Október 20,  Kedd
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Andalúziai légy

Tombol a május mindenhol, vírus sújtotta és nem vagy kevésbé sújtotta országokban egyaránt. Itt, Dél-Spanyolországban elképesztő csodákat produkál a természet. Roskadásig teli narancs-, citrom- és naspolyafákat, magukat bármire és bárhova felfuttató, virágzó bougenville-bokrokat, és akkora amaryllis virágokat, mint a tenyerem. A csemege szőlő fotóját mellékelem. Ma készült, 2020. május 25-én. 

Hol három napig szakad az eső, hol locsolni kell, legalábbis a frissen kiültetett palántákat. Csoda az egész, úgy ahogy van. Sok fotót kaptam barátoktól azzal a kísérő szöveggel, hogy „május a kedvenc hónapom”. 

Úgy lenne szép és jó minden, ahogy van, ha nem lenne a természetnek egy olyan kis undormánya, mint a légy. Amelyiknek, tudom, szintén léteznie kell, de ez az itteni és mostani valami egészen elképesztően nem passzívan agresszív. Mint ahogy nagymamám mondta anno: szemtelen, mint az őszi légy. Vagy a piaci – ezt valahol máshol olvastam.

Beleszáll az orromba, a szemembe, csipkedi a lábamat, a kezemet, egy perc nyugtunk sincs tőle a szabad levegőn, és lassan bent a lakásban sem. Pedig lóg egy általam évtizedekkel ezelőtt megismert, Vas megyei nagyszüleim házában egykor mindennapos használatban lévő légyfogó – valamivel bekent hosszú papírcsík, amelyre ráragadnak a legyek. Olyan fura viszontlátni sok évtized után. Gyerekkoromban is, most is hánynom kell(ett) a látványától is; ott döngicsél körülötte a többi sok tucat áldozat-jelölt, a már beleragadt sortársai körül.

Pont olyan ez a teremtmény, mint a magyar kormány és annak áldatlan cselekedetei. Politikának nem lehet nevezni azt, amit folytat, mert arról annyi fogalmuk van, mint az andalúziai légynek a visszafogottságról. Csak egyetlen apró, viszonylag friss példát említek. Azért pont ezt hozom fel, mert a magyarországi külügyek és az azt képviselő, ma már leginkább lejárató emberek engem mindig egy összehasonlításra kényszerítenek. És mindig vesztesként kerülnek ki, mert Apámnak a kisujjában is több tudás és tehetség volt a diplomáciáról, mint ezek közül a mai fenegyerekek közül bármelyiknek valaha is lehetne. 

Történt a napokban, hogy az újonnan kinevezett izraeli külügymniszterrel beszélt állítólag – a gazdájához hasonlóan szintén mindenhez is értő – Petike pajtás. És mert jó napja lehetett, erről be is számolt a Facebook-oldalán. Mármint arról, hogy miről is beszéltek, azon kívül, hogy elhangzott a gratuláció az új izraeli miniszter kinevezéséhez.

A bibi abban van, hogy szinte azonnali reakció következett az izraeliek részéről, mert ahogy az MTI közleményben megjelent, állítólag szóba került témák fel sem merültek a beszélgetés során. Az izraeli külügyminisztérium közölte: egy szó sem igaz abból, hogy szuverenitásról,  identitásról vagy bevándorlásról egyáltalán szó esett volna. 

Mindegy, miről volt vagy lehetett volna szó. Mindegy, hogy milyen ma Izrael Netanjahu vezette kormánya és annak új külügyminisztere. A lényeg az, hogy az MTI közöl egy teljesen hazug, valótlan információt, amit hírnek neveznek. Magyar Távirati Iroda. Alapítva 1880-ban, megerőszakolva a Fidesz-érában.

Mint az andalúziai légy, olyanok. Rászállnak mindenre, mindent beköpnek, mindenen otthagyják ocsmány nyomukat. Pont mint a a gazdáik, akik tíz éve csinálják ezt Magyarországgal.

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!