Október 28,  Szerda
header-pic

Határokon Átívelő Szellemi Táplálék

NEHAZUGGY


Magyarország államformája óvoda

Végighallgattam. Borzalom volt és hidegrázás, hangosan beszéltem magamban, de végighallgattam. Ha a kréta megcsúszik a táblán és szőrfelállító-fogcsikorgató hangot ad ki magából, az is kellemesebb lett volna fél órán keresztül, mint ez itt

Tudom, majdnem mindegyik ugyanolyan, de szerintem ez a mostani minden korábbit vitt. Képzeljük el, hogy beülünk az operába, elkezdődik az előadás és az operaénekes borzalmas, székkarfa szorongatóan hamis vernyogásba kezd, és egyáltalán nem bírja abbahagyni. Sőt, a zenekar is játszik tovább, a karmester meg cinkosan int neki, hogy nagyon jó, folytassa csak. Megvan ez a flash? Jó. Akkor menjünk tovább.

Vonyít hamisan és elviselhetetlenül, majd amikor a darab végére érünk, pukedlizik, és meghajol. A közönség egy része állva tapsol, a másik része meg ül és falfehéren azt keresi, hogy most egy rejtett kamerás szopatáson vesz részt, vagy szimplán ennyi hülyével van körülvéve. Még azt sem állítom, hogy egy opera végighallgatásához zeneakadémiai végzettség szükségeltetik, mert nem. Elég, ha valaki szereti a műfajt. Mindenesetre szar érzés az, ha egyrészt az énekes hülyét csinál magából, másrészt ha a hozzáértő közönséget nézi annak. De a kettő együtt tragédia. Na ez volt ma reggel is a Kossuth rádióban. Megfejtettem azt is, hogy bár a nemzet igen régen átesett az erőszakos kiskorúsításon, azon felül a vezetője is elkényeztetett óvodásként viselkedik. Szerintem Viktorka itt a szerethető rosszcsont, és a rajongótábora a sok óvónéni/bácsi/gügyögő nagymama/nagypapa kombó.

Ismerjük milyen az, amikor egy rossz, renitens óvodás vagy kisiskolás egy egész csoportot vagy közösséget képes szétszedni, a normális gyerekeket terrorizálja, elveszi a játékaikat, piszkálja őket, a csendes pihenő alatt nem hagyja őket aludni, az ételt nem eszi meg, nem fogad szót, miegymás. Aztán amikor rajtakapják a csínytevésen, akkor először rúg, csíp, karmol, harap, amikor meg éppen akar valamit, hízeleg, mosolyog, és tündibündi gyerekként viselkedik. Ha bajba kerül, simán ráfogja a társára, hogy őmiatta van az egész, és ha úgy gondolja, hogy neki a másik gyerek játéka kell, mert éppen azzal akar játszani, akkor odamegy és kicsavarja a kezéből. Azt hiszi, a homokozó csak az övé, de persze aki odaadja neki az uzsiját, az jó haver. Aki viszont nem, és elmondja az óvónéninek, hogy Viktorka milyen rossz kisfiú, azt kiközösíti, elkezdi csúfolni, vagy homokkal dobálni. Úgyhogy e rádióinterjú után joggal kijelenthetjük, hogy Magyarország államformája óvoda.

A másik, amit észre lehet venni, az a percenkénti krákogás, ami engem legalább annyira idegesít, mint a nyakkendő húzogatása, vagy a kontrollálatlan nyelv öltögetése, ami a vonatkozó szakirodalomban is súlyos zavarokra utal, úgyhogy innen üzenném, minél előbb keresse fel  háziorvosát és gyógyszerészét, mert a tünetegyüttes elég régóta fennáll. A mondanivaló tartalmi részével nem nagyon lehet érdemben foglalkozni, túl azon, hogy változatlanul nem értem, hogy a Brüsszel, Soros, migráns, bukott baloldal varázsszavak még ennyi idő után is izgalomban tudják tartani a nagyérdeműt, de biztosan van foganatja, mert különben nem erről szólna idestova 11. éve mindennemű észosztása. A lényeg, hogy Viktorkát egyelőre senki nem akarja elkergetni, vagy tojással megdobálni egy ilyen produkció után, gondolom ezért is veszi a bátorságot, hogy hétről hétre elkápráztassa a rajongóit, a kritikusait meg az őrületbe kergesse. Jó kis lelki terror ez, még az a szerencse, hogy vagyunk elég sokan, akiknek jó a hallása. Bár elég rangon aluli, és bunkó dolog úgy tenni, mintha itt kristálytiszta szopránok csiklandoznák a füleinket. A valóság inkább a trash metálhoz hasonlít, noha szerintem ennél még az is muzikálisabb.

Már régen nem tudom, mi lenne a jobb. Ha ugyanazzal a fegyverrel állna ki ellene az ellenzék – bár az szerintem mindennek a legalja lenne -, vagy tényleg komolyan kéne már venni a kisdedet, és felelős szülőként vagy pedagógusként fellépni ellene. Mindenestre jó lenne, ha történne valami, mert ez tényleg egyre rosszabb és megalázóbb azokra nézve, akik nem egy hülyegyerek hóbortjaitól szeretnének függeni, és nem egy, a valóságtól kurva régen elszakadt, közveszélyes ámokfutó csörtetésének következményeit szeretnék a bőrükön érezni.

Viktorka Magyarországot képviseli az Európai Unió nevezetű óvodában, és akárhogy is fáj, mi vagyunk a szülei: belőlünk lett, mi termeltük ki, úgyhogy nem az óvónéni dolga megnevelni, hanem csakis a miénk. Sajnos. És az Európai Unió joggal mondja azt, hogy ez a mi feladatunk, ezt csak mi intézhetjük el itthon a négy fal között. Tehát a feladat adott, mert a szennyest a végén mi fogjuk kimosni, a szétdobált játékokat mi fogjuk összeszedni, és a csípés, karmolás okozta sérüléseket is mi fogjuk ellátni. 

A Szalonna egy teljes mértékben civil, független véleményportál. Nem kérünk és nem fogadunk el támogatást senkitől, csak az olvasóinktól. Ha olvasni szeretnél, nem ugrik az arcodba egyetlen reklám sem. Ez csakis úgy lehetséges, ha te fizetsz a munkánkért. Kizárólag ezekből a támogatásokból működik a Szalonna, hónapról hónapra. Ha kiürül a becsületkassza, elfogy a Szalonna. Ne úgy fogd fel, mintha koldusnak adnál, hanem úgy, mintha az újságosnál fizetnél rendszeresen a kedvenc magazinodért.

Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial
error

Kövess minket!