról papolt a munka és segély nélkül tengődő alattvalóknak, hogy gombát is lehet szedni, meg kecskét is lehet tartani, nem muszáj éhen halni.  Ez az ocsmányság csak az érzelmi biztosítékot verte ki nálam, de nem ez a legnagyobb baj Pintér Sándorral. Hanem például a beszüntetett rendőrségi nyomozások olyan ügyekben, amelyekben kormánypárti figurák vagy rokonaik viselt dolgai után kellett volna nézni, konkrétan nyomozni. Vagy az olyan rendőrségi zaklatások, amelyeknek azok vannak egyre gyakrabban kitéve, akik nem tartoznak a Fidesz-hívők táborába.

Van nekünk egy legfőbb ügyészünk, aki tökéletes párja az eltussolásban a miniszternek. Ketten együtt csodákra képesek. Már ha valaki ezt a típusú tevékenységet csodálatosnak gondolja.

Van nekünk aztán egy országos járványügyi felelősünk, hivatalos nevén tisztifőorvosunk, aki a hipó használatát találta a legjobb tanácsnak egy olyan időszakban, amikor világméretű járvány tombolt. Akinek a nyilatkozatait hallgatva az is nehezen hihető, hogy egyáltalán bármi köze van az orvosi szakmához, a gyógyításhoz, a megelőzéshez. 

Van továbbá számtalan miniszterünk, akiknek kinevezésében azt játszhatta a legnagyobb szerepet, hogy véletlenül se tartozzanak az adott terület kimagasló szakértői közé. Minél ostobábbak, annál jobb, mert akkor vakon teljesítik a kisistenek parancsait.

MNB- és ÁSZ-elnökünk is van… hirtelen róluk sem jut semmi jó az eszembe.

Ez a krém, az országunk krémje, egyfajta hab a tortán. A torta tésztája pedig morzsából van, a legkisebb érintésre is  szétesik, ezerfelé omlik, nem tartja egyben semmi, legfeljebb az állampolgárság. 

Nincs mit csodálkozni azon, hogy ott tartunk, ahol.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!